Komoly botrányt okozott Kövér László beszéde, amelyet a Direkt36 szellőztetett meg a múlt hét szombaton, és amelyet a házelnök még tavaly februárban mondott el titkosszolgálati vezetőknek az Alkotmányvédelmi Hivatal központjában. A kiszivárgott felvételnek lehet olyan olvasata, hogy Kövér szerint az ellenzék nemzetbiztonsági veszélyt jelent az ország számára, és ennek a „kockázatnak” a kezelésében számít a titkosszolgálatokra.
A történet további pikantériája, hogy a beszédnek – bár 2020. február 28-án hangzott el – korábban nem volt semmilyen nyoma egy kormányzati oldalon sem. Miután azonban a Direkt36 kérdéseket tett fel róla Kövér hivatalának, a beszéd szövege hirtelen megjelent Bayer Zsolt blogján, a Mandineren, és visszadátumozva felkerült az Országgyűlés elnökének hivatalos honlapjára is. Ezzel azonban még nem értek véget a furcsaságok.
Nem sokkal a szöveg publikálása után vettük észre, hogy a házelnök honlapján és más oldalakon sebtében közölt szöveg messze nem azonos azzal, ami valóban elhangzott. A két szöveget úgy tudtuk összevetni, hogy a teljes beszéd hanganyagát a Direkt36 felrakta az internetre.
A házelnök oldalára kikerült szövegnek már a kezdése sem stimmelt, hiszen Kövér László a köszöntőjében „Tábornok hölgyek és urak”-at említett, de a megjelent szövegből a "hölgyek" hiányoznak. A házelnök egyébként valószínűleg azért címezte nőknek is a megszólítást, mert a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak két tábornoki rendfokozatú női vezetője is van, és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is van egy női dandártábornoka.
Történelmi eufemizmus
A beszédnek a házelnök oldalára kikerült változatában számos apró különbség szerepelt a ténylegesen elmondott változathoz képest. Egyáltalán nem tekinthető csekély változtatásnak az, amit Kövér László Tanácsköztársaságról elmondott szövegrészénél vettünk észre.
Aki csak a hivatalos kormányzati leiratot olvasta, az a következőt találta a témában:
„Az 1918 őszén kormányra jutott politikai erő – a Károlyi-kormány – a nemzeti önrendelkezés megvalósítását ígérő Nyugattól várta a megoldást, az 1919-ben a hatalmat puccsszerűen magához ragadó – történelmi eufemizmusként Tanácsköztársaságnak nevezett – bolsevik terrorista csoport pedig a proletár nemzetköziség zászlaját magasba emelő keleti birodalomnak, Szovjet-Oroszországnak akarta kiszolgáltatni Magyarországot”.
A valóságban azonban Kövér szájából a hangfelvétel szerint egyáltalán nem hangzott el a „történelmi eufemizmusként Tanácsköztársaságnak nevezett” szófordulat, nem szűkítette a Tanácskoztársaságra a történéseket, simán csak bolsevik terroristákról beszélt.
Ugyanígy enyhítettek a házelnök élőbeszédes megfogalmazásain azok a szövegrészek, amelyekben a Károlyi-kormányról, majd Kun Béláékról beszél, kihúzva belőle a legdurvább jelzőket. Kövér itt a gyűlöletkeltés mellett doktrinerségről, dilettantizmusról és gátlástalanságról is szólt – érdekes módon ezek egyike sem szerepelt a leiratban.
De menjünk tovább. A beszéd írott verziójában mintha még ügyeltek volna arra, hogy egyetlen szövetséges vagy baráti országot se érintsen kellemetlenül, de Kövér a titkosszolgák előtt – kissé történelmietlenül – neve említése nélkül Linder Béla volt hadügyminiszterről beszélt, aki a szerb katonaság segítségével el akarta szakítani Pécset és Dél-Baranyát Magyarországtól. A házelnök honlapján "egyik déli szomszédunk"-ként hivatkoznak Szerbiára.
Jelenkori kihívások
Teljes változtatások, kihúzások és átírások voltak annál a résznél is, ahol Kövér László a jelenről beszélt. Az elhangzott beszédben például Kövér név szerint megemlíti a Google-t, amikor az európai politikai és gazdasági térben színre lépő államok feletti szervezetekről, pénzes érdekcsoportokról beszél.
„Csak egy példa, a Google évi árbevétele nagyjából a bruttó nemzeti össztermékünkkel azonos súlyú” – ez a kiszólás szó szerint elhangzott Kövér Lászlótól, de a honlapján megjelent szövegben egyáltalán nem szerepelt. (A Google-re vonatkozó állítás mindazonáltal nem tartalmaz pontatlanságot, a cég éves árbevétele 58 ezer milliárd forintnak megfelelő összeg volt tavaly, míg a magyar GDP ezalatt 48 ezer milliárd forint. Vagyis nagyságrendileg hasonló összegről van szó.)
Szintén nem található a házelnök honlapján közreadott szövegben az a mondat, melyben Kövér arról beszélt, milyen kihívások állnak előttünk, és milyen helyzetben van a Nyugat.
„Az alapvető kérdésekben fennálló áldatlan szembenállás és konszenzushiány a magyar politikában különösen aggasztó az előttünk álló idők tükrében” – áll a leiratban. A tavalyi beszédben azonban a mondatnak volt egy másik fele is: „még akkor is, ha mindez egyre inkább jellemzővé válik a teljes nyugati világ demokratikus politikai rendszerére, vagy annál is inkább”.
Hogy a beszéd vége se maradjon érintetlenül, az írott szövegből hiányzik az a valójában elhangzott mondat, amelyben Kövér László arról beszélt, minden kormányzat alapvető érdeke és egyben kötelezettsége, hogy biztosítsa a megfelelő feltételeket a nemzetbiztonsági szolgálatok munkájához.
Kövér az írott szöveg szerint mintha külön kitért volna a nemzetbiztonsági szolgálatok összes munkatársára és családtagjára is, akikre Isten áldását kérte, pedig ténylegesen külön róluk nem volt szó.
De akkor mi történt?
A különbözőségek miatt megkerestük az Országgyűlés sajtóirodáját, hogy magyarázzák meg, mi okozza az eltéréseket. Itt jött a következő meglepetés. Válaszukban nem tagadták, hogy különbözött az írott és az elhangzott beszéd, melynek a magyarázat szerint az volt az oka, hogy a házelnök a beszédjén "a felolvasás során néhány, az érdemi részt nem érintő ponton változtatott".
"A házelnöki honlapra a beszéd azt megelőzően került ki, hogy a hangfelvétel hozzánk is eljutott volna, ez okozta a jelzett stiláris eltéréseket" - tették hozzá.
A sajtóiroda azt jelezte, hogy időközben a honlapon pontosították a beszédet
Ezt egyébként meglehetősen gyorsan tették: kérdéseinket kedd délután 15:45-kor küldtük el, majd 16:00-kor képernyőmentést készítettünk a házelnöki honlapon található változatról. Mire a választ másfél órával később, 17:25-kor megkaptuk, már valóban másik leirat szerepelt a helyén, vagyis kérdéseink beérkezése után korrigálták azt.
A leírt szöveg ugyan továbbra sem azonos szóról szóra az elhangzott beszéddel, de már sokkal inkább közelít hozzá.
- Kikerült belőle „történelmi eufemizmusként Tanácsköztársaságnak nevezett” szófordulat, amit Kövér nem mondott.
- Visszakerültek a Tanácsköztársaságot leíró jelzők, amit viszont igen.
- Szerepel benne az utalás a Google-re.
- Valamint bekerült a kormányzat alapvető kötelezettségét leíró mondat is.
Szerbia helyett azonban még mindig csak a "déli szomszédunk" szerepel, és a megszólításban sem szerepelnek hölgyek.
A beszédet követően egyébként az ellenzéki pártok lemondásra szólították fel Kövér Lászlót, majd kedden azt is közölték, hogy feljelentést tesznek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlament hétfői ülésén azonban azt mondta, hogy Kövér László kiváló beszédének minden szavával egyetért.
„Érdemes az egészet elolvasni, ezt javaslom önöknek is” – tette hozzá.
Az ügyben még az Alkotmányvédelmi Hivatal is megszólalt, ők a Direkt36 kérdésére azt írták, a szolgálatok munkatársainak nem kell értelmezniük, kommentálniuk semmilyen ünnepi beszédet, közéleti megnyilvánulást, esküjükhöz híven kell végezni tevékenységüket.
