Rubovszky György kereszténydemokrata politikus szerint Sólyom László álláspontja, miszerint nem szerencsés, ha csupán a kormánytöbbség dönt egy új alkotmányról, ma úgy értelmezhető, mint ami szembe megy a népakarattal.
A Fidesz frakcióvezetője szerint az MSZP és az LMP képviselői történelmi hibát követnek el azzal, hogy nem vesznek részt az alkotmányozás folyamatában. Lázár János erről vezérszónoki felszólalásában beszélt a Fidesz-KDNP új alaptörvényre vonatkozó javaslatának általános vitájában kedden a parlamentben.
Szili Katalin szerint az új alkotmány csak akkor lesz képes betölteni a szerepét, a nemzet alaptörvénye lenni, ha széles társadalmi támogatottságon nyugszik, és nem szűk elit magánügye csupán.
Az Országgyűlés elnöke szerint gyakorlatilag újjá kell építeni Magyarországot: tabuk és mismásolás nélkül, de higgadtan és tárgyilagosan felül kell vizsgálni mindazt, ami a rendszerváltoztatás kezdete óta jött létre, illetve amit az azt megelőző korszakból hoztak magukkal.
Sem családi szavazati jog, sem képviselői összeférhetetlenség nem szerepel majd az alkotmányban a Magyar Hírlap értesülései szerint.
A magyar vezetés biztosítani szeretné, hogy ne legyenek félreértések az új alkotmánnyal kapcsolatban, miként a médiatörvény ügyében.
Az Országgyűlés hétfőn egyszerre fogadta el az alkotmányozási időszak valamennyi plenáris ülésének napirendjét.
Az LMP szerint nincsenek meg a demokratikus alkotmányozás feltételei. "Öt hét alatt komikus alkotmányt kodifikálni. A kérdőívezés önmagában egy burleszk, az állampolgárok megszégyenítése" - mondta Shiffer András, az LMP frakcióvezetője a Klubrádióban.
Harrach Péter szerint az új alkotmányról szóló normaszöveg több apró módosítására és néhány kiegészítésre lesz még szükség, pontosításra szorul például a tanítás szabadságáról szóló szövegrész, és szerepelhet az alaptörvényben a tényleges életfogytiglan kiszabásának lehetősége is - írta a Magyar Nemzet hétfőn.
Aki magyar állampolgár annak sem a választójogát, sem választhatóságát nem lehet kétségbe vonni - szögezte le a határon túli magyarok szavazati jogával összefüggésben Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a HírTv Kontraszt című műsorában vasárnap este. A KDNP elnöke közölte azt is, hogy nem tartja indokoltnak csökkenteni az alkotmányozás időkeretét, azért mert az MSZP és az LMP nem vesz részt benne.
A következő hetekben az MSZP-frakció csak a napirend előtti felszólalások, interpellációk és kérdések alatt lesz jelen a parlamentben, egyébként kivonulnak az ülésteremből.
Egyiptomban szombat reggel megkezdődött a népszavazás az alkotmány reformjáról, amely lehetővé teszi a szabad és tisztességes választásokat.
Schmitt Pál úgy véli, mivel alkotmányossági problémákat nem vetett fel a médiatörvény, neki nem is volt más választása, mint aláírni. Kérdés, hogy a politikai vétó jogával miért nem élt.
A Der Standard tudósítója, Kathrin Lauer értékelése szerint a Fidesz arra készül, hogy "bebetonozza magát a hatalomban".
Továbbra sem áll kötélnek az MSZP és az LMP: noha a Fidesz és KDNP frakciók március 14-én benyújtották az ország alaptörvényének tervezetét az Országgyűléshez, annak jövő héten kezdődő vitájában nem kívánnak részt venni. De vajon a döntésük megalapozott? - tette fel a kérdést Nagy Attila Tibor politikai elemző a Méltányosság-blogon.
Orbán Viktorék Magyarország történeti alkotmányának vívmányait is fel kívánják támasztani az új társadalmi szerződéssel egyidejűleg.
Nehéz belátni, hogy a hagyományok fontosságát hangsúlyozó szöveg miért tesz meg mindent annak érdekében, hogy a köztársaság tradícióit gyengítse - mondta az új alkotmány tervezetéről a Magyar Narancsnak adott interjúban Tordai Csaba alkotmányjogász.
Egy kereszténydemokrata képviselő szerint elképzelhető az abortusztörvény szigorítása, két fideszes és egy másik kereszténydemokrata politikus azonban ezzel ellentétesen nyilatkozott. Úgy tűnik: az elvi politizálás helyett a kormányzat pragmatikusan kezeli a kérdést – zárójelbe téve Mózes idevonatkozó passzusait.
Egy kereszténydemokrata képviselő szerint elképzelhető az abortusztörvény szigorítása, két fideszes és egy másik kereszténydemokrata politikus azonban ezzel ellentétesen nyilatkozott. Úgy tűnik: az elvi politizálás helyett a kormányzat pragmatikusan kezeli a kérdést – zárójelbe téve Mózes idevonatkozó passzusait.
Nem alkotmányba ütköző keresztet kifüggeszteni az óvodai termekben - állapította meg szerdai ítéletében az osztrák alkotmánybíróság.
