Az origo.hu szerint egy fideszes módosító javaslat hat helyről kiveszi az eredeti alkotmánytervezetben szereplő "vár-" szótagot. Ez azt jelenti, hogy a megyéket ezentúl is megyéknek fogják nevezni, nem pedig vármegyéknek.
Kihagyták a szólásszabadságra és a média sokszínűségére vonatkozó hivatkozást az új alkotmány tervezetéből, pedig a kormánypártok rakták bele még tavaly - írja a Népszabadság. Az alaptörvény-tervezetből kimaradt a médiahatóság, valamint a közmédia is.
Az LMP április 17-re tüntetést szervez a budapesti Vörösmarty térre, mert a párt szerint a Fidesz-kormány és alkotmánytervezete "rég nem látott veszélyt jelent a demokráciára, a szociális és környezeti jogokra" - írják az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményükben.
A Fidesz frakcióvezetője szerint az alkotmányról szétküldött kérdőívekre válaszolók egyértelmű irányt szabtak, világos értékeket fogalmaztak meg, amelyek szerepeltetése kötelességük, ezért a szükséges módosító indítványokat benyújtják.
A Fidesz-KDNP kezdeményezi, hogy a jövőben 11 helyett 15 tagja legyen az Alkotmánybíróságnak (Ab).
Várhatóan úgy módosul a javaslat, hogy az alkotmánybírósági hatáskört érintő korlátozás csak olyan gazdasági helyzetben érvényesül majd, ha az államadósság mértéke meghaladja a nemzeti össztermék 50 százalékát.
Az alkotmányjogász a Klubrádióban azt mondta, 63 szarvashibát tartalmaz az alkotmánytervezet.
Az Országgyűlés Fidesz-frakciója hétfőn 9 órától tárgyalja az új alkotmányhoz kötődő nemzeti konzultáció eredményeit, valamint az emberek javaslatai alapján született módosító indítványokat - mondta a TV2 hétfő reggeli műsorában Lázár János frakcióvezető.
Sehol máshol nincs ilyen terjengős, archaizáló és múltba forduló bevezetője az alkotmányoknak - áll a Republikon Intézet legújabb kutatásában.
A fideszes Varga Mihály szerint a forint mint hivatalos fizetőeszköz rögzítése az új alaptörvényben magától értetődik, csakúgy, mint például az, hogy Magyarország fővárosa Budapest. A politikus hozzátette, a forint szerepeltetése az alkotmányban nem jelent majd gondot az ország eurózónához való csatlakozásakor.
A magyar alkotmányozás folyamatáról közölt terjedelmes írást legfrissebb számában a Die Zeit. A német hetilap cikkének bevezetőjében azt írta: "Orbán Viktor úgy építi át saját államát, ahogy neki tetszik." "Magyarország új alkotmánya erősíti az uralkodó pártot, a parlament és a bíróságok rovására" - tette hozzá a Die Zeit.
Berényi József szerint a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) néhány javaslata nagy valószínűséggel bekerül az új magyar alkotmányba.
A Jobbik további kérdéseket is feltett volna a nemzeti konzultáció során - mondta a párt frakcióvezető-helyettese a miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolva hétfőn a parlamentben. Az MSZP kudarcként értékeli az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultációt.
Orbán Viktor kormányfő szerint az új alkotmány az egész nemzet alkotmánya lesz, mert az emberek akarata érvényre jut benne a „nemzeti konzultáció” által. A miniszterelnök köszönetet mondott Szili Katalin volt szocialista politikusnak, amiért részt vett a nemzeti konzultációban. Orbán szerint elárulják szavazóikat azok a pártok, amelyek nem vesznek részt az alkotmányozási folyamatban.
A javaslat értelmében a jogalkotási törvény kiegészülne azzal, hogy az Országgyűlés által elfogadott "alaptörvény és az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések kihirdetés során történő megjelölése a címet és a kihirdetés napját foglalja magában".
Török Gábor politológus szerint egy lényegi kérdés elkerüli az alkotmányozók figyelmét: az új alkotmány miért lesz jobb, mint a régi?
A kormányfő beszédében az állampolgároktól visszaérkezett mintegy 920 ezer kérdőív alapján tesz javaslatokat a készülő alkotmány szövegéhez. Orbán Viktor szombaton úgy nyilatkozott, várhatóan kevesebb mint tíz ilyen indítványról szól majd.
Az MSZP szerint az egész ország számára óriási csalódást kelt majd az új alkotmány, mivel abban 262 kormánypárti politikus kényszeríti rá akaratát tízmillió emberre.
Orbán Viktornak lesznek módosító javaslatai az alkotmányozási folyamatban, miután összegzik a kérdőíveken feltett kérdésekre adott lakossági válaszokat.
Az új alaptörvény kapcsán felmerült a választójog korhatárának 18-ról 16 évre csökkentése, illetve a gyerekek után is járó voksolási lehetőség. Ezekről a kérdésekről mondta el véleményét az alkotmányjogász.
