Balczó Zoltán felszólalása során köszöntötte azokat, akik figyelemmel kísérik a munkájukat, köztük "a tőlünk jobbra és balra ülő hölgyeket és urakat, akik rendkívüli, önkényes szabadságuk alatt is belátogattak a parlamentbe" - fogalmazott, arra utalva, hogy a Jobbik frakciója az alkotmányozás vitájától távolmaradó LMP és az MSZP képviselői között ül. A politikus azt mondta, a Nemzeti Konzultációnak az is célja lett volna, hogy a döntéshozókat is informálják annak eredményéről, hogy annak alapján adhassák be módosító javaslataikat.

Balczó Zoltán ezután felsorolt néhány olyan kérdést, amelyeket véleményük szerint szintén fel kellett volna tenni. Közölte, vannak, akik szerint az alkotmányozásnál égetőbb kérdésekkel kellett volna foglalkozni, például munkahelyteremtéssel, a kisvállalkozókkal, vagy a devizahitelesekkel. Véleménye szerint az alaptörvényt a ciklus végéig kellett volna megalkotni. A képviselő kitért arra, hogy egyesek szerint az uniós jog felette áll az alkotmánynak, ezért feltette azt a kérdést is, hogy egyetértenek-e az állampolgárok azzal, hogy Magyarországon csak olyan jogszabály érvényesüljön, amelyik nincs ellentétben az alaptörvénnyel.

A Jobbik mást is kérdezett volna

Azt viszont jónak nevezte, hogy a határon túli magyarok szavazati jogára nem kérdeztek rá, mert a Jobbik véleménye szerint a "magyar közgondolkodás még mindig nem jutott el odáig, hogy biztonsággal erre igent mondott volna". Arra volt kíváncsi, elegendő-e, ha azt mondják ki, hogy a nemzeti termőföld és az ivóvíz a nemzeti örökség részét képezi, vagy a választók egyetértenek-e a miniszterelnökkel, aki tavaly arról beszélt, hogy "a külföldiek itt soha termőföldet nem fognak vásárolni, akárhogy is döntsenek Brüsszelben." 

A politikus azt is megkérdezte volna, hogy a választók szerint szükséges-e, hogy az alaptörvényt népszavazás erősítse meg. Elmondta, hogy az általa említett kérdéseket módosító indítványokként be fogják nyújtani. Az április 18-i végszavazás és az alaptörvény tervezett, április 25-i államfői aláírása kapcsán furcsa egybeesésnek nevezte, hogy utóbbi dátum a Fidesz választási győzelmének az évfordulója. Balczó Zoltán a napirend előtti felszólalást követő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: "üzenetértéke van" annak, hogy több kérdésére sem kapott választ a miniszterelnöki viszontválaszban. Így például a népszavazás kezdeményezésének szigorításával, az uniós jog és a magyar alkotmány viszonyával, illetve a magyar termőföld külföldieknek való eladásával kapcsolatos kérdéseire.

Az MSZP szerint kudarc volt

Az MSZP kudarcként értékeli az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultációt, mivel az "irányított kérdésekre" a nyolcmillió választópolgár alig több mint tíz százaléka válaszolt. Bárándy Gergely országgyűlési képviselő hétfőn sajtótájékoztatón kifejtette: a kormány által feltett tizenkettőnél érdemibb kérdéseket is meg lehetett volna fogalmazni, majd fel is sorolt egy tucatnyit. "Miért nem kérdezték meg az emberektől: akarják-e, hogy a szociális jogokat gyengítsék? Miért nem kérdezték meg: akarják-e azt, hogy bebetonozzák az igazságtalan adórendszert? Miért nem kérdezték meg: egyetértenek-e azzal, hogy a szociális jogok közül kikerüljön az időskori ellátás? Miért nem kérdezték meg: egyetértenek-e azzal, hogy az új alkotmány ne tartalmazza a társadalombiztosítás fogalmát?" - sorolta.

A szocialista politikus szerint indokoltabb lett volna megkérdezni az emberek véleményét a parlament feloszlatását megkönnyítő kormánypárti javaslatról, az ország hivatalos nevének megváltoztatásáról, a kormány ellenőrzését szolgáló eszközrendszer gyengítéséről, a visszamenőleges hatályú törvényhozásról, a sztrájkjog gyengítéséről, a népszavazási tárgyak szűkítéséről és annak az állampolgári jognak a megszüntetéséről is, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhasson. Hozzátette: még inkább célravezető lett volna, ha az alkotmánytervezet szövegének egészéről társadalmi vita indul, ahogyan azt az MSZP - az alkotmányozásba való visszatérésének feltételéül szabott - törvényjavaslatában kezdeményezte.