Továbbra sem áll kötélnek az MSZP és az LMP: noha a Fidesz és KDNP frakciók március 14-én benyújtották az ország alaptörvényének tervezetét az Országgyűléshez, annak jövő héten kezdődő vitájában nem kívánnak részt venni. De vajon a döntésük megalapozott? - tette fel a kérdést Nagy Attila Tibor politikai elemző a Méltányosság-blogon.
A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért (MMV) civil szervezet más szervezetekhez hasonlóan a leendő alaptörvény védelmét kérik az építőiparban jellemző jelenség ellen, azaz, hogy az alvállalkozókat nem fizetik ki az elvégzett munka után.
Nehéz belátni, hogy a hagyományok fontosságát hangsúlyozó szöveg miért tesz meg mindent annak érdekében, hogy a köztársaság tradícióit gyengítse - mondta az új alkotmány tervezetéről a Magyar Narancsnak adott interjúban Tordai Csaba alkotmányjogász.
Szájer József, a nemzeti konzultációs testület fideszes vezetője egyeztetett a magyarországi kisebbségi önkormányzatok vezetőivel az új alkotmánnyal kapcsolatban.
Közös értékelést adott ki az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért. Véleményük szerint soha nem indokolták elfogadható érvekkel, hogy szükség van most alkotmányozásra, emellett az új alaptörvény tervezetét titokban dolgozták ki, elfogadásának szabályai miatt pedig egypárti lesz az új alkotmány.
Szili Katalin is benyújtotta alkotmányjavaslatát a parlamentnek kedden; a független képviselő, a Szociális Unió (SZU) elnöke a Fidesz-KDNP képviselői után a második, aki alaptörvény-tervezetet terjeszt a Ház elé. A politikus kétkamarás parlamentet indítványoz.
Az alkotmányozástól való távolmaradásáért bírálja az ellenzéket a fideszes Szájer József, a nemzeti konzultációs testület vezetője és Szili Katalin, a grémium tagja. A politikusok szerint az ellenzéki képviselőknek is kötelességük lenne részt venni az új alaptörvény megalkotásában, ellenkező esetben ugyanis választóikat árulják el.
A magyar nemzet demokratikus alkotmányozást kíván az oktrojált alkotmányozás helyett - jelentette ki Schiffer András az LMP fővárosi, Teleki László téren tartott ünnepi megemlékezésén.
Az új alkotmány tervezete a kormánynak túlzott hatalmat ad, és még a jobboldal bizonyos részeiből is ellenérzéseket vált ki - mondta Kis János filozófus, az SZDSZ első elnöke kedden Budapesten a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) zsúfolásig telt Centrális Galériájában a március 15-i, alkotmányozásról szóló rendezvényen.
Közel nyolcszázezer ember küldte vissza eddig az alkotmányozással kapcsolatos kérdőívet - közölte Szájer József, a nemzeti konzultációs testület fideszes vezetője pénteken, budapesti sajtótájékoztatóján.
A semmisségi törvény elfogadása és a szerda este napvilágot látott alkotmánytervezet megerősítette az LMP-t abban, hogy helyesen döntöttek, amikor kijelentették, nem állnak fent a demokratikus alkotmányozás feltételei és nem tértek vissza az alkotmányozási folyamatba - mondta csütörtökön a Parlamentben újságíróknak Schiffer András.
Az ellenzéki politikus szerint az új alaptörvény-tervezetben foglalt újdonságok "még a társadalom többségének igényeit sem fejezik ki".
A kormány – a korábbi közjogi barkácsolási hajlandóságát ismerve – meglepően konzervatív módon nyúlt hozzá az intézményrendszerhez, és kísérletet sem tett arra, hogy új módon fogalmazza meg az intézmények egymáshoz való viszonyát – írja Török Gábor politológus.
A választóknak kiküldött több mint 8 milliónyi levélből eddig 893 ezer érkezett vissza a kormányhoz.
A kormány tagjai nem vesznek részt az új alkotmány március 22-én, kedden kezdődő parlamenti vitájában. A kabinet képviselője ezt a házbizottság szerdai ülésén közölte - tudta meg az MTI az Országgyűlés sajtófőnökétől, aki egyúttal jelezte: azok a kormánytagok viszont, akik országgyűlési képviselők is, képviselőként részt vesznek majd az alkotmányjavaslatok tárgyalásában.
Tizenkét, az alkotmányozással összefüggő kérdésből álló kérdőívet készített az LMP. Az ellenzéki párt szombati közleménye szerint az internetes kérdőív segít eligazodni az állampolgároknak, hogy a kormánypártok valóban a nevükben alkotmányoznak-e.
Az új alkotmány garantálja a közszolgálat valamennyi területének függetlenségét a politikától, legyen felelős hazai közszolgálati jogpolitika és garantálják az elvégzett munkával arányos díjazást - egyebek mellett ezt tartalmazza a Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének 12 pontja, amelyet pénteken hoztak nyilvánosságra.
A kisebbségi ombudsman "pofátlanságnak" tartja, hogy az új alaptörvényből a jogalkotók kihagynák az elmúlt két évtizedben már megszerzett kisebbségi jogokat. Kállai Ernő szerint a kisebbségi és nemzetpolitikáért felelős államtitkároknak "két kézzel kellene dörömbölniük, lemondásukat kiabálva, Orbán Viktor ajtaján".
Tizenkét pontban összegzett felhívással fordulnak az Országgyűléshez a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek a kisebbségi ombudsmannal közösen, kérve, hogy Magyarország készülő új alkotmánya továbbra is biztosítsa jogaik védelmét, intézményeik megőrzését és működőképességét.
Bármit is mondanak az új alkotmány készítői, egy biztos: ettől a törvénytől sem az ország, sem a magyar állam, sem pedig az állampolgárok élete nem változik meg érezhetően - olvasható a Vélrményvezér blogon.
