Továbbra sem áll kötélnek az MSZP és az LMP: noha a Fidesz és KDNP frakciók március 14-én benyújtották az ország alaptörvényének tervezetét az Országgyűléshez, annak jövő héten kezdődő vitájában nem kívánnak részt venni. De vajon a döntésük megalapozott? - tette fel a kérdést Nagy Attila Tibor politikai elemző a Méltányosság-blogon.
A Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért (MMV) civil szervezet más szervezetekhez hasonlóan a leendő alaptörvény védelmét kérik az építőiparban jellemző jelenség ellen, azaz, hogy az alvállalkozókat nem fizetik ki az elvégzett munka után.
Nehéz belátni, hogy a hagyományok fontosságát hangsúlyozó szöveg miért tesz meg mindent annak érdekében, hogy a köztársaság tradícióit gyengítse - mondta az új alkotmány tervezetéről a Magyar Narancsnak adott interjúban Tordai Csaba alkotmányjogász.
Közös értékelést adott ki az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért. Véleményük szerint soha nem indokolták elfogadható érvekkel, hogy szükség van most alkotmányozásra, emellett az új alaptörvény tervezetét titokban dolgozták ki, elfogadásának szabályai miatt pedig egypárti lesz az új alkotmány.
Szili Katalin is benyújtotta alkotmányjavaslatát a parlamentnek kedden; a független képviselő, a Szociális Unió (SZU) elnöke a Fidesz-KDNP képviselői után a második, aki alaptörvény-tervezetet terjeszt a Ház elé. A politikus kétkamarás parlamentet indítványoz.
Az alkotmányozástól való távolmaradásáért bírálja az ellenzéket a fideszes Szájer József, a nemzeti konzultációs testület vezetője és Szili Katalin, a grémium tagja. A politikusok szerint az ellenzéki képviselőknek is kötelességük lenne részt venni az új alaptörvény megalkotásában, ellenkező esetben ugyanis választóikat árulják el.
Az új alkotmány tervezete a kormánynak túlzott hatalmat ad, és még a jobboldal bizonyos részeiből is ellenérzéseket vált ki - mondta Kis János filozófus, az SZDSZ első elnöke kedden Budapesten a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) zsúfolásig telt Centrális Galériájában a március 15-i, alkotmányozásról szóló rendezvényen.
Tizenkét, az alkotmányozással összefüggő kérdésből álló kérdőívet készített az LMP. Az ellenzéki párt szombati közleménye szerint az internetes kérdőív segít eligazodni az állampolgároknak, hogy a kormánypártok valóban a nevükben alkotmányoznak-e.
A semmisségi törvény elfogadása és a szerda este napvilágot látott alkotmánytervezet megerősítette az LMP-t abban, hogy helyesen döntöttek, amikor kijelentették, nem állnak fent a demokratikus alkotmányozás feltételei és nem tértek vissza az alkotmányozási folyamatba - mondta csütörtökön a Parlamentben újságíróknak Schiffer András.
