A cikkíró, Alice Bota szerint mindennek gyorsan kell lezajlania. Olyan gyorsan, hogy - mint írta - "az alkotmány atyjainak egyike saját alkotmánytervezetét a vonaton ülve iPad-jén dolgozta ki." A lap szerint miközben Szájer József, a Fidesz  európai parlamenti képviselője Strasbourg és Brüsszel között utazott, egyes fejezetekkel a vonaton készült el, például az államháztartási és költségvetési kérdésekkel foglalkozó fejezettel és a preambulummal.

Alice Bota emlékeztetett, hogy Orbán Viktor pártjával tavaly áprilisban nyerte meg a választásokat, és - mint fogalmazott -  "megkezdte az  állam átépítését úgy, ahogy neki tetszik." A miniszterelnök "rendszerváltásról" és "nemzeti forradalomról" beszélt - írta a hetilap. "Kiválasztotta azt az elnököt, akit ő akart, új intézményeket hozott létre - mint például a médiahatóságot -, továbbá új törvényeket, amelyek közül néhányat, például a médiatörvényt egész Európában hevesen vitattak." Most pedig egy új alkotmány van napirenden - írta a lap, utalva arra: még konzervatív alkotmányjogászok is figyelmeztetnek, hogy kevés az idő egy új, jobb alkotmány kidolgozására.

A Die Zeit szerint valójában arról van szó: Orbán Viktor nem akart többé a régi alkotmánnyal élni. Az újság emlékeztetett arra, hogy az fő vonalaiban 1949-ből származik,  az 1989-es békés, a kommunistákkal kialkudott rendszerváltáskor azonban alaposan megváltoztatták. A keretek megmaradtak, a tartalmat megreformálták. A régi alkotmány preambuluma utalt arra, hogy az csak átmeneti időszakra érvényes, addig, amíg a magyar nép nem hoz létre egy újat - tette hozzá.  

A régi alkotmánynak - mint a cikkíró fogalmazott - megvoltak a maga gyengeségei, és - akárcsak a német alaptörvényt - gyakran egészítették ki és módosították, de alig akadt valaki, aki meg akart megszabadulni tőle. "Orbán pártja azonban olyan szöveget akart, amely a nemzeti érzéseket és a nemzeti identitás utáni vágyat testesíti meg" - írta a lap, idézve ezzel kapcsolatban Salamon Lászlót, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának elnökét. Orbán számára a szimbolikáról van szó, még annak a veszélynek az árán is, hogy az új alkotmányra azt a címkét ragasztják majd: az egyetlen párt alkotmánya. "Avagy egyetlen emberé, aki a választásokon nagy győzelmet aratott, és ebből származtatja a legitimációt minden lépésre" - fogalmazott a német hetilap, amely szerint még nem világos, hogy mi Orbán célja mindezzel.

A Die Zeit emlékeztetett arra: az ellenzéki pártok még tavaly közölték, hogy nem vesznek részt az alkotmány kidolgozásában. A szocialisták és a "Zöldek" bojkottálnak minden ezzel kapcsolatos vitát. "Ezért az új alkotmányt szinte egyedül a Fidesz dolgozza ki, a Fidesz vitatja meg és a Fidesz is hagyja jóvá" - hangoztatta a lap, utalva arra, hogy csak a kis kereszténydemokrata párt működik együtt. Az egyetlen szélesebb legitimációt - amire a kormány hivatkozhat - a választóktól a kereken 800 ezer kérdőívre beérkezett válaszok jelentik - vélekedett a cikkíró, ismertetve néhányat a tizenkét kérdés közül.

A német lap szerint az alkotmánytervezet mind jogilag, mind politikailag "nyugtalanító". "Különösen nyugtalanítóak" az alkotmánybíróságra vonatkozó tervezett szabályok -  hangoztatta a szerző, utalva államjogászoknak arra az aggodalmára, amely szerint erősen korlátozzák az alkotmánybíróság hatásköreit. A lap szerint politikai függőségek is kialakulhatnak, mert  az alkotmánybírók újraválaszthatók lesznek. Elképzelhető, hogy Orbán meneszti a hivatalban lévő alkotmánybíróság tagjait, és saját embereit ülteti helyükbe - vélte a lap.

A cikkíró szerint " a legnyugtalanítóbb az alkotmány szellemisége." A Die Zeit szerzője ennek kapcsán arra utalt, hogy a preambulum hangsúlyozza  "a kereszténység nemzetmegtartó erejét", dicsőíti Szent István királyt, aki ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot,  a közösség erejeként pedig a munkát és a szellemi teljesítményt  nevezi meg.  És megállapítja, hogy Magyarország volt az, amely 1956-os forradalmával halálos sebet ejtett a világkommunizmuson.

A legfeltűnőbbnek a Die Zeit azt nevezi, hogy "eltűnt valamennyi utalás 1989-re."  A hetilap emlékeztetett: a Magyar Köztársaság elnevezés 1989-ben született, az új alkotmány tervezete azonban már csak Magyarországról beszél - írta a lap, hozzátéve: mintha 1989 nem is lett volna.