Naponta szólal meg az ellenzék a Fidesz alkotmányozásának tartalma és metódusa ellen tiltakozva. Három demonstrációt már beharangoztak a parlamenti zárószavazást megelőző napokra. Vajon a zárószavazás, illetve az aláírás napján érdemes-e még előrukkolniuk valamivel?
A kétharmados kormánytöbbség minden bizonnyal megszavazza majd az új alkotmányt, sőt, várhatóan nem lesz olyan kormánypárti képviselő, aki nem szavaz igennel. Ezt teljesen egybehangzóan erősítették meg a hvg.hu-nak nyilatkozó fideszes képviselők. Úgy tűnik: ha n darab, véletlenszerűen kiválasztott betűt egymás után raknának és azt alkotmánytervezetnek hívnák, sokan azt is megszavaznák.
A Magyar Köztársaságot rövidesen felváltó Magyarország új alaptörvényének márciusban ismertté vált tervezete nem garantálja az eddigi szinten a szabad élet legfontosabb értékeinek érvényesülését – állítja a HVG és az Eötvös Károly Intézet (EKINT) közös vállalkozásában készülő sorozat áprilisi jelentése, ami a hetilap csütörtöki száma közöl.
Miért marad távol az alkotmányozástól az LMP? Mit szól a hordószónok minősítéshez? Mit tisztel Orbán Viktorban és mit nem? – egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszol a friss HVG-ben az LMP vezetője, Schiffer András.
Az EP magyar néppárti (Fidesz-KDNP) delegációja ezt követően kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy "az Európai Parlament baloldali és liberális frakciói a mai napon újabb politikai támadást kíséreltek meg Magyarország ellen".
Lendvai Ildikó hétfői közleményében emlékeztetet arra, hogy 1848-ban ezen a napon eltörölték a robotot, a kilencedet és a tizedet, megnyitották a jobbágyfelszabadítás útját, jogot adtak a kisemmizetteknek. Ezzel szemben szerinte az új alkotmány aláássa a szociális és állampolgári jogok garanciáit, kisemmizhetővé teszi a legnehezebben élőket, lehetővé teszi a társadalombiztosítás államosítását és "érdemességtől" teszi függővé a szociális ellátásokat.
Magyarországnak szüksége van rá, hogy húsz évvel a rendszerváltás után éljen a történelmi lehetőséggel, és a társadalomban érezhető elvárásnak megfelelve megalkossa új alaptörvényét - mondta Schmitt Pál köztársasági elnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.
Egy ellenszavazat mellett támogatta a Fidesz-KDNP-frakciószövetség azt a módosító indítványt, amely rögzítené az új alaptörvényben, hogy a bírói szolgálati jogviszony alsó korhatára a 30. életév, a felső pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár, azaz a 62 év betöltése. A testület a megye elnevezés mellett tette le a voksát a vármegyével szemben.
Az LMP szerint nem lenne szabad beemelni a készülő új alkotmányba a Magyar Művészeti Akadémiát - mondta hétfői, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján Kukorelly Endre.
Az Országgyűlés mai ülésén fejti ki véleményét a készülő alaptörvényről Schmitt Pál köztársasági elnök; az alkotmányozás előzetes menetrendje alapján ezt követően Kövér László fideszes házelnök előterjesztői zárszavára kerülhet sor.
Az MSZP szerint a fiatalok, a jövő generációi a készülő új alaptörvény vesztesei lesznek, az alkotmányozási folyamat célja pedig az, hogy elfedje a kormány "sikertelen gazdaságpolitikáját" és a soros uniós elnökség kudarcait.
Közjogi méltóságokhoz és parlamenti képviselőkhöz fordultak a bírósági vezetők nyugdíjkorhatáruk csökkentése miatt. A kormánypárt döntésével a bírók egytizedét küldené nyugdíjba.
Esterházy Péterrel készített interjút közölt a Der Standard című osztrák napilap szombati száma. Az írót az alkotmányozásról, a magyarországi politikai folyamatokról és nyelvi jelenségekről kérdezte a lap munkatársa, Ronald Pohl.
Balsai István azt állítja, már egy éve zajlik az alkotmányozás, ezért nincs igazuk azoknak, akik szerint túl gyorsan zajlik. A kormánypárti politikus emlékeztetett, az Országgyűlés hétfőn szavaz az alaptörvény-javaslathoz benyújtott módosító indítványokról, ám - mint fogalmazott - még mindig nem késő kifejteni az érveket.
A bírák mintegy 6-8 százalékának már jövőre távoznia kellene a szakmából, amennyiben a Fidesz a bírói nyugdíjkorhatárra vonatkozó módosítóval együtt fogadják el az új alaptörvényt. Az ugyanis az általános korhatárra, azaz 62 évre csökkentené a bíráskodás lehetőségét. Az indulatokat kiváltó javaslat csak másodszorra, a Fidesz erőszakosságával ment át az alkotmányügyi bizottságon, melynek ülése után – a Népszava információi szerint – a Legfelsőbb Bíróság vezetősége is azonnal értekezletet hívott össze – írta a lap.
Korlátozott konzultáció mellett hajszolják keresztül az új alkotmányt - írja a The Economist legfrissebb száma.
Április végére új alkotmánya lesz Magyarországnak. A tervezett szöveggel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. De mit gondol az alkotmányjogász az újdonságokról?
A Fidesz gyakran más kelet-európai példákra is hivatkozik, amikor tervezett „húsvéti alkotmányának” egyes elemeiről esik szó, sőt, az új alkotmány szükségességéről szóló vitákban az is sokszor elhangzik, hogy Magyarország az utolsó a keleti blokk rendszerváltó államai között, amely „még nem fogadott el új alkotmányt” az 1989-es politikai változások óta. Összefoglalónkból kiderül, hogy ennek ellenére a Fidesz-alkotmány Kelet-Európában is sok szempontból kakukktojásnak számít.
Orbán Viktor „az alkotmányozási konzultációról” szóló múlt heti parlamenti beszámolójában kifejtette, hogy ez a konzultáció „az új alkotmány létrehozásának egyik leglényegesebb fejezete” volt. És egy hosszú, még 2004-ben, a nemzeti petícióval kezdődött folyamat érte el vele a csúcspontját, amely „új politikai kultúrát is teremtett”. Igaza van, sajnos. Kár, hogy érzékelhetően nincs a tudatában annak, milyen mély értelmet hordoznak a szavai.
Összeállítása nem felel meg a szakma szabályainak – állítja Csanádi Gábor, az ELTE Társadalomtudományi Karának intézetigazgatója a nemzeti konzultációs testület alkotmánykérdőívéről a HVG friss számában.
