Az Országgyűlés mai ülésén fejti ki véleményét a készülő alaptörvényről Schmitt Pál köztársasági elnök; az alkotmányozás előzetes menetrendje alapján ezt követően Kövér László fideszes házelnök előterjesztői zárszavára kerülhet sor.
Közjogi méltóságokhoz és parlamenti képviselőkhöz fordultak a bírósági vezetők nyugdíjkorhatáruk csökkentése miatt. A kormánypárt döntésével a bírók egytizedét küldené nyugdíjba.
Balsai István azt állítja, már egy éve zajlik az alkotmányozás, ezért nincs igazuk azoknak, akik szerint túl gyorsan zajlik. A kormánypárti politikus emlékeztetett, az Országgyűlés hétfőn szavaz az alaptörvény-javaslathoz benyújtott módosító indítványokról, ám - mint fogalmazott - még mindig nem késő kifejteni az érveket.
A bírák mintegy 6-8 százalékának már jövőre távoznia kellene a szakmából, amennyiben a Fidesz a bírói nyugdíjkorhatárra vonatkozó módosítóval együtt fogadják el az új alaptörvényt. Az ugyanis az általános korhatárra, azaz 62 évre csökkentené a bíráskodás lehetőségét. Az indulatokat kiváltó javaslat csak másodszorra, a Fidesz erőszakosságával ment át az alkotmányügyi bizottságon, melynek ülése után – a Népszava információi szerint – a Legfelsőbb Bíróság vezetősége is azonnal értekezletet hívott össze – írta a lap.
A Fidesz gyakran más kelet-európai példákra is hivatkozik, amikor tervezett „húsvéti alkotmányának” egyes elemeiről esik szó, sőt, az új alkotmány szükségességéről szóló vitákban az is sokszor elhangzik, hogy Magyarország az utolsó a keleti blokk rendszerváltó államai között, amely „még nem fogadott el új alkotmányt” az 1989-es politikai változások óta. Összefoglalónkból kiderül, hogy ennek ellenére a Fidesz-alkotmány Kelet-Európában is sok szempontból kakukktojásnak számít.
Orbán Viktor „az alkotmányozási konzultációról” szóló múlt heti parlamenti beszámolójában kifejtette, hogy ez a konzultáció „az új alkotmány létrehozásának egyik leglényegesebb fejezete” volt. És egy hosszú, még 2004-ben, a nemzeti petícióval kezdődött folyamat érte el vele a csúcspontját, amely „új politikai kultúrát is teremtett”. Igaza van, sajnos. Kár, hogy érzékelhetően nincs a tudatában annak, milyen mély értelmet hordoznak a szavai.
Összeállítása nem felel meg a szakma szabályainak – állítja Csanádi Gábor, az ELTE Társadalomtudományi Karának intézetigazgatója a nemzeti konzultációs testület alkotmánykérdőívéről a HVG friss számában.
