"Európai botrány": német lap az alkotmányozásról
Az új magyar alkotmányról közölt kommentárt Európai botrány címmel hétfőn a Süddeutsche Zeitung című német liberális napilap.
Az új magyar alkotmányról közölt kommentárt Európai botrány címmel hétfőn a Süddeutsche Zeitung című német liberális napilap.
Április 20-i hatállyal lemond tisztségéről a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke, Dobszay László és ügyvezető elnöke, Ferencz Győző - közölte a testület hétfőn.
Mile Lajos szerint "egész egyszerűen paródia", hogy Lázár János az elmúlt húsz esztendő visszaélései és a kialakult korrupció miatt éppen az átláthatóságot és társadalmi részvételt szorgalmazó LMP-nek tesz szemrehányást. A fideszes frakcióvezető hétfői, napirend előtti felszólalásában elhangzott szavaira reagáló politikus "komikusnak" nevezte, hogy a Fidesz minden képviselőt esküszegőnek nevez, aki nem ért egyet az alkotmányozással.
Az ügyészekre is az öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozhat majd Lázár János Fidesz-frakcióvezető hétfői, az alkotmánytervezethez benyújtott módosító indítványa nyomán.
Font Sándor szerint még soha nem kapott olyan szintű védelmet a termőföld és a vízkészlet, mint a hétfőn elfogadandó új alkotmányban.
Demokratikus állam marad Magyarország az új alkotmány hatálya alatt is, azonban valódi bajok is vannak vele, amelyek az alaptörvény mérlegét "menthetetlenül negatívra fordítják" - nyilatkozta Sólyom László abban az interjúban, amelyet a csütörtökön megjelenő Heti Válasz készített. A volt államfő szerint ilyen hiba az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása és az az utolsó pillanatban benyújtott módosítás, amellyel a bírák szolgálati idejét kurtították meg.
Az alkotmány közvetetten az állampolgárok mindennapi életére is hatással van, főleg akkor, ha egy „életformát” is rájuk kényszerít, ahogy ezt a Fidesz-KDNP által megalkotott alaptörvény teszi. Tóth Gábor Attila alkotmányjogász segítségével sorra vettünk néhány olyan, az új alkotmányba beépített rendelkezést, amelyet előbb-utóbb mindenki a saját bőrén is érezni fog.
A parlamentben 262 igen, 44 nem, 1 tartózkodással megszavazták az új alkotmányt. A szavazás napjának parlamenti eseményeit kövesse nálunk percről percre.
Több rendezvény is lesz az új alkotmány hétfői zárószavazásával kapcsolatban a Parlamenten kívül. Ezek többsége a készülő alaptörvény ellen tiltakozik, de szerveznek olyat is, ahol támogatják az alkotmányt. Az utcai rendezvények mellett vannak, akik írásban vagy nyílt levélben fejezték ki tiltakozásukat.
A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) a honlapján tizenegy pontban gyűjtötte össze, szerintük mi a baj az új alkotmánnyal.
Politikai nyilatkozattervezetet nyújt be az MSZP az Országgyűlésnek, azt kezdeményezve: a parlament tegyen hitet a köztársaság értékrendje mellett. A teljes szöveget alább olvashatja.
A magyar alkotmányozásról, illetve a gyermekek utáni plusz szavazatról szóló elképzelésekről közöl értékeléseket hétfőn több brit napilap.
A zárószavazás előtt álló alkotmánytervezettel és bírálataival foglalkozó tudósításokat közöltek hétfőn osztrák lapok.
Az új magyar alkotmányról közölt interjút Prőhle Gergellyel, a külügyminisztérium helyettes államtitkárával hétfőn a Deutschlandfunk rádióállomás.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az alkotmány kimunkálása során elmaradt a széleskörű szakmai és társadalmi vita, az erre biztosított idő igen korlátozott volt, ezért a szükséges szakmai és társadalmi egyetértés nem jöhetett létre.
A Fidesz alkotmánya megnehezíti a demokratikus politikai versenyt, gyengíti a fékek és ellensúlyok rendszerét, a választójog kiterjesztésével pedig indokolatlanul alakítja át a politikai közösség kereteit – így összegezte az új alaptörvény hibáit múlt héten az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.
Magyarországnak szellemi és mentális megújulásra van szüksége - mondta az új alkotmánnyal kapcsolatban a Die Weltnek adott interjújában Martonyi János.
A Fidesz-KDNP március 14-én nyújtotta be új alkotmánytervezetét az Országgyűlésnek. Az MSZP és az LMP nem vesz részt az alkotmányozásban, a Jobbik pedig részt vesz ugyan, de nem szavazza meg az új alaptörvényt.
Az alkotmányozás csak egy része annak az intézmény-átalakítási folyamatnak, amelyet a Fidesz-KDNP a kormányra kerülése után nyomban megkezdett. Ám a játszmának még nincs vége. Az új alkotmány több kétharmados törvénynek is megágyaz, s ha ezeket sikerül az alaptörvényhez hasonló gyorsasággal elfogadtatni, akkor az előrehozott választás sincs kizárva – véli Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója.
Alaptörvény fazonírozásakor érdemes kerülni az egypárti szabásmintát, valamint a hirtelen felindulásból megvalósított törvényalkotást, még akkor is, ha az alkotmány hatása nem feltétlenül a szövegén múlik, hanem azon a politikai kultúrán, amelyben alkalmazzák.