Tiltólistára kerül a közétkeztetésben a földimogyoró és egyéb diófélék
A becslések szerint 40 ezer ételallergiás gyerek él Magyarországon.
#allergének
A világon sehol máshol nincs annyi parlagfű, mint Magyarországon
Az allergológus szerint a nagyobb gond, hogy képtelenség kiirtani, és a szigorú szabályozás sem hozott érdemi eredményt.
Mit mond a címke?
Pásztázzuk a szupermarketek polcait, keressük a jó ár/érték arányú élelmiszereket, felmérjük a terepet, telik a kosár, bevásárlókocsi. De gyakran nemhogy a boltban, még otthon sem böngésszük ki, miről is árulkodik az általunk vásárolt termékek címkéje.
Nature: a szénanátha valójában jó jel
A Yale Egyetem kutatói a Nature szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban jó hírrel szolgálnak mindazoknak, akik tavasszal a parlagfüvet, a fákat és a fűféléket átkozzák állandó köhögésük, tüsszögésük és orrfolyásuk miatt: a szakértők szerint a szezonális allergiák azt jelezhetik, hogy az immunrendszerünk pontosan azt teszi, amire a természet megalkotta – megvéd bennünket a környezeti toxinoktól, amelyek sokkal károsabbak, mint a virágpor.
Az asztmás betegek típusai
Az allergiás betegek nagy százalékánál jelentkezik egy időben asztma is. Ilyenkor az allergének elkerülésére fokozottan ügyelni kell, mert azok könnyen asztmás rohamot provokálhatnak a betegeknél.
A szénanátha súlyos következményei
A szénanátha a lakosság 10-15 százalékát érinti, ezzel a leggyakoribb allergiás megbetegedés. A reklámok és a különböző hirdetések egyaránt azt sugallják, hogy a panaszok könnyedén kezelhetők, a valóságban azonban mindez mégsem ennyire egyszerű.
Így készíti ki szervezetünket a parlagfű. Mit tehetünk?
Nem kell ahhoz kimozdulnunk a fővárosból, hogy parlagfüves területet lássunk, a növény pollenjére érzékenyek pedig anélkül is érzékelik a szezon kezdetét, hogy vizuális élményük lett volna. És nincsenek kevesen, becsült adatok szerint legalább 2 millió ember szervezete lázad a parlagfű ellen.
1