Egyáltalán,miért is érdemes elolvasni? Az élelmiszerek címkézésének, illetve jelölésének alapvető célja, hogy tájékoztassa a fogyasztót az élelmiszer jellegéről, tulajdonságairól. Egy dolog, hogy az EU előírásoknak megfelelően kötelezően fel kell tüntetni a termékeken az élelmiszer megnevezését, még akkor is, ha látjuk, hogy üvegben uborka van. De a külső nem mindig ilyen egyértelmű belsőt takar: a címkének  tájékoztatnia kell a vásárlót az élelmiszer valódi jellegéről.  Az élelmiszer előállításához felhasznált anyagokat az összetevők  szót követően kell feltüntetni a csomagoláson, tömegük szerint csökkenő mennyiségű sorrendben. Azaz, amelyik összetevő legelöl szerepel, abból található a legnagyobb mennyiség a termékben.

S most nézzük, hogy Henter Izabella - a Bonafarm által felkért - dietetikus szakértő szerint, milyen alapvető dolgokra érdemes tényleg odafigyelnünk.

      - Adalékanyagok: ezeket az élelmiszer címkén, funkciójuk szerinti csoportnevük és nevük, vagy csoportnevük és „E” számuk szerint kell feltüntetni. Szigorúan  csak engedélyezett adalékanyagok használhatók a termékekben, és csupána legkisebb szükséges mennyiségben. A maximum felhasználható mennyiséget sok esetben jogszabály rögzíti, ahogyan a mesterséges színezékekét és tartósítószerekét is.

     - Allergének: ha az élelmiszer allergén listán szereplő anyagot, vagy abból származó komponenst tartalmaz, arra utalni kell a felíratozásban.A jelölendő allergén összetevők: 

• Glutént tartalmazó gabona: búza, rozs, árpa, zab, tönköly-búza, kamut-búza (vagy ezek keresztezett változatai)
• Halak, rákok, puhatestűek és ezeket tartalmazó termékek
• Tej, tojás - nem csak a tyúk- és a belölük készült termékek (beleértve a laktózt is)
• Mogyoró, szójabab, csillagfürt, szezámmag, diófélék, mandula pisztácia és azokból készült termékek
• Zeller és az abból készült termékek
• Mustár és a belőle készült termékek
• Kéndioxid és SO2-ben kifejezett szulfitok (10 mg/kg, illetve 10 mg/liter koncentrációt meghaladó mennyiségben) 

  - Minőség megőrzési idő: azt jelzi, hogy az élelmiszer a tulajdonságait, a megadott, helyes tárolási körülmények között meddig tudja megőrizni. A mikrobiológiai szempontból gyorsan romló élelmiszereknél, a fogyaszthatóság határidejének is szerepelnie kell a csomagoláson. 

   - Tápérték: jelölését a jelen szabályok szerint kötelező feltüntetni a különleges táplálkozási célú élelmiszereken (pl. bébiételek, diabetikus élelmiszerek, stb.), ha tápérték-összetételre vagy egészségre vonatkozó állítás szerepel a terméken, továbbá a vitamin, ásványi anyag hozzáadásával készülő élelmiszereken.

    A tápanyag-összetételre vonatkozó megnevezések a következők: energiatartalom (kJ/kcal), fehérje, szénhidrát (ebből cukor), zsír (ebből telített zsírsavak), nátrium, élelmi rost (g) 100 g, vagy 100 ml termékre kifejezve.A vitaminok, ásványi anyagok mennyiségét mg vagy µg mértékegységgel szokták megadni, vagy a felnőttek számára ajánlott napi bevitel (RDA) százalékában. Ezeken felül még fel kell tüntetni az élettanilag aktív, egyéb anyagok mennyiségét, mint a taurin, koffein vagy L-karnitin.

  - A csomagoláson megtalálható a termék forgalmazójának neve és/vagy a gyártási helye is. Ezt csak abban az esetben kötelező feltüntetni a címkén, amennyiben hiánya megtévesztheti a fogyasztót az adott élelmiszer tényleges származása, vagy eredete felöl.

  - Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeket az Európai Unió országain belül külön jelöléssel is el kell ellátni. A jelölés lehetővé teszi, hogy az előállító üzem egyedileg is beazonosítható legyen. Az azonosító egy fehér színű ovális mezőben található, melyben az országkódot követően a termék engedélyszáma szerepel. Például a „HU 7 EGK” felirat azt mutatja, hogy az adott terméket a PICK Szeged Zrt. központi gyárában, Szegeden állították elő. (Az engedéllyel rendelkező létesítmények listája a http://ec.europa.eu/food/food/biosafety/establishments/list_en.htm oldalon bárki számára hozzáférhető.)

  

  Bonafarm