Az álomfejtés izgalmas önismereti út, érdemes foglalkozni vele

Nem minden az, aminek látszik

Álmunkban a házak felett repülni, dzsungelben a dús növényzet között gyalogolni, esetleg egy diófa alatt rég elhunyt szerettünkkel beszélgetni, vagy éppenséggel meztelenül állni egy tömeg előtt — mind-mind olyan szituáció, amire csak agyunk hihetetlen játéka képes, s amire láthatólag semmilyen befolyásunk nincs. Sokszor még a fényes nappal történtek sem adnak okot ezekre a vetítésekre, mégis olyan képek és helyzetek villannak fel, melyeket csodálkozva vagy rémülten mesélünk el másnap. Már aki emlékszik rá.

„Az álmodás mibenlétét nemigen lehet jobban megfogalmazni Bagdy Emőke pszichológusnál, aki szerint ez a folyamat a lélek szellőzködése – mondja Csizmadia Dóra pszichológus arra a kérdésünkre, hogy vajon mi a szerepe az álmoknak az életünkben. – Az álmokban, az álmokkal dolgozzuk fel mindazt, ami napközben, éber állapotban történik velünk” – teszi hozzá.

A szakember szerint álmunkban feloldódnak a gátak, kiengedjük, oldjuk és feldolgozzuk a feszültséget. A tudattalanunk képeket vetít elénk, s ilyenkor az álmokban helyet kapnak szimbólumok, sűrített tartalmak, melyekről fontos tudni, hogy nem minden az, aminek látszik. Épp ezért minden álmot egyénileg érdemes értelmezni, mert személytől függően mást és mást jelenthet.

A reklámszakmában dolgozó Nóra azt meséli, hogy szinte alig emlékszik az álmaira. „Míg a férjem elég sokszor mesél reggelente arról, miket álmodott, addig én csak nagyon ritkán emlékszem ilyesmire – mondja a kétgyerekes családanya. – Azt is megfigyeltem, hogy a két gyerekem ugyanígy megosztott: míg a lányom aktív álmodó, addig a fiam rám ütött, ő is alig álmodik, vagy csak ő sem emlékszik rá” – meséli.

Érdemes álomnaplót vezetni

Mindenki álmodik – mondja erre a pszichológus. De hogy mennyire emlékszünk az álmainkra, az igen változó. Mindez több tényezőtől függ, de azzal sincs baj, aki nem emlékszik belőle semmire. „Az viszont valószínűsíthető, hogy több minden az eszünkbe jut, ha lelkileg készek vagyunk fogadni az álmaink tartalmait” – teszi hozzá Csizmadia Dóra.

Azt tanácsolja, hogy érdemes álomnaplót vezetni, ébredés után közvetlenül leírni minden részletet az ágy mellé készített füzetbe vagy a telefonunk jegyzeteibe. Az is lényeges, hogy milyen érzések, gondolatok kavarognak bennünk közvetlenül az álmodás után. Az álmok sok mindent elárulhatnak a lelkünk folyamatairól, de óvakodjunk a gyors, könnyű és túl általános értelmezéstől.

Az, hogy van-e összefüggés az álmok és aközött, hogy valaki introvertált (befelé forduló) vagy extrovertált (kifelé forduló) ember, nem tudhatjuk, hiszen egyetlenegy személyiségvonás alapján nem lehet következtetést levonni az érzelmi feldolgozás mélységére és összetettségére vonatkozóan. Arról pedig, hogy a felgyorsult, digitális világ miképpen hat az álmokra, az álmodásra, egyelőre igen keveset tudunk.

„Elképzelhető, hogy ez a nagyívű technikai változás, amit az elmúlt években megéltünk, lecsapódik bennünk éjszaka. De az is lehetséges, hogy egy személynek kevesebb történés zajlik az életében, kevesebb inger éri, mégis nagyon intenzívek a feldolgozási folyamatai, mert valami nagyon foglalkoztatja, ezért élénkek és intenzívek az álmai. Tehát egy dolog a külső környezet sebessége, gazdagsága, de mellette ott van a belsőé is, ami akár el is térhet” – magyarázza a szakértő.

Az álmok azonban nem mindig kellemesek és jók, egyesek például visszatérő rémálmokkal küzdenek. Kérdés, hogy ezeket tekinthetjük-e egyfajta jelnek. Nóra férje rendszeresen azt álmodja, hogy teljesen meztelenül áll az emberek között, s mindig úgy ébred, mint aki végtelenül kiszolgáltatott és védtelen.

Az álomfejtés önismereti út is lehet

A pszichológus szerint önmagukban a rémálmokkal semmi baj nincs, az érzelmi feldolgozás természetes részei. De ha nappal is nyomasztják az illetőt, és vissza-visszatérően jelentkeznek, esetleg a félelem testi tüneteit is tapasztalja magán, akkor érdemes szakemberhez fordulnia, akár önmaga jobb megértése érdekében is. Az álomfejtés izgalmas önismereti út is lehet.

„Hihetetlen világ az álmoké. Hat évvel ezelőtt kora reggel hívtak az idősotthonból, hogy hajnalban meghalt az édesapám. Reggel, mikor a kislányom felébredt, első dolga volt elmesélni, hogy azt álmodta, kiesett az összes foga. A híres álmoskönyvek szerint ez pedig szinte mindig halált jelent” – avat be még egy érdekes történetbe Nóra.

Krúdy Gyula szerint nincs rossz álom, mert amikor álmodunk, azt jelenti, hogy még élünk. Ezért a legrosszabb álomban is van valami jó. A jól ismert író a rengeteg munkával összeállított, s azóta sok családban megtalálható Álmoskönyvében azt írja, hogy az éjfél előtti álomnak nincs különösebb magyarázata, hiszen akkor agyunk a napi dolgokat dolgozza fel, míg a hajnali álom annál figyelemreméltóbb.

Színesben, vagy fekete-fehérben?

Kérdés, hogy ha például egy elhunyt hozzátartozónkkal álmodunk, akkor vajon csak az emlékek törnek fel, vagy – ezoterikus felfogás szerint – voltaképpen találkozunk velük?

„A pszichológia az érzelmi megéléseket helyezi középpontba, ezért, ha úgy érezzük, hogy találkoztunk velük, akkor úgy kell ezt a helyzetet kezelni, mint egy valódi találkozást” – jelenti ki a pszichológus, aki szerint a pszichológia egyik fontos üzenete, hogy fogadjuk el az érzéseinket, mert akkor tudunk dolgozni velük, de ha tagadjuk, akkor megtorpanunk.

Egy másik fontos üzenet, hogy figyeljük magunkat, mire lenne szükségünk. Ha egy találkozásra, akkor jó, mert az megélhetővé válik egy módosult, befelé figyelő tudatállapotban, akár relaxáció vagy álom keretein belül. Az ilyen „találkozások” célja lehet megnyugvás, elhallgatott szavak kimondása, vagy válasz keresése is egy lezárás érdekében.

Arra a kérdésre, hogy van-e jelentősége annak, hogy valaki fekete-fehérben vagy színesben álmodik, Csizmadia Dóra azt mondja, az álmoknál minden számít. De az értelmezés itt is egyéni kell, hogy legyen, hiszen mindenkinél másról árulkodhatnak a színek. Lehet, hogy valaki számára ijesztő a fekete-fehér, valaki számára pedig tompítja az álombeli történések élét, elviselhetőbbé teszi azokat, mintha élénk színeket látna, távolabbra helyezi az álmodótól az élményeket, traumákat.

Hirdetés

2 az 1-ben: nappal nyugtat, este altat

A Sedacur forte az előnyös növényihatóanyag-kombinációnak köszönhetően nappal oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Napközben és este is lehet alkalmazni. Szedése a mindennapi tevékenységet nem befolyásolja hátrányosan: nem rontja a figyelmet, sem az autóvezetéshez is nélkülözhetetlen képességeket, az éberséget és a reagálóképességet. Nem okoz hozzászokást, sem függőséget.

Vény nélkül kapható gyógyszer.
www.sedacur.hu

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!