Kiderült, az emberek kétharmada kórosan alváshiányos
42 000, az alvásai során okosórát viselő személy alvási adatait elemezték, és kiderült, hogy az emberek csak alig egyharmada alszik annyit, amennyit minimum kéne.
42 000, az alvásai során okosórát viselő személy alvási adatait elemezték, és kiderült, hogy az emberek csak alig egyharmada alszik annyit, amennyit minimum kéne.
A nyárhoz képest a téli hónapokban akár jelentősen több lehet az emberek REM-alvásszakasza, ami azt jelentheti, hogy szezonálisan változhat az alvásigényünk.
Brit és kínai kutatók több tízezer ember egészségügyi adatait vizsgálták, és rengeteg tesztet is kitöltettek, hogy kiderüljön, mennyit érdemes aludni naponta.
A fontos emberek, politikusok, vállalati vezetők szívesen hangoztatják, hogy naponta csak 3-4 órát alszanak. Mert az elvesztegetett idő. Vajon igazat mondanak?
Szigorú közgazdasági értelemben nézve nincs túl sok gyakorlati haszna az alvásnak – azon kívül, hogy egy jelenleg alapvetőnek tűnő szükségletről van szó, amelynek kielégítése nélkül egyelőre mindenre alkalmatlanok vagyunk. Egyelőre. Alvásunk gyarmatosítása ugyanis már megkezdődött, első fegyvernemként az okos eszközöket vetik be. Értünk jönnek, nem ellenünk.
Gyakran aggódunk, ha az éjszaka közepén felébredünk, pedig lehet, hogy ez egyáltalán nem rossz. Egyre több tudományos bizonyíték van arra, hogy a nyolcórányi alvás nem feltétlenül szükséges. Elődeink például két szakaszra osztották az alvást.
Tizenhat százalékkal több a szabadideje manapság Magyarországon a 15–74 éves korosztálynak, mint a Kádár-korszak utolsó éveiben.
A felnőttek optimális alvásideje hat-kilenc óra és ennél akár többet alszik valaki, akár kevesebbet, rosszabb lesz a közérzete és hajlamosabb lesz depresszióra. Amerikai ideggyógyászok a most tartott alváskongresszuson számoltak be ezzel kapcsolatos vizsgálataikról.