Vallási köntösbe öltözteti a Trump-adminisztráció az iráni háborút, ebben a kicsapongó élete után konzervatív kereszténnyé vált Pete Hegseth védelmi miniszter jár az élen, aki kereszteslovagnak képzeli magát, és akinek a gyülekezete megvonná a szavazati jogot a nőktől és halálra ítélné a homoszexuálisokat.
A magyar katonák húsz éve vesznek részt az ENSZ libanoni békefenntartó műveletében és a mostani már a 11. váltás volt.
Súlyos válságra utalnak Oroszország gazdasági adatai, ám az iráni háborúnak köszönhetően Moszkva átmenetileg fellélegezhet: az olaj drágul, az USA részlegesen felfüggesztette az orosz olajexport blokádját, így az ország költségvetési bevételei ismét nőni kezdtek.
Közép-európai idő szerint délután négykor kezdődik az amerikai akció. Az olajárak rögtön megint kilőttek.
Az amerikai haditengerészet minden, a szorosba belépő, vagy onnan kilérő hajót megállít.
Nem hozott áttörést az 1979-es iszlamista forradalom óta legmagasabb szintű és több mint egy évtizede az első közvetlen párbeszéd az USA és Irán között. Egyelőre nem világos lesz-e folytatás, és az sem, hogy veszélybe került-e a kéthetes tűzszünet. J.D. Vance amerikai alelnök szerint Irán hajthatatlan volt a nukleáris kérdésben, a Hormuzi-szorost nem említette. De mintha az USA megkezdte volna a tengeri átjáró katonai biztosítását.
A háború kitörése óta először. Források szerint a művelet célja az volt, hogy növeljék a kereskedelmi hajók átkelésének biztonságát.
A NATO európai tagjai úgy próbálnak ellenállni Donald Trumpnak, hogy ne haragítsák magukra az amerikai elnököt, aki kilépéssel fenyegetőzik, amire nincs esély, de veszélyesen meggyöngítheti a szövetséget.
A FIFA szerint logisztikai problémák miatt nem lehet a meccseket áthelyezni.
Az amerikai elnök hetek óta üzenget amiatt, mert a szövetségek nem segítenek a Hormuzi-szorosnál, míg Izraellel folytatják az Irán elleni támadásokat.
Az izraeli hadsereg a Hezbollah állásait támadja Libanonban, amely azonban az irániak szerint része a szerdán bejelentett kéthetes tűzszünetnek.
A WHO szerint Iránban 3,2 millió ember hagyta el a lakóhelyét.
A világ két nagy hajótársasága, a Maersk és a Hapag-Lloyd egyelőre nem tekinti biztonságosan használhatónak a szorost, ahol a tűzszünet ellenére nem indult be érdemi forgalom. A forgalom helyreállása ideális körülmények közt is hetekig, hónapokig tartana, de a Vörös-tengert például még mindig kerüli a forgalom, pedig közel egy éve él a tűzszünet a jemeni húszikkal.
Az USA azt követeli, hogy a Hormuzi-szoros maradjon nyitva, Irán pedig mondjon le arról, hogy valaha nukleáris fegyverrel rendelkezzen.
A szövetség főtitkára, Mark Rutte is úgy érzi, hogy szerint egyes tagállamok nem teljesítették elvárható mértékben kötelezettségeiket az iráni konfliktus során.
Szombat délelőtt kezdődnek a tárgyalások, az alelnökkel tart Steve Witkoff, az elnök békemissziókért felelős különleges megbízottja, valamint Jared Kushner is.
Izrael a Hezbollah állásait támadta Libanonban, amelyre szerinte nem érvényes a tűzszünet. Az irániak másképp gondolják.
Az iráni háború hatásai még nem jelentek meg a hazai fogyasztói árakban, és van rá esély, hogy idén már nem is nagyon fognak, inkább jövőre. Az áremelések hiánya ugyanakkor gyenge keresletre utal, ami nem sok jót ígér a gazdasági növekedést illetően.
A békét már beárazta a piac, a megállapodás felborulásának viszont nagyon súlyos következményei lesznek – véli Somlai-Kiss Máté, a Concorde részvényelemzője.
Visszatáncolt a szakadék széléről Donald Trump amerikai elnök a tízpontos iráni javaslatcsomag elfogadásával. A síita teokrácia megerősödve élheti túl a háborút és ellenőrzést szerezhet a Hormuzi-szoros felett. Ha így lesz, Trump önhittsége következtében az USA súlyos geopolitika vereséget szenved, miközben az öbölbeli arab szövetségeseit és Izraelt kihagyja a döntésekből.
