Az 1986. április 26-ai csernobili reaktorbaleset máig nem teljesen tisztázott körülmények között történt. A korabeli magyar napilapok az amúgy is nehezen felderíthető eseményeket ködösítve tálalták. Később a nyugati lapok ellen kezdtek vádaskodni, végül pedig következett a fájdalmas, de még akkor is csak részleges beismerés a szörnyű eseménysorról.
Talán sosem tudjuk meg pontosan, mi történt huszonöt évvel ezelőtt Csernobilban, ez azonban az atomipar és a Szovjetunió sajátosságaiból fakad. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a rendelkezésre álló információkat a történelem első 7-es besorolású - azaz a legsúlyosabb kategóriába tartozó - atomerőmű-balesetéről.
Miközben a világot a földrengés és szökőár sújtotta fukusimai atomerőmű sorsa és az ötven éve felrobbant Csernobil katasztrófájának emléke és következményei foglalkoztatják, a párizsi Le Monde egyik írása feleleveníti egy olyan spanyol atomerőmű történetét, amely sohasem működött.
Több mint 90 millió ember él a világ 211 atomerőművének 30 kilométeres körzetén belül, s a legtöbb erőmű körül jóval sűrűbb a népesség, mint a fukusimai környékén - olvasható a Nature című brit magazinban megjelent tanulmányban.
A Japán északi részét sújtó 9-es erősségű földrengés, majd azt követő, a part menti területeket leromboló szökőár, illetve a mai napig is elhúzódó atomkatasztrófa mély nyomot hagyott a japán társadalomban, gazdaságban, iparban. De mivel japán a világgazdaság egyik motorja is, ezért a katasztrófa-sorozat nyomai az egész világon, az IT-iparban pedig különösen érezhetőek.
Egy friss felmérés szerint a megkérdezett ukránok 70 százaléka tart attól, hogy újabb balesetek történhetnek az ország atomerőműveiben.
A Kori atomerőmű egyes reaktora, amelyet 1978-ban helyeztek üzembe, kedd óta áll az elektromos rendszerében felfedezett hiba miatt, amelynek kijavítása péntekig is eltarthat.
Tovább tart a vita Németországban az atomerőművekről: egy hónappal azután, hogy a Merkel-kormány a fukusimai események hatására gyökeres fordulatot határozott el energiapolitikájában, nyilvánvalóvá vált: a kancellárnak ennek megvalósításáért többfrontos harcot kell folytatnia.
Nem szenvedett károkat a két fukusimai atomerőmű a legújabb japán földrengésben - közölte az NHK állami televízió csütörtökön.
A japán nukleáris szerencsétlenség nyomán Georgi Parvanov bolgár államfő népszavazást követel a belenei atomerőmű megépítéséről.
A japán hírügynökség információi szerint akár ezer holttest is lehet az erőmű körül kialakított húsz kilométeres evakuációs zónában.
Az európai atomerőművek körüli jelenlegi bizonytalanság és ennek tovagyűrűző energiapiaci hatásai az unió gazdasági növekedésének lassulását okozhatják rövid és középtávon. Hosszabb távon azonban az alternatív energiaszektort fellendíthetik, ami már az unió teljesítményére is jótékonyan hat – állítja Olena Kyrylenko, a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének szakértője.
Szövetburokkal és festéssel csökkentenék le a fukushimai reaktor sugárzását. Az erőműnél a megengedettnél több mint háromezerszeres a tengervíz radioaktivitása.
Románia folytatja nukleáris energiafejlesztési programját az energiaimporttól való függőség korlátozása érdekében - közölte a Nuclearelectrica állami energiaipari vállalat igazgatója, Pompiliu Budulan.
A 131-es jódizotóp mennyiségének enyhe növekedését észlelték a környezetben Dél-Koreában és Kínában a japáni fukusimai atomerőműben történt nukleáris balesetet követően - közölték kedden a szóban forgó országok hatóságai.
Kanadában esővízben és a csendes-óceáni partvidéken algákban észleltek a megrongálódott japán atomerőműből származó, növekvő - de a lakosságra nézve veszélytelen - radioaktív szennyezést.
A japán atomerőmű-baleset okán számos kérdés merült fel a létesítmények biztonságáról és használatuk következményeiről. Olvasóink kérdéseire Kékesi György atomerőmű-szakértő válaszol.
Japán atombiztonsági tisztségviselők pénteki közlése szerint elképzelhető, hogy a Fukusima-1 atomerőmű valamelyik reaktormagja megsérült, és ha így van, akkor nagyobb a veszélye annak, hogy több radioaktív szennyeződés kerül a környezetbe.
Az amerikai szövetségi hatóságok csütörtökön vádat emeltek egy épülő atomerőműnél alkalmazott villanyszerelő ellen, aki hamis jegyzőkönyvet állított ki egy biztonsági ellenőrzésről, amelyet nem végzett el. A 31 éves férfi a vád szerint a biztonsági rendszer elektromos kábeleinek ellenőrzését hagyta ki.
Számos iparágban és a világgazdaság egészében is érezteti – átmenetinek remélt – hatását a japán természeti katasztrófa és nukleáris válság.
