Az 1986. április 26-ai csernobili reaktorbaleset máig nem teljesen tisztázott körülmények között történt. A korabeli magyar napilapok az amúgy is nehezen felderíthető eseményeket ködösítve tálalták. Később a nyugati lapok ellen kezdtek vádaskodni, végül pedig következett a fájdalmas, de még akkor is csak részleges beismerés a szörnyű eseménysorról.
Talán sosem tudjuk meg pontosan, mi történt huszonöt évvel ezelőtt Csernobilban, ez azonban az atomipar és a Szovjetunió sajátosságaiból fakad. Az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a rendelkezésre álló információkat a történelem első 7-es besorolású - azaz a legsúlyosabb kategóriába tartozó - atomerőmű-balesetéről.
Miközben a világot a földrengés és szökőár sújtotta fukusimai atomerőmű sorsa és az ötven éve felrobbant Csernobil katasztrófájának emléke és következményei foglalkoztatják, a párizsi Le Monde egyik írása feleleveníti egy olyan spanyol atomerőmű történetét, amely sohasem működött.
Több mint 90 millió ember él a világ 211 atomerőművének 30 kilométeres körzetén belül, s a legtöbb erőmű körül jóval sűrűbb a népesség, mint a fukusimai környékén - olvasható a Nature című brit magazinban megjelent tanulmányban.
A Japán északi részét sújtó 9-es erősségű földrengés, majd azt követő, a part menti területeket leromboló szökőár, illetve a mai napig is elhúzódó atomkatasztrófa mély nyomot hagyott a japán társadalomban, gazdaságban, iparban. De mivel japán a világgazdaság egyik motorja is, ezért a katasztrófa-sorozat nyomai az egész világon, az IT-iparban pedig különösen érezhetőek.
Egy friss felmérés szerint a megkérdezett ukránok 70 százaléka tart attól, hogy újabb balesetek történhetnek az ország atomerőműveiben.
Tovább tart a vita Németországban az atomerőművekről: egy hónappal azután, hogy a Merkel-kormány a fukusimai események hatására gyökeres fordulatot határozott el energiapolitikájában, nyilvánvalóvá vált: a kancellárnak ennek megvalósításáért többfrontos harcot kell folytatnia.
A japán hírügynökség információi szerint akár ezer holttest is lehet az erőmű körül kialakított húsz kilométeres evakuációs zónában.
Szövetburokkal és festéssel csökkentenék le a fukushimai reaktor sugárzását. Az erőműnél a megengedettnél több mint háromezerszeres a tengervíz radioaktivitása.
A 131-es jódizotóp mennyiségének enyhe növekedését észlelték a környezetben Dél-Koreában és Kínában a japáni fukusimai atomerőműben történt nukleáris balesetet követően - közölték kedden a szóban forgó országok hatóságai.
Kanadában esővízben és a csendes-óceáni partvidéken algákban észleltek a megrongálódott japán atomerőműből származó, növekvő - de a lakosságra nézve veszélytelen - radioaktív szennyezést.
Japán atombiztonsági tisztségviselők pénteki közlése szerint elképzelhető, hogy a Fukusima-1 atomerőmű valamelyik reaktormagja megsérült, és ha így van, akkor nagyobb a veszélye annak, hogy több radioaktív szennyeződés kerül a környezetbe.
