Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Tovább tart a vita Németországban az atomerőművekről: egy hónappal azután, hogy a Merkel-kormány a fukusimai események hatására gyökeres fordulatot határozott el energiapolitikájában, nyilvánvalóvá vált: a kancellárnak ennek megvalósításáért többfrontos harcot kell folytatnia.
Keddi sajtóértesülések szerint nem csak a legnagyobb energetikai konszernek lázadtak fel az atomerőművek bezárásának felgyorsítása ellen, de Merkel pártjában, a konzervatív CDU-ban is erősödnek a féket követelő hangok. A négy legnagyobb konszern - az RWE, az E.ON, a Vattenfall és az EnBW - már korábban bejelentette, hogy a hét legrégebbi erőmű működésének három hónapra történt felfüggesztése miatt a maga részéről is felfüggeszti annak a fűtőelemadónak a költségvetésbe történő befizetését, amelyet a kormány - a parlament jóváhagyásával - az elmúlt évben határozott el. A szóban forgó adó az energetikai hálózat korszerűsítését és a megújuló energiaforrásokra való áttérés felgyorsítását szolgálja. Az említett négy cég a moratórium miatt szerződésszegéssel vádolja a kormányt, az RWE perrel fenyegetőzik.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A politikus összesen nyolc évig töltötte be az államfői posztot.