Két német politikatudós alaposan feltérképezte, miként veszi rá a hatalom az egyszerű alkalmazottakat az együttműködésre. Nem úgy, ahogy eddig hihettük.
Magyar Péter győzelme mindenütt tanulságokkal szolgálhat, de nem lehet a Tisza-modellt egy az egyben átültetni minden olyan autokráciára, ahol el akarják űzni a vezetőt, érvel Jan-Werner Müller a Project Syndicate-en.
Magyar Péter nem a tojás ára, hanem az autoriter rendszer ellen szállt harcba, írja a magát demokráciapártiként meghatározó amerikai portálon Matt Johnson, aki a liberalizmussal foglalkozó, a témában könyvet is jegyző szerző.
Közelednek Amerikában a félidős választások, és a magyar kormányfő veresége emlékeztetőül szolgál, hogy a történelem nem tart megállíthatatlanul a tekintélyuralom felé.
Egy csomó fontos tanulsággal szolgált a választás: már a kisfalvak sem fideszes bástyák, a populisták sem képesek valódi teljesítmény nélkül nyerni, márpedig a Fideszt már inkompetensnek látták a választók, és a párt hátországának lojalitása is megtört – derült ki egy budapesti konferencián, ahol azt is elmondták, hogy mi volt a Tisza legnagyobb innovációja.
Történelmi lehetőséget szalasztott el a Fideszt megtestesítő Orbán Viktor, akinek 2010-től megadatott, hogy nyugati szellemiségű, prosperáló állammá formálja Magyarországot. Ezzel szemben a rendszerváltáskori liberális politikus hatalmi mámorában autokrata és oroszpárti lett.
A Der Spiegel munkatársa, Michael Sauga az Autokraták tavasza című művében azt elemzi, hogyan szerezték meg és hogyan igyekeznek megtartani a hatalmat napjaink tekintélyuralmi elveket követő, egyeduralomra törekvő vagy azt meg is valósító politikusai.
Sabine Donner, a Bertelsmann Alapítvány szakértője elemezte a helyzetet a Frankfurter Allgemeine Zeitungban.
Timothy Snyder világhírű történész a Zeitnek elmagyarázza, hogyan próbál Donald Trump hatalmon maradni – és miért vall kudarcot.
Maximilian Mayer és Elvira Rosert politológusok amellett érvelnek, hogy Európa is alakítson ki határozott álláspontot az Egyesült Államokban dúló belpolitikai zűrzavarról.
A Kongresszusnak sürgősen cselekednie kell, miután Trump az ország képébe hazudik a Minneapolisban agyonlőtt két civil ügyében. Trump rossz válasz jogos kérdésekre, ez még sosem látszott ennyire tisztán, mint az utóbbi két hétben. Meg kell menteni Amerikát Trump tekintélyelvűségétől. Alighanem gyorsan szertefoszlik az ötlet, hogy Trump béketanácsa az ENSZ riválisa legyen. Sajnos nagyon úgy néz ki, hogy az ukrajnai háború jövő ilyenkor is folytatódni fog. Témák és vélemények a világsajtóból.
Trump jobboldali-demagóg hívei évek óta a törvényeket megkerülve kormányoznak a földrész középső és délkeleti részén, de Maduro elhurcolása után már kezd derengeni nekik, hogy számukra az amerikai elnök is veszélyt jelent. Orbán Viktor évek óta kitartóan döngeti a mellét, hogy ő aztán a béke barátja, retorikájának szerves része a Fehér Ház ura. Vonatkozik ez a mostani választási hadjáratra is.
A populisták, mielőtt autokratákká válnának, sokszor kleptokráciát alakítanak ki, ezt látjuk Magyarországon, ám egyre inkább az USA-ban is. Trump imperializmusa nem sokban különbözik Putyinétól, csak nem annyira véres. Putyin számára nagyon nagy veszteség, ami Venezuelában történik. Grönland nem ér annyit, hogy miatta összeomoljon a NATO. Trump az egész civilizációra veszélyt jelent. Témák és vélemények a világsajtóból.
Oroszország zsarnokság, emiatt sokan naivnak érzik magukat azok közül, aki három évtizede úgy gondolták, hogy új világ kezdődött orosz földön. Ám kiderült, hogy az állam visszatért ahhoz, ami történelme során túlnyomórészt mindig is jellemezte: durva, korrupt, alávaló, idegengyűlölő, veszedelmes autokrácia.
Orbán Viktor, Erdogan török és Putyin orosz elnök, valamint Modi indiai miniszterelnök is megszedte magát, de ez semmi ahhoz képest, amit Donald Trump csinál. Az amerikai elnök gondolkodásmódja azonban egyszerű, az említett autokratáktól eltérően nem hosszú távra számítja ki döntései következményeit, csak a percet akarja kihasználni.
Az amerikai elnök a januári hatalomvétel után szépen ráállt a tekintélyuralmi forgatókönyvre, amelyet már oly sok országból ismerünk, vagyis csupán azért szerezte meg a hatalmat, hogy lebontsa az demokráciát, a végső cél pedig nála is az autokrácia megteremtése. Csakhogy amit eddig csinált, az leginkább egy puccs utáni helyzetre emlékeztet.
Milyen szerepet játszhat az EU a háború és a populisták között, a gyorsan változó hatalmi viszonyok korában? Andrea Gawrich politológiaprofesszor optimista, a német lapnak fejtette ki, miért gondolja ezt.
Trump hasonlóképp igyekszik megszilárdítani hatalmát és megbüntetni ellenségeit, ahogy azoknak az országoknak a vezetői teszik, amelyekben visszaszorul a demokrácia.
Az elmúlt két évtizedben felére csökkent a szabad társadalmakban élők aránya. A helyzeten nem segít, hogy Donald Trump szereti az autokratákat – írja a neves elemző, Hal Brands a Bloombergen.
Jonathan Schlefer a Politicóban arról ír, hogy bármilyen veszélyes is a helyzet, van három fő ok, ami miatt az Egyesült Államokban nem sok esélye van egy autokrácia létrejöttének.
