Minden független közvélemény-kutató cég nagyon jó munkát végzett az elmúlt években, a kormányzati nyomás és a folyamatos lejáratás ellenére – kezdte a Political Capital választásértékelő konferenciáján előadását Szabó Andrea politológus, szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Központ Politikatudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Ezzel Bódi Mátyás, a Választási Földrajz szakértője is egyetértett, aki azt is elmondta, hogy ő nem számított ekkora Tisza-győzelemre, több egyéni választókerület (OEVK) teljesen átfordult. Példaként említette a Kisvárda-központú Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 3-as választókerületét, amely fideszes bástyának számított, mégis elvitte a Tisza. Sőt, még az az ismert megállapítás is átértékelődött, hogy minél kisebb egy település, annál fideszesebb – bár a Republikon Intézet új kutatása szerint továbbra is fennáll az összefüggés, az 1000 fő feletti településeken már a Tisza vezet, és az 500–1000 fő közöttieken is alig 2 százalék a hátránya.
https://hvg.hu/itthon/20260413_legszegenyebb-telepulesek-iden-fidesz-szavaz-tobbseg-reszvetel
Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója Bódi Mátyással egyetértésben hangsúlyozta: jelentős szerepe lehetett a szavazatvásárlások visszafogásában annak, hogy a Tisza Párt és a De! Akcióközösség fürkészei erősen jelen voltak. Róna elmondta: Baranya megyében plusz 3 százaléknyi Fidesz-szavazatra becsülték a szavazatvásárlások mértékét, viszont itt is minden választókerületben a Tisza nyert.
Szabó Andrea szerint négyféle társadalmi csoport felkelése kellett a kormányváltáshoz: a fiataloké, a helyi véleményformálóké – úgymint a fodrászok, boltosok –, a helyi kis- és középvállalkozóké, illetve a szendvicsgenerációé. Ez utóbbi óriási terheket hordozott az idős, beteg szüleik gondozása és gyerekeik egyidejű nevelése miatt, ők emiatt különösen jól látták az egészségügy és az oktatás összeomlását.
A második panelben Bíró-Nagy András nyitotta a beszélgetést, aki szerint a választás legnagyobb tanulsága, hogy a jobboldali-populista erőknek is teljesítményt kell felmutatniuk a győzelemhez. A Policy Solutions igazgatója szerint egyértelmű, hogy megtört a magyar emberek hite abban, hogy a Fidesz legalább kormányozni tud. Ez abból is látszik, hogy az Orbán-kormány 18 pontos kompetenciahátrányban volt a Tisza Párttal szemben a gazdaság területén – ismertette egy, a választás előtt nem sokkal készült kutatásuk adatait.
https://hvg.hu/itthon/20251104_policy-solutions-kozvelemeny-kutatas-tisza-part-magyar-peter-fidesz-orban-viktor
Unger Anna szerint mindkét szereplő hozta azt, amit a politikatudomány a választási autokráciák sikeréről és bukásáról tud. Az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója szerint a Fidesz három lábon állt: ezek a bürokrácia pártérdekek mentén való átszervezése, az erőszakszervezetek – bár erre különösebben nem volt szüksége a Fidesznek –, valamint a gazdaság feletti kontroll.
Szerinte ahogy a gazdasági láb meggyengült, úgy a hátország lojalitási láncai is sorvadni kezdtek – erre a rendszer bekeményített, ezzel még rosszabb helyzetet teremtve magának.
A Tisza Pártnak a politológus szerint három elemet kellett ötvöznie a sikerhez: a választói egységet, a vezető politikai bátorságát és elszántságát, illetve a politikai stratégia meglétét. Szerinte egyértelmű, hogy a 2022-es ellenzéki összefogásban nem volt meg a stratégia, ehelyett ment a taktikázás, a bizonytalanság, a „beülök – nem ülök be” típusú játszmák.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint soktényezős volt a választási eredmény. Egyrészt 2022 után beragadt a magyar GDP, másrészt sokat számíthatott az is, hogy a Meta és a Google betiltotta a politikai hirdetéseket, emiatt a Fidesz az online térben jelentős hátrányba került. Erre jött még Magyar Péter, aki a szakértő szerint Orbán Viktor óta a legtehetségesebb politikus Magyarországon, és ha a kihívónak nincsenek ilyen kiemelkedő politikai képességei, akkor is alakulhatott volna máshogy a helyzet.
A Fidesz 16 évében is sok múlott a puszta szerencsén László Róbert szerint: amikor kitört a Simicska-botrány, és a párt elvesztette a kétharmados többségét a 2014-es választásokat követően, szerencsés véletlenként jött Orbánnak a migrációs válság, amelyet a magyar emberek többsége szerint a kormánypárt jól kezelt, ennek következtében a hatalma megszilárdult. Sokáig az is sokat nyomott a latban, hogy a Fidesz által kialakított klientúrarendszer stabilitást biztosított azoknak, akik beleragadtak, ezért a változás a megélhetésükre nézve is kockázatos lett volna – említett még egy tényezőt a szakértő.
Releváns-e a magyar példa más országokra nézve? Unger Anna szerint természetesen igen, Magyarország olyan, mint egy laboratórium, ahol már kikísérletezték azokat a dolgokat, amiket máshol még nem. Például azt tanulhatják meg tőlünk más országok, hogy a populizmust ellenpopulizmussal lehet legyőzni, nem pedig elitizmussal. Az is kiderült szerinte, hogy az európai uniós tagság önmagában nem ad védelmet az antidemokratikus erőkkel szemben, ezért most arra a kérdésre kell választ keresnünk, hogy hogyan tudják a demokratikus erők az EU-tól függetlenül megvédeni a demokratikus, alkotmányos rendet. Bíró-Nagy András szerint az is eltanulható, ami a Tisza Párt legnagyobb innovációja volt: hogy felépítette a saját beágyazottságát az országban. Így amíg a Tisza megtalálta a hangot az emberekkel, a Fidesz éppen akkor vesztette azt el. Az sem mellékes, hogy Magyar Péter milyen színvonalasan, „atomfegyverként” használta a közösségi médiát, ugyanakkor ez önmagában nagyon kevés lett volna – mondta a politológus.
Abban egyetértettek a panel résztvevői, hogy a Tisza legfontosabb intézkedéseinek az EU-s források hazahozatalának és az elszámoltatásnak kell lennie. Unger Anna szerint ha ezek nem történnek meg belátható időn belül vagy a megfelelő módon, akkor a párt el fogja veszíteni a politikai legitimációját. Utalt egy tavalyi Eurobarometer-felmérésre, amelyből az jött ki, hogy a magyarok nagy része optimista a jövőt illetően, viszont nem számítanak arra, hogy az életszínvonaluk emelkedni fog a következő években. A politológus szerint ez azt jelzi, hogy az emberek nem azt várják, hogy a kormányváltás után azonnal jobban éljenek, hanem inkább azt, „hogy a problématérképük végre fel legyen fogva a kormányban”. László Róbert a rendkívül heterogén Tisza-tábor egyben tartásának nehézségét emelte még ki, Bíró-Nagy szerint pedig nagy problémát jelenthet az energiaválság megöröklése, illetve összességében a gazdasági helyzet kedvezőtlensége is, mert a Tiszának hamar bizonyítania kell majd ezen a téren (is).
Mi lesz majd a Tisza kormányzási stratégiája? Bíró-Nagy András szerint bár Magyar vérbeli politikus, az fontos imázseleme a Tiszának, hogy a leendő miniszterek értsenek ahhoz, amivel foglalkoznak. A szakértői kormányzás mellett viszont arra is számít, hogy átfogó, zászlóshajóként működő projektjei is lesznek a pártnak, ilyen például jelenleg Magyarország lehorgonyzása az euroatlanti rendszerben. Szerinte ezt segíthetné majd az euró bevezetése mint stratégiai célkitűzés. Unger Anna szerint izgalmas lesz, hogy a párt hogyan navigál majd egyfelől a szakértői, technokrata kormányzás, másfelől pedig a mozgalmi közösséggel való intenzív kapcsolattartás és részvételiség között.
Ekkor már csak hat perc maradt a konferencián a Fideszre, de a panel résztvevői röviden megosztották eltérő nézeteiket a párt jövőjéről. Unger Anna szerint probléma, hogy a Fideszben nem nagyon vannak fiatal, innovációra képes emberek, a szavazók most demotiváltak, és a legnagyobb kérdés, hogy mennyire tudja majd Orbán egyben tartani a táborát úgy, hogy neki ebből haszna már nem származhat – feltéve, ha Magyar megvalósítja azt az ígéretét, hogy két ciklusra korlátozza a miniszterelnöki mandátumot. Bíró-Nagy szerint ugyanakkor Orbán nem annyira mutatja annak szándékát, hogy visszavonulna – szerinte a legjobb forgatókönyv számára az lehet, ha a lengyel Kaczynskihez hasonlóan ő marad a legbefolyásosabb szereplő a jobboldalon, annak ellenére, hogy már nem lehet papíron az első számú vezető. Így még mindig maradhatna a Fidesz elnöke. László Róbert szerint viszont a hatalomgyakorláshoz kell formális hatalom, a Kaczynski-féle megoldásban a szakértő kevésbé hisz, szerinte ha fajsúlyosabb politikai szereplők is nyilvánosan megnevezik Orbán Viktort mint a vereség felelősét, akkor lehet, hogy nem lesz maradása. Ugyanakkor őt soha nem lehet leírni – tette hozzá.
https://hvg.hu/itthon/20260414_kaczynski-tisza-part-magyar-valasztas
Nyitókép: HVG / Fazekas István
