#B. Szabó János

B. Szabó János: Amikor egy kutatóintézet kutatóintézetként kezd viselkedni, az sem a kormánypártnak, sem az ellenzéknek nem tetszik

A történésznek több nyilvános csörtéje is volt a Magyarságkutató Intézettel, ezért is érte meglepetésként, hogy 2023-ban felkérték az intézet történeti kutatóközpontjának vezetésére. Interjú tudósnak látszó emberekről, tudománypolitikáról, Kásler Miklósról, politikai ellenszélről, belső árulásról és Mátyás koponyájáról, amire pont a legjobb pillanatban „találtak rá”.

hvg360

"Azt hisszük, hogy jött István és varázsütésre lett itt egy keresztény ország?"

A Szent István-i kereszténység alapjait külföldiek rakták le, és már a honfoglalás idején éltek a Kárpát-medencében keresztények. A lakosság etnikailag vegyes volt, folyamatosan zajlott a migráció, jelentős muszlim népesség is élt itt, és mindezt akkor Európában ritka tolerancia fogadta. Vagyis a keresztény állam különböző kultúrák meg vallások határvidékén hosszú időn át szerveződött – mondja interjúnkban B. Szabó János és Sudár Balázs történész. Ezek az emlékezetpolitikát érintő témák a székesfehérvári Árpád-kor-kiállítás körül kirobbant, a korábbiakhoz hasonlóan Kásler Miklós minisztert és a Magyarságkutató Intézetet is érintő botrány nyomán kerültek ismét előtérbe.

hvg360

Tatárjárás újratöltve: meg lehetett volna nyerni a muhi csatát?

A tatárjárás legkatasztrofálisabb összecsapása a Muhi melletti pusztán esett meg 1241. április 11-12-én: Batu kán hadai döntő vereséget mértek IV. Béla király szekerekkel várként körbebástyázott seregére. A mongol túlerő, vagy a magyarok széthúzása okozta-e a vérfürdőbe torkolló tragédiát? B. Szabó János hadtörténész szerint a világ akkori legjobb hadseregével szemben semmi esély nem volt.

Interjú

Mohácsi vész: Szapolyai János csak bűnbak volt?

Pontosan 484 éve, 1526. augusztus 29-én fordulóponthoz érkezett Magyarország története: ezen a napon Mohácsnál megsemmisült a középkori magyar királyság. Úgy tudtuk, Szapolyai János erdélyi vajda a korona megszerzésének reményében szövögette terveit, húzta az időt, szántszándékkal cserbenhagyta a 20 esztendős II. Lajost és a 25 ezres magyar sereget a válságos órákban. Ha beavatkozik, elkerülhető lett volna a veresség. B. Szabó János történész szerint mindezt el kell felejteni: Szapolyai nem volt áruló.

Tech