Kurcz Béla
Kurcz Béla

Pontosan 484 éve, 1526. augusztus 29-én fordulóponthoz érkezett Magyarország története: ezen a napon Mohácsnál megsemmisült a középkori magyar királyság. Úgy tudtuk, Szapolyai János erdélyi vajda a korona megszerzésének reményében szövögette terveit, húzta az időt, szántszándékkal cserbenhagyta a 20 esztendős II. Lajost és a 25 ezres magyar sereget a válságos órákban. Ha beavatkozik, elkerülhető lett volna a veresség. B. Szabó János történész szerint mindezt el kell felejteni: Szapolyai nem volt áruló.

hvg.hu: Miért okolják Szapolyait a mohácsi csata elvesztésével?

B. Szabó János: Amiért a hagyományos magyar történelemszemléletben még mindig gondok vannak a valóság észlelésével. Görgeyből áruló lett, mert nem tudtuk megemészteni, hogy a sokszoros túlerő leverte a szabadságharcot. A Rákóczi-szabadságharcot is kuruc romantikává hamisították, és eltüntették a katonai balsikereik hosszú sorát, amelyek a bukáshoz vezettek. Károlyi Sándor báróból, a szatmári főispánból is árulót kellett faragni, aki az utolsó utáni pillanatban kiegyezett a bécsi udvarral.

Szapolyai János – korabeli ábrázolás

Hogy miért bizonyult Szapolyai alkalmasnak erre a szerepre? Akik ott voltak a mohácsi ütközetben, azok is kerülhettek volna korábbi politikai tevékenységük okán az utókor pellengérére, de haláluk legitimálta őket. Szapolyai azonban túlélte Mohácsot. Igyekezett odaérni a csatába, feltehetően az oszmánok elől hátráló királyi sereggel Mohácstól jóval északabbra, talán Buda közelében akart egyesülni. Amikorra tisztázódott a hadi helyzet, Szapolyai serege még Szegednél állt. A vajda számára nyilvánvalóvá vált, katonáival már nem tud a csata előtt megjelenni a király táborában. Ezért gyorskocsira ülve személyesen próbált eljutni az uralkodóhoz, ám még így is elkésett. Az erdélyi szászok és a magyar vármegyék erejével együtt is mindössze 10-15 ezer embert vihetett volna magával Mohácshoz. Ez pedig nem osztott és nem szorzott volna az elsöprő oszmán túlerővel szemben.

hvg.hu: Volt-e egyáltalán felelőssége Szapolyainak abban, hogy a  mohácsi csata tragédiába fordult?

B.Sz.J.: Személy szerint vajmi kevés köze volt a mohácsi vészhez, nem tekinthető a vereség okozójának, illetve felelősének. Olyan logisztikai szempontok érvényesültek a korabeli Magyarországon, hogy csak akkor tudott volna felvonulni seregével, ha legalább két héttel később vívják meg a csatát. És ezen mit sem változtatott személyes szándéka. Más kérdés, hogy mint az ország leggazdagabb főura, akinek a legnagyobb birtokállománya volt, teljes joggal aspirálhatott a trónra a Mohács után kialakult válságos helyzetben. Ennek aztán messzemenő következményei lettek, de önmagában ez nem kapcsolható össze a csatával.

hvg.hu: Így vagy úgy, mégis a királyságig vitte. A székesfehérvári országgyűlés 1526. november 10-én királlyá választotta, rá egy napra I. János néven meg is koronázták.

B.Sz.J.: Abból, hogy Szapolyai nem ment el a csatába, helyesebben lemaradt róla, nem következet egyenes ágon a királyi karrier, ez ugyanis összeesküvés-elméletes gondolkodásmód. Ad abszurdum, ha katonáival ott van, akkor sem biztos, hogy megnyerik a csatát, legfeljebb embereivel együtt a vérfürdő része lesz, s több áldozatot kell elföldelni napok elmúltával. Ez tehát már önmagában is hibás logikai feltevés. Ráadásul a csatavesztésnek sem kellett volna feltétlenül a király halálával járnia. Ezt csak a körülmények szerencsétlen összjátéka okozta: a menekülés előtt nem vette le vértjét, a lovasbaleset után pedig már le sem lehetett venni. Így nem tudták megóvni az életét.

Szapolyainak valóban voltak ambíciói a trónra, mikor még az idős és beteg Ulászló uralkodott, akinek akkor még nem volt fiú utóda. Midőn megszületett a trónörökös, s Lajos megélte 20. életévét, az erdélyi vajda nem álmodozhatott arról, hogy valaha is magyar király lehet belőle. Ehhez „történelmi baleset” kellett. A Szapolyai ellenfelei alkotta tábor persze igyekezett úgy beállítani ezt az eseménysort, mintha gondosan kifundált, eltervezett összesküvés lett volna a vajda részéről. Már 1526 tavaszán rebesgették, lepaktált az oszmánokkal, s a vesztes csata és a király halála után tovább erősödtek ezek a vádak, amelyek a magyar trónra pályázó Ferdinánd propagandájában csúcsosodtak ki. Miután János király 1529-ben valóban szövetségre lépett a szultánnal, sokan meggyőződéssel hirdették, hogy Szapolyai merő önzésből hagyta cserben királyát és az országot Mohácsnál. Védelmezői viszont az 1527-ben János király pártjára álló Brodarics kancellár beszámolójából meríthettek ellenérveket az ellentmondásos királyi parancsokról, és a vajda többszöri kéréséről, hogy megérkezéséig semmiképp ne vállaljanak csatát az ellenséggel.

hvg.hu: Augusztus 29. sötét nap a magyar történelemben. Ezen a napon esett el Nándorfehérvár, öt évvel később órák alatt összeomlott a királyság, s elvérzett a hadba vonult 25 ezer fős sereg nagyobbik fele. Tizenöt esztendő múltán, 1541-ben Buda elfoglalása esett ugyanerre a napra. Csak számmisztika, vagy több annál?

B.Sz.J.: Nem számmisztika, inkább logisztika rejlik a háttérben az események mozgatórugójaként. A török sereg felvonulásának ugyanis meghatározott időtartama volt, vagyis előre eltervezhető, kiszámítható volt, nagyjából mikor, hová érhetnek el, s lesznek háborúskodásra, bevetésre készen. Mint ahogy a magyaroknak is megvolt a saját ütemtervük. Amikor 1521-ben Szulejmán Nándorfehérvárt ostromolta, jelentős magyarországi mozgósítás zajlott. Szinte napra pontosan egyeztek a dátumok 1526-tal. Akkor sem jött ki Szapolyai hamarabb Erdélyből, mint 1526-ban; a királyi sereg sem tudott hamarabb felvonulni a déli határra, mint öt évvel később. Ezek a dátumok elsősorban a logisztikai tényezőkön múltak, s az is, mikor, hová értek el időben a törökök.

A mohácsi csata. Than Mór festménye

Attól kezdve, hogy Szulejmán elfoglalta Nándorfehérvárt, augusztus 29-e személyes szerencsenapjává vált, amelyhez aztán foggal-körömmel ragaszkodott. Sőt, kifejezetten erre a napra időzített eseményeket. Bár talán a mohácsi csata esetében ez még nem így történt, mert gyaníthatóan nem pusztán tudatos döntés eredménye, hogy pont azon a napon kellett megvívni: a nagyvezír szerette volna halasztani a harcot. De Buda bevételét már szinte biztosra vehetően ehhez igazították: több napig táboroztak a törökök a vár alatt, s kifejezetten személyes döntés eredménye, mikor hívta meg a szultán a magyar vezetőket táborába, miközben csellel elfoglalta a várat. És mivel ez babonás korszak volt, a legfontosabbnak az bizonyult, miben hittek katonái, mivel voltak mozgósíthatóak. Egészen biztosra vehető, ösztönzőleg égett bele emlékezetükbe az augusztus 29-i diadalmas dátum.

hvg.hu: Végül is miként látja a vajda történelmi szerepét?

B.Sz.J.: 1526 őszén mindenki azt gondolta, Mátyás napjai jönnek vissza, újra nemzeti királyunk van, s az országban minden úgy folyik tovább, mint addig. Az emberek nem vették észre, hogy a világ radikálisan megváltozott körülöttük, és a Habsburg szomszédság, meg Ferdinánd ambíciói a magyar koronára minden megegyezést ellehetetlenítettek közte és Szapolyai között. És ő volt a gyengébb. Persze ezt még nem tudhatta 1526-ban, akkor még a török elleni harcra készült, meg az ország újjászervezésére, de gyakorlatilag egy éven belül belekényszerítették a török szövetségbe. Onnantól kezdve már azt az utat járta, mint 150 éven keresztül sok magyar vezető, aki a nagyhatalmak között őrlődve próbálta a saját hatalmát megőrizni, vagy épp megteremteni itt a Kárpát-medencében.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
MTI Itthon

Mohácsi gyilkosság: előzetesben marad mindhárom gyanúsított

November 19-ig meghosszabbította a Pécsi Városi Bíróság csütörtökön annak a három német állampolgárnak az előzetes letartóztatását, akiket a Mohácson tavaly megtalált német nő és élettársa meggyilkolásával hoznak összefüggésbe − közölte Hajdu István bírósági elnök.

MTI Itthon

Rendőrt vertek Mohácson?

Sajtóértesülések szerint annyira megvertek egy helyi rendőrt a hétvégén Mohácson, hogy a férfit a pécsi kórházba kellett vinni koponyasérüléssel.

Hiába készül a legtöbb játék Kínában, a magyar gyerekek nem ezekkel játszanak

Hiába készül a legtöbb játék Kínában, a magyar gyerekek nem ezekkel játszanak

Ahogy Terence Hill kíván második adventet, nem kíván úgy senki

Ahogy Terence Hill kíván második adventet, nem kíván úgy senki

Megkérdeztük a kitiltott ellenzékit, mivel vívta ki Kövér haragját

Megkérdeztük a kitiltott ellenzékit, mivel vívta ki Kövér haragját

Központosítani akarja a kormány a háziorvosi ellátást

Központosítani akarja a kormány a háziorvosi ellátást

Jobban élnek a szlovákok, mint mi

Jobban élnek a szlovákok, mint mi

Népességrobbanás várható a migrációt kibocsátó országokban

Népességrobbanás várható a migrációt kibocsátó országokban