A bankközi hitelezés költségeinek növekedésével újabb bankok megmentésére kényszerülhetnek az euróövezeti államok – vélekedett pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) adott nyilatkozatában Joaquín Almunia.
Az európai kormányok tavaly közel 40 milliárd euróért vásároltak részesedést bankokban és más pénzügyi társaságokban – mutatta ki a PriceWaterhouseCoopers (PwC) szakmai tanácsadó cég.
A nyugati államok sokmilliárdos mentőcsomagokkal siettek bankjaik megmentésére a pénzügyi válságban. Közép-Kelet-Európában viszont kisebb volt a kormányok pánikreakciója, s viszonylag keveset költöttek a pénzintézetek konszolidációjára. Talán azért, mert a bankszektor nagy részét a régióban külföldi befektetők ellenőrzik, s tőlük várták a segítséget. Vajon jól tették? – kérdezi a Scale Consulting elemzése.
Az Európai Unió tagországai eddig 2900 milliárd eurót hagytak jóvá bankoknak nyújtott garanciákra, és 313 milliárd eurót a pénzintézetek tőkefeltöltésére, közölte az Európai Bizottság. A jóváhagyott intézkedések az EU összesített hazai össztermékének (GDP) 31,2 százalékát teszik ki, és a tavaly október óta idén július közepéig ténylegesen elköltött összegek is elérik az összes GDP 12,6 százalékát.
Angela Merkel a kancellári hivatalban csaknem egyórás találkozó keretében fogadta pénteken Orbán Viktort. Meghallgatta a legnagyobb ellenzéki párt elnökének felvetéseit. Orbán Merkel támogatását kérte a közép-európai térség megsegítéséhez, illetve problémái megoldásához. A Fidesz elnöke a Konrad Adenauer Alapítvány meghívására utazott a német fővárosba. A hvg.hu értesülései szerint hamarosan Londonba indul.
Hitelek nélkül a kelet-európai gazdasági vérkeringés leáll, a vállalatok berogynak, elmarad az export, és a romló kilátások megrendítik a nemzeti valutákat. A régió képtelen kimenteni saját magát. Az EU-nak még nincs önálló pénzalapja és a nemzeti csomagok pénzügyileg protekcionisták. Az IMF-nek egyelőre elfogyott a kihelyezhető forrása. Kelet-Európa, így Magyarország is, euróra szomjazik.
