Soha nem látott büntetést, 2,6 milliárd dolláros kokival küldték meg az amerikai hatóságok a világ egyik vezetőbankját, mert ügyfeleinek segített vagyonuk eltitkolásában és az adófizetés slkerülésében. Meg is törhették volna a bankot, ettől azonban eltekintettek.
Ambiciózus tervei vannak a Sberbanknak Magyarországgal: míg sok külföldi pénzintézet a kivonulást fontolgatja hazánkból, addig a legnagyobb orosz pénzintézet több százmillió eurót fektet be a régióban – így Magyarországon is –, piaci részesedését pedig jelentősen feljebb tornászná. Mark Arnold, a Sberbank Europe vezérigazgatója szerint ők új szereplőként jelentek meg a piacon, nincs olyan "örökségük" mely hátráltatná őket a terjeszkedésben. A komoly piaci jelenlétre törekvő bank ráadásul olyan területen is nyomulna, ahol mások még alig vannak jelen. Ukrajnai működésük eközben a megszokottak szerint halad, a paksi bővítésben való részvételt – finanszírozási oldalon – pedig nem zárják ki. Interjú.
Kibír-e a Fidesz tábora újabb négy év háborús politikát, sikeres lehet-e az a kormány, amely káderhiánnyal küszködik, meg lehet-e állítani a fiatalok elvándorlását a Jobbikhoz? Ilyen kérdések foglalkoztatják a kormánypárt vezetőségét, amely mára tudomásul vette, Orbán Viktort nem lehet leállítani, a miniszterelnök történelmi küldetésének tartja az ország radikális átalakítását. Ha nincs konszolidáció, legalább stabilizáció legyen – mondják a párt prominensei. De mit hozhat a stabilizáció?
Bár mindenki azt gondolná, de mégsem a pénzügyi szektorban osztják a legjobb fizetéseket, hanem az olajiparban. A buksza blog megmondja, hol érdemes robotolni.
A társaságok több mint fele tervez értékesítést, illetve felvásárlást a következő fél évben – olvasható egy nemzetközi tanácsadó cég felmérésében. A legtöbb értékesítést Franciaországban, Ausztriában és Svájcban tervezik, míg a legtöbb felvásárlásra Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Belgiumban kerülhet sor.
Habár a következõ 1-2 évben mind globálisan, mind idehaza pozitív növekedési meglepetés jöhet, ám a tények azt mutatják, hogy Magyarország nagyon gyengén teljesít, legalábbis 2009 óta a számok ezt mutatják – írja Zsiday Viktor befektetési szakértő friss blogbejegyzésében.
Az európai bankok folytatják hiteleik előtörlesztését az Európai Központi Banknak (EKB), amely a pénzügyi válság idején sietett a bankszektor megsegítésére.
Kormányrakerülésekor az Orbán-kormány nem Kánaánt ígért, csupán azt, hogy becsületesek leszünk - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes egy rezsicsökkentésről szóló veszprémi fórumon.
Ázsiával és Latin-Amerikával ellentétben a felzárkózó európai gazdaságok bankrendszereit különösen keményen sújtotta a 2008-2009-es pénzügyi válság. Közép-Európa kezd kilábalni, de több országban még mindig sérülékeny a bankszektor – mondják londoni elemzők.
A 2008-ban kirobbant nemzetközi pénzügyi válságot követően többször is heves viták fókuszába került a bankok tevékenysége mind a nemzetközi porondon, mind Magyarországon. Hazánkban a devizahitelezéshez kapcsolódó feszültségek ezeket a vitákat időről-időre még inkább felerősítik. A Bankmonitor.hu reprezentatív kutatása azt kívánta feltárni, hogy az átlagember ma hogyan ítéli meg saját banki szolgáltatóját, a bankokat általában, hogyan vélekedik a bankok által alkalmazott költségekről, valamint mit gondol a bankok és a kormányzat viszonyáról. A többség lényegesen kiegyensúlyozottabb kapcsolatot tartana egészségesnek a bankok és az ország vezetése között.
A Népszabadság információi szerint a szerdai kormányülésig létezett egy radikális megoldás is a devizahiteles problémára, ez azonban lekerült a napirendről.
Akár a takarékszövetkezetek államosításával és egy újabb végtörlesztési körrel is összefügghet Navracsics Tibor minapi bejelentése, amely szerint belepiszkálna a kormány a már megkötött devizahitel-szerződésekbe. A takarékok egy megfelelően súlyozott hitelkiváltó konstrukcióval rengeteg új ügyfelet gyűjthetnének. Egy ilyen lépésnek ugyanakkor nemcsak a jogi vonatkozásai kérdésesek, hanem az is, hogy milyen hatást gyakorolna egy újabb végtörlesztés a már így is súlyosan megsarcolt bankrendszerre, és azon keresztül a gazdaság teljesítőképességére.
Áprilisban mind az egy hónappal, mind az egy évvel korábbihoz képest csökkent a magyarországi bankszektor mérlegfőösszege: a részvénytársasági formában működő hitelintézetek összesített eszközállománya 26 183,9 milliárd forintot tett ki a hónap végén, amely két százalékkal marad el az egy évvel korábbitól – írja a hétfői Világgazdaság.
Az osztrák bankszövetség elutasítja Werner Faymann kancellár javaslatát, hogy a bankszektor a bankadó meghosszabbítása révén járuljon hozzá a Hypo Bank megmentésének költségeihez. Erről Willibald Cernko, a Bank Austria elnöke beszélt egy hétfői rádióinterjúban.
Ha a bank magától nem akar hitelt adni a legnagyobb foglalkoztató kis- és közepes vállalatoknak, akkor ezt felülről kell ösztönözni és támogatni. A Deutsche Bank elemzési igazgatója szerint két módszer létezik ebben az esetben.
Az OTP két olyan pénzintézet megvásárlására készül, amelyek a magyar piacot készülnek éppen elhagyni – mondta Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója az InfoRádióban.
Délnyugati szomszédunk egyre több állami tulajdonú cég értékesítését, privatizálását tervezi annak érdekében, hogy elkerüljék az uniós mentőcsomagot. Szlovénia új kormánya gazdasági reformcsomagját csütörtökön mutatja be az Európai Bizottságnak.
Súlyos gondban van Szlovénia, délnyugati szomszédunknak már ezen a héten sem sikerült eladnia elegendő állampapírt, a jövő heti állampapír-aukció pedig igazi teszt lesz. Ha azon sem sikerül elegendő pénzt összeszedni, akkor a kis eurózóna-tagállam szinte biztosan nem tud júniusban hitelezőinek törleszteni, így jöhet az uniós mentőcsomag.