Belenyúlna a kormány a devizaalapú jelzáloghiteles szerződésekbe. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Hír Tv kedd esti adásában elmondta, hogy a kormányzat keresi a megoldást arra, hogyan lehet jogszabállyal módosítani a devizahitelesek szerződésein. A miniszter hozzátette, annak az alkotmányossági kereteit vizsgálják, van-e arra mód, hogy adott esetben az őszi ülésszakban egy törvénnyel a devizaalapú hitelek feltételeit általános érvénnyel módosítsák.

Navracsics hangsúlyozta, hogy ez akkor fordulhat elő, hogy ha valamilyen, a szerződéskötéskor fennálló körülmény előre nem látható módon alapvetően megváltozik, és nem róható fel ebből adódóan, hogy lehetetlenné válik a teljesítés. Varga Mihály szerdán annyival egészítette ki minisztertársa szavait, hogy a Magyar Bankszövetséggel folyamatos az egyeztetés, és a tárgyalások érintik a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezők körét is.

Az Origo információi szerint a megoldások között az árfolyam-különbözet megosztása vagy akár teljes elengedése is szóba jöhet. Emellett értesüléseik szerint a jövő heti kormányülésre több változatot is készít a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Az egyik alapján elképzelhető, hogy valamilyen arányban megosszák a hitelösszeg árfolyamváltozásból adódó különbözetét. A másik elképzelést a horvát bíróság július eleji döntése ihletette. Eszerint az ügyfelek a szerződéskötéskor érvényes árfolyamon fizethetnék ki a hiteleiket, vagyis teljes egészében elengednék nekik a tartozás árfolyam-különbözetből adódó részét. Hogy az adós helyett ki állja az árfolyamkülönbözetet, arra vonatkozóan több alternatívát javasol majd a kormánynak a tárca: a drasztikusabb szerint a pénzintézetek bukhatják az egészet, egy másik szerint az állam is beszállna a költségekbe.

A lehetséges jogi megoldásokra az Index hívta fel a figyelmet. Eszerint a polgári törvénykönyv egyik paragrafusa lehetőséget ad arra, hogy a jogszabályok módosítsanak a hatályos szerződések tartalmán (csütörtök késő délelőtt a KIM is a polgári törvénykönyv passzusaira hivatkozott). Az Alkotmánybíróság két 90-es évekbeli döntése ugyanakkor szűkre szabta a mozgásteret az utólagos, jogszabállyal történő szerződésmódosításra. A tavaly életbe lépett Alaptörvény egyik cikke azonban új jogalapot is teremthet ehhez a kormánynak, ám azt érdemes megfontolni, hogy olyan, hogy "devizahitel-szerződések" nincsenek, minden egyes szerződés más és más.

A takarékok voltak a tavaly zárult végtörlesztés nyertesei

A jelzálogalapú devizahitelek rendezésének kérdése – egyfajta végtörlesztést is pedzegetnek az elemzők – ugyanakkor a takarékszövetkezeti rendszer szélsebes integrációjával is kapcsolatban lehet. A 2011-ben, illetve 2012 elején lezajlott végtörlesztéssel majdnem 170 ezer végtörlesztés történt 1355 milliárd forintnyi értékben, ez az összes ilyen típusú hitel 24 százaléka volt. Az akció összességében 260 milliárdos veszteséget okozott a bankoknak. A végtörlesztett összegek jelentős részét – mintegy harmadát – hitelkiváltó forinthitellel oldották meg az ügyfelek, a többit a megtakarítások felszámolásából, egyéb kölcsönökből, illetve feketén szerzett jövedelmekből. Mivel a bankok emeltek a forintalapú kiváltó hitelek kamatain, ezért akinek nem volt elég saját forrása, az csak relatív drágán tudott végtörlerszteni.

A takarékok a tavaly zárult végtörlesztés nyertesei voltak az ügyfélszerzés területén

Stiller Ákos

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) akkor kiemelte, hogy a szövetkezeti hitelintézetek rendkívül aktívak voltak a végtörlesztési időszak során, és más hitelintézetek adósai számára közel ugyanannyi hitelt folyósítottak, mint a bankok a nem saját ügyfeleik számára. A szövetkezeti hitelintézetek a törlesztések (12,3 milliárd forint) és kiváltó hitelek (78,3 milliárd forint) eredőjeként több mint 66 milliárd Ft-tal növelni tudták lakossági hitelállományukat. A végtörlesztéssel összességében a takarékok 13 498 új ügyfelet szereztek, és a 20-30 milliárd forintra taksált kihelyezési várakozásokat jelentősen felülmúlták a forinthitelek tekintetében. Összesítve: a teljes kiváltó hitelek negyedét a takarékoktól vették fel az emberek. A takarékszövetkezetek egy része kezdetben még olcsóbban, rendkívül versenyképes áron kínált hitelt kiváltó forinthitelt, ám később – a nagy igények miatt – a többség emelt a kamatokon.

A Takarékszövetkezeti Integráció blogján meg is jegyezték: a devizahitelek kiváltása kitűnő alkalom volt arra, hogy nyitni tudjanak, illetve márkaismertségük a reklámra költött milliárdok nélkül növekedjen. A végtörlesztés alkalmával sokaknak leeshetett a tantusz, hogy a takarékszövetkezetek adnak lakáshitelt. Aki pedig belépett a fiókokba is, az megtudhatta, hogy a takarékoknál is van jó színvonalú számlavezetés, internetbank és hitelkártya, sőt, jó pár takaréknál a legkorszerűbb megoldásokkal is találkozni lehet.

Szövetkezetek államosítása és új végtörlesztés?

Makro- és banki elemzők egy része szerint lehet realitása az ügynek. "Én már hallottam erről, brókerkörökben kering a hír" – fejtette ki egyikük. Szerinte 2011-2012-ben, a korábbi végtörlesztés idején is az volt az igazi kérdés, hogy az új hiteleket kinél veszik fel a végtörlesztők. Mert ha váltanak, akkor gyakran a teljes bankolást átviszik az új pénzintézethez: itt helyezik el a megtakarításaikat, felszámolják egyéb, esetleg még meglévő befektetéseiket is. Márpedig a takarékok egy-másfél évvel ezelőtt egyszer már sikeresen növelték ügyfél- és hitelállományukat.

Az egyik elemző elképzelhetőnek tartja, hogy a most formálódó újabb végtörlesztést csak bizonyos takarékok közreműködésével lehet majd megtenni, esetleg az állami ernyő alá vont takarékok kedvezőbb kondíciókat nyújtanak majd, mint a kereskedelmi bankok. Egy ilyen döntés felvetne versenykorlátozási aspektusokat, kérdés, hogy egy alacsonyabb kamat miatt a versenyhivatal lépne-e. Ha pedig bíróság elé viszi valamelyik konkurens az ügyet, bírósági eljárás akkor is csak évek múlva születne. Választások pedig jövőre lesznek.

"Ma már semmi sem elképzelhetetlen, olyan vad dolgok történnek" – reagált egy másik elemző a felvetésre. Szerinte csak a Növekedési Hitelprogramhoz hasonló konstrukcióban lehetne átcsatornázni ügyfeleket a takarékokhoz, melynek során felülsúlyozták a takarékokat: a program első pillérében 15 százalékkal részesedtek a takarékok, miközben a 64 milliárd forint körüli összeg jóval nagyobb, mint amekkorát a kkv-hitelpiacon meglévő részesedésük alapján járt volna nekik. Megvannak tehát a "soft módszerek", hogy a takarékok előnybe hozása ne legyen olyan feltűnő.

Ugyanakkor a kérdés abból a szempontból másodlagos, mint amilyen brutális következményei lehetnek egy újabb végtörlesztésnek a pénzügyi közvetítő-rendszerre nézve. Ha a legmélyebben "vágó" alternatíva jön be, akkor az azt eredményezné, hogy az OTP Bank kivételével a többi külföldi tulajdonú bank nem tudná finanszírozni a keletkező veszteségeit.  

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Nem bánja meg!