Egyre nehezebb helyzetbe kerül Szlovénia. Délnyugati szomszédünk nem tudta eladni a kívánt állampapír-mennyiséget – 100 millió eurót – az e heti aukción. A kormány a következő héten már 500 millió euró értékben bocsátana ki 18 hónapos kötvényeket, és erre keresnének vevőt – akik nem nagyon tolonganak.

Szlovéniának a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint idén 3 milliárd euróra van szüksége, hogy finanszírozni tudja az állam működését. A jövő heti aukció a szlovén kormányba és az ország bankszektorába vetett bizalom tesztje lesz, ha sikerül eladni a kívánt mennyiségű államkötvényt, akkor Szlovénia lélegzetvételnyi időhöz juthat, különben az Európai Unió (EU) GDP-jének 0,4 százalékát adó ország az eurózóna hatodik mentőcsomagra szoruló államává válhat.

Konszolidálni kell a bankszektort

A szlovén állampapírok hozamai eközben újra emelkedésnek indultak, jelenleg 6,17 százalék körül jár a mutató. Ez már egyáltalán nincs távol a március végén beállított 6,38 százalékos rekordtól, ráadásul az ország CDS-felára is felfelé kúszik, jelenleg 370 ponton áll. Bár Szlovénia gazdasági teljesítményéből a bankszektor kisebb mértékben részesedik, mint a ciprusi, az állami tulajdonban lévő nagybankok rossz hitelei az ország megítélésére is komoly negatív bélyeget nyomnak.

A rossz hitelek mennyisége az építőipar bebukása után ráadásul már aggasztó méreteket kezdett el ölteni, jelenleg a GDP 20 százalékának megfelelő összeggel vannak nehézségek. Kormányzati becslések szerint 4 milliárd euróval kellene a megroggyant állami bankokat megtámogatni. Szlovénia ráadásul idén továbbra is recesszióban marad, ennek mértéke pedig csakúgy mint tavaly, most is 2 százalék feletti lehet. Vagyis kevesebb lesz a saját forrás, amit a bankszektor megsegítésére lehet majd költeni.

A jövő hét lesz az igazi nagy teszt

Marko Kranjec szlovén jegybankelnök szerint súlyos a helyzet, a kormánynak egyértelműen jeleznie kell, hogy kész a helyzet megoldására, és a bankszektor problémáinak kezelését komolyan megkezdik. Ennek egyik fő eleme lenne az, hogy a rossz hiteleket egy úgynevezett bad bankbe helyezik át, vagyis leválasztják azt a bankok jól teljesítő részeiről, hogy csökkenjen rajtuk a nyomás.

Ljubljanának egyre kevesebb ideje maradt a bankrendszer konszolidálására

AFP / Odd Andersen

Az ország kormány eközben igyekszik bizonygatni, hogy Szlovénia nem Ciprus, nincsen szükségük uniós mentőcsomagra. Alenka Bratusek kormányfő azt is szeretné elérni, hogy a parlamenti erők megállapodásra tudjanak jutni abban, hogy egy alkotmánymódosítással szabjanak felső limitet az államadósság szintjének, mely a mindenkori kormányok kezét megkötné.

A szlovén kormány, úgy tűnik, mindent megtesz a mentőcsomag elhárítása érdekében, ám ha a jövő heti aukción sem tudják a kívánt összeget eladni, akkor egyre közelebb kerül a júniusi határidő, amikor majdnem 900 millió eurót kellene a hitelezőknek kifizetniük, és ha addig nem lesz erre elegendő forrás, akkor az uniós mentőcsomag marad az egyetlen menekülő-útvonal.