Kéri László: Káder-kor – Az első elemzés a HVG-ben a Kádár-rendszerről, a névadó 30 évvel ezelőtti halála után

Meghalt egy öregember” — kommentálta a július 6-i hírt néhány ellenzéki író. Hogy ennek az (öreg)embernek mi köze volt a nevével fémjelzett korszakhoz, habitusa, munkamódszerei, nézetei milyen áttételeken keresztül formálták a Kádár-kort, arról ma még csak töredékes a tudásunk. Alábbi cikkünk politológus szerzője e töredékekből megpróbálja rekonstruálni a kort. (A cikk eredetileg a HVG 1989/28. számában jelent meg, Kádár János halálának 30. évfordulója alkalmából közöljük újra.)

Karácsony: aki még egyszer megpróbál bekavarni, az politikai hulla lesz

A baloldali előválasztást megnyerő politikus szerint kiderült, hogy ő volt a legalkalmasabb jelölt, most pedig Tarlós Istvánt is legyűrné. Karácsony Gergely azt mondja: kiismerte a rendszer működésest, ezért már tudja, hogyan kell legyőzni. Úgy számol: ehhez 400 ezer szavazóra van szüksége.

Az új igazságügy-miniszterrel éppúgy elbánhat a kétharmad, mint elődjével

A posztról távozó Trócsányi László nem értett egyet azzal, hogy képviselőkkel nyújtatnak be törvényjavaslatokat, de sokat nem tett ez ellen. Ezzel a kihívással utódja, Varga Judit is szembesül.

Orbán ütőkártyája lesz az érte rajongó és dekázni is tudó új miniszter

Szakít a hagyománnyal Orbán Viktor: egy fiatal jogászt emel igazságügyi miniszterré. Varga Judit kinevezése a tárcát a Brüsszel elleni harc főhadiszállásává teheti.

Kereshetne egy magyar nő is annyit, mint egy férfi, csak a kormány nem segít

A módszer megvan, ráadásul Európában több helyen ki is próbálták, sőt működik is. Van egy tippünk arra is, hogy Magyarországon miért nem működik. A kulcsmondat: a kormány szülő nőket akar.

Nyers, Grósz, Németh és Pozsgay 30 éve az MSZMP átalakításának veselkedett neki, MSZP lett belőle

1989 nyarán az MSZMP-ben már tudták, hogy rendszerváltás jön, amelyre fel kell készülni, tisztázni kell, hogyan tudnak együttműködni a párton belüli irányzatok, elkerülendő a pártszakadást vagy szétzilálódást. Ma már tudjuk, hogy ez nem sikerült, az októberre kitűzött kongresszuson kiderült, hogy a reformerek megalakítják az MSZP-t, a keményvonalasok pedig a Munkáspártot. Alább a HVG 30 évvel ezelőtti cikkét közöljük újra, amely az akkori állampárton belüli nyári forrongást idézi fel.

Mintha ma lenne - Sztorik a HVG 40 éves történetéből

A negyedik X-be lépett HVG 10, 20, 30, 40 éve megjelent számainak cikkeiből közlünk a következő hetekben ma is aktuális szemelvényeket.

Sokat beszélnek Orbánék családokról és gyerekekről, de sokan nem köszönik meg nekik

Nem egyenlő minden gyermek az Orbán-kormány előtt: miközben a családvédelmi akcióterv újabb gyerekek megszületését ösztönzi, kisvárosnyi, már megszületett gyerekseregről mond le az állam. Számszerűsítettük az igazságtalanságokat.

Tömpe István: "A NER sikeresen privatizált Kádár-struktúrának tűnik, ám életképesebb"

A HVG hetilapban megjelent esszé második része. Tömpe István közgazdász, az annak idején a privatizációt vezénylő Állami Vagyonügynökség első ügyvezetője azt gondolta végig, hogyan jutottunk el a rendszerváltástól mostanáig. Személyes veszteséglistáján a lerombolt, de megfelelően nem újraépített állam áll az első helyen.

Agyakba döngölni -Tanulságos felidézni az első Orbán-kormány első évét a HVG-ből

Az Orbán-kormány hivatalba lépése után egy évvel már biztosan tudható: az új magyar demokrácia legradikálisabb miniszterelnöke tette le az esküt 1998. július 6-án. Magyarország első kancellárja igyekszik maga alá gyűrni más hatalmi ágakat és kétpólusúvá degradálni a hazai politikai rendszert. Ez a két mondat volt a HVG 1999/25. számában megjelent cikk bevezetője, alább szó szerint olvashatják az elemzést, amelynek sok megállapítása bevált jóslatként értelmezhető most is, amikor a negyedik Orbán-kormány első évén is túlvagyunk.

Tömpe István: "Ali baba és a 40 rabló immár azonos egyletben működik"

Ma néhány ember hálózata birtokolja a gazdasági vagyon felét – állítja Tömpe István közgazdász, az Állami Vagyonügynökség első igazgatója, aki esszéjében áttekinti, milyen hibák és milyen játszmák vezettek Magyarországon a Nemzeti Együttműködés Rendszeréig, vagyis a NER-ig, amely az 1989-ben kezdődött rendszerváltás legutóbbi, autokratikus korszaka. Tömpe István esszéjét két részben közöljük, ez az első.

Még fél a nép... – Ilyen volt a politikai közhangulat Nagy Imréék újratemetése után

Hogyan értékelték a budapestiek az 1989-es nyárkezdet főbb politikai eseményeit? — kérdezték akkor a közvélemény-kutatók (Beck László, Erdősi Sándor, Hann Endre, Lázár Guy és Timár János) 264 fővárosi lakostól. A politikai közhangulatról készült június végi felmérés folytatása volt a HVG 1989. VI. 17-i számában a június 16-i újratemetés előtt készült - és szintén a HVG-ben közölt - közvélemény-kutatásnak. Alább a 30 évvel ezelőtti cikk olvasható.

Putyin elismerte: az oroszok rosszabbul élnek

A belpolitikára koncentrált Vlagyimir Putyin szokásos éves televíziós kérdezz-felelek műsorában, ám azt azért hangsúlyozta, hogy a versenytársaknál is gyorsabban fejleszti atomarzenálját. A több mint négyórás maraton során az orosz államfő elismerte, hogy az ország polgárai rosszabbul élnek, mint öt éve, de megígérte, hamarosan beindul az életszínvonal javulása. Szóba került Oroszország és Fehéroroszország egyesülésének a kérdése, s az is, miért szégyelli magát az államfő. Az oroszok több mint kétmillió kérdést tettek fel Putyinnak. Közben külföldről túlterheléses támadásokat indítottak a szerverek ellen.

Kerpel-Fronius Gábor: Nem hagyhatjuk azokra a politikát, akik eddig csinálták

Az SZDSZ-ben kezdett, szavazott a Fideszre, aztán menekülőútként jött az LMP, most kikötött a Momentumnál, és főpolgármester-jelölt lett. HVG-portré.

Körösényi: ma a választók mennek a politikusok után és nem fordítva

Ma a választások célja a vezér tevékenységének utólagos jóváhagyása, de létrejöhet olyan rendszer is, ahol már a választás sem fenyegeti Orbán hatalmát – mondja Körösényi András politológus, aki a Gyulai Attilával írt, a Hibrid rezsimek című könyvben megjelent tanulmányban új meghatározást ad a rendszer leírására

Az ellenzék csapatjáték helyett egyéni akciókkal kezdi a meccset Tarlós ellen

Elindult az előválasztás, amelyen az MSZP-Párbeszéd, a DK és a Momentum jelöltje indul a főpolgármester-jelöltségért. Az EP-választás előtt úgy tűnt, Karácsony Gergely mellett más nem rúghat labdába, azonban az MSZP-Párbeszéd választási kudarca felülírta ezt.

Temetni és dicsérni - Így készült az ország 1989-ben Nagy Imre újratemetésére

A HVG az újratemetés hetén is csütörtökön jelent meg, így abban a számban (1989/24.) a pénteken zajló eseményről még nem tudott beszámolni, viszont megjelentetett egy átfogó közvélemény-kutatást az 1956-os forradalom és Nagy Imre értékeléséről, illetve arról, miképp várják az emberek az újratemetést. A felmérés eredményeit a lap két részben közölte, alább az elsőt olvashatják.

Június 16-tól június 16-ig - Így lett '56 ellenforradalomból népfelkelés, majd forradalom

A Nagy Imre és társai újratemetését követő héten a HVG (1989/26) beszámolt a Hősök terei rendezvényről, és felidézte, hogyan bukott meg egy röpke év alatt az MSZMP '56-értelmezése. Alább az akkori cikket olvashatja.

Orbán eldöntötte, hogyan töri le az ellenállást kiáltó ellenzéket

Egy puccskísérlet után statáriális bíróság ítélkezik, nem a puccsistákon szórakoznak fennhangon öltönyös urak. A 2018-as parlamenti szezon úgy ért véget, hogy Kövér László remegett a dühtől, a tavaszi ülésszak mégis úgy kezdődik, hogy Orbán Viktor nevet az ellenzéken. A kormányfő úgy kalkulál, hogy ha sikerül még egy meccsre becsalnia a széttöredezett pártokat, akkor az EP-választások után magától is megszűnik az ellenállás. Azt nem látni, hogy az utcán egységet hirdetők mit akarnának tenni Orbán sikere ellen.

Kevesebb válás, hosszabb házasságok: eljött a konzervatív fordulat?