#belpolitika


Horn Gábor: Nem felel meg a valóságnak, hogy Márki-Zay egy személyben tönkretette az ellenzéket

Noha a Fidesznek lejtett a pálya, az ellenzék egyszerűen nem végezte el azt a munkát, amit kellett volna, mondja Horn Gábor volt SZDSZ-es államtitkár, a Republikon Intézet vezetője. Szerinte a kritikus időszakban egyedül Márki-Zay Péter hitt a győzelemben, morálisan elfogadhatatlan, hogy a pártvezetők nem álltak fel együtt vasárnap este a színpadra, és egy ilyen súlyos kudarc nem maradhat következmények nélkül. Interjú.


Oszkó Péter: Folytatni kell a paksi bővítést

A kormány és az ellenzék előtt is kijózanító napok állnak: előbbire az állami pénzügyek rendbetétele vár, utóbbira pedig az, hogy újrafogalmazza magát. Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint most csak Brüsszel tud megálljt parancsolni Orbán Viktornak.



Érdemes-e beülni a parlamentbe? A hogyan továbbot keresi az ellenzék

Nem volt világos üzenet, nem volt jó a kampány, és a miniszterelnök-jelölt is sokat hibázott – összegzi lapunknak a történelmi súlyú választási vereség okát az egyik ellenzéki parlamenti képviselő. Márki-Zay Péter viszont állítja, a baloldali szavazók „megvoltak dekára”, a jobboldaliak viszont „Gyurcsány és a háború” miatt máshová szavaztak.




Karácsony Gergely a HVG-nek: "Nem indulok újra a Párbeszéd társelnöki posztjáért"

A főpolgármesternek fogalma sincs, lesz-e még egyszer miniszterelnök-jelölt, pártja éléről viszont távozik, és támogatná, hogy Tordai Bence legyen az utódja. Azt mondja, a választásokon kiderült, hogy a „nem a Fidesz” stratégiával nem lehetett nyerni. Szerinte érdemes arra is felkészülni, hogy 2024-ben nem lesznek önkormányzati választások a megszokott formában, és akár a közvetlen főpolgármester-választást is megszüntethetik.


Szisztematikusan felszámolhatja a kormány a még megmaradt autonómiákat

A tipikus kispolgári magatartás lett az uralkodó Magyarországon, amit Orbán Viktor és kormánya a végtelenségig felerősített – mondta a hvg360-nak Szabó Andrea politológus, társadalomtudós. Az ellenzéki szavazótábor most a kisebbségi létet fogja megélni a NER-ben, Orbán Viktor pedig a negyedik kétharmaddal a birtokában bármit megtehet. A korábbi nyilatkozatai alapján az irány is felsejlik.


Lesz valaha esély Orbán ellen?

Nem lehet azt mondani, hogy az összes magyar Orbán Viktor mögött állna, de az biztos, hogy a Fidesz egy homogén, egyöntetű többséget szerzett szinte az összes vidéki körzetben, ami egy egységes akaratot fejez ki – mondta a hvg360-nak Balázs Zoltán politológus. A népszavazás érvénytelensége szerinte azt is mutatja, hogy a rendszer nem működik hibátlanul.



Tényleg látni fogják a Fidesz győzelmét Brüsszelből, de nem úgy, ahogy Orbán szeretné

Ha feltételezzük azt, hogy a Fidesz Európa-politikája nem változik meg, akkor a magyar kormánynak a tovább szűkülő nemzetközi mozgástérrel, bírálatokkal, jogi eljárásokkal és potenciálisan forrásvesztéssel kell szembenéznie. Cserébe az EU számolhat fontos ügyekben magyar vétókkal. Sorra vesszük az egyes területeket – ha már Orbán Viktor szerint a Fidesz győzelme nem csak a Holdról, de Brüsszelből is "egészen biztosan" látszik.




Szalay-Berzeviczy Attila: Háború idején a Nyugat mellett a helyünk

A globalizáció és a gazdasági érdekek összefonódása ellenére igenis elképzelhető egy újabb világháború, ha a nagyhatalmak kivonultak a harctérre, könnyen kicsúszhat az irányítás a kezekből, figyelmeztet a bankári "főállása" mellett történelemmel, fotóművészettel és sportdiplomáciával is foglalkozó Szalay-Berzeviczy Attila, akinek most jelent meg 57 országban készült 1700 saját fényképpel illusztrált könyve az I. világháborúról. HVG-portré.



Economist: A magyar ellenzék Orbán lopakodó autokráciájával harcol

A magyar választás több mint rutinszavazás egy kicsiny országban, a földrész közepén, mert a magyar miniszterelnököt sok európai és amerikai populista tartja hősnek, így számukra döntő az erőpróba. Az ukrajnai háború külön dimenziót ad az eseménynek – írja a brit lap friss összefoglalója.


Miért van „két Magyarország”? Mítoszok és magyarázatok – 3. rész

Bár a magyar közéletben sokan és sokat beszélnek arról, hogy végre meg kellene haladni a végletes politikai megosztottságot, ám annak okait igazából még nem tárták fel. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzői háromrészes írásukban erre vállalkoznak. Cáfolni kívánják azt a mítoszt, hogy polarizáció csak 2010 óta van, azt, hogy a polarizációt a Fidesz jobbratolódása és a populizmus erősödése váltotta ki, valamint, hogy a polarizáció kizárólag kortárs jelenség lenne, s ne kapcsolódna ezer szálon a hazai politikatörténethez. Csizmadia Ervin, Lakatos Júlia, Novák Zoltán és Rajnai Gergely elemzésének harmadik, befejező része.