Európai parlamenti választások
Bár Magyar Péter pártja az európai parlamenti választáson csak a második lett a Fidesz-KDNP mögött, úgy tűnik, mégis ő foglalhatja el Brüsszelt Orbán Viktor helyett. Ha pedig a nagy képet nézzük, az is látszik, hogy elfogytak Orbán Viktor barátai, és Európa több vezetője számára hozott bukást a voksolás.
A tízmilliárdos nemzeti konzultációk és a kétszázmilliárdos stadionok országában első hallásra sem tűnt hihetőnek a hivatalos indok, hogy egy 9-10 milliárdos spórolás készteti a kormányt és a Fidesz-KDNP-t arra, hogy a jövő évi európai parlamenti (EP) és önkormányzati választást egy napon rendezze. A Republikon Intézetnek elsőként a hvg360-on publikált friss elemzése is azt támasztja alá, hogy a cél nem a költségek lefaragása, hanem ellenkezőleg, valaminek a felsrófolása lehetett.
Méghozzá a részvételi arányé, hiszen az önkormányzati választásokon hagyományosan jóval többen vesznek részt, mint az EP-voksolásokon. A két választás összevonása tehát növeli a részvételt, és ez inkább a Fidesz-KDNP-nek kedvez, hiszen az EP ügye mindig is kevésbé aktivizálta a magyar szavazókat, a strasbourgi testület összetételéről döntő választásokon 2004 óta különösen alacsony részvétel jellemezte a kormánypártok fő szavazóbázisát, a kistelepüléseken élőket. Nem véletlen, hogy Orbánék már 12 éve össze akarták vonni az Alaptörvényben a két választást, igaz, a 2019-re élesíteni kívánt megoldástól végül akkor elálltak.
A Republikon Intézet elemzése arra mutat rá, hogy a tavaly a spórolás indokával törvénybe írt összevonásból miért a kormánypártok profitálhatnak inkább, és miként szerezhetnek erősebb pozíciókat az EP-ben, sőt akár egyes önkormányzatokban is.
