A múltat ugyanolyan nehéz megérteni, mint a jövőt megmondani. A HVG jóslata: a következő évtized a 100 évvel ezelőtti régi történeteket fogalmazza újra, de minden gyorsabb, veszélyesebb és még inkább felhasználóbarát lesz.
Sem a szülők, sem a tanárok nem tudhatják még jelenleg sem, hogy mit tanulnak majd szeptembertől a diákok az újraírt Nemzeti alaptanterv szerint.
Nyomokat hagyott a 2019-es esztendő a magyar és európai politikán, két választás rajzolta újra a Fideszt körülvevő viszonyokat, egyedül Orbán Viktoron pergett le a valóság. A miniszterelnök a politika legfelső szféráiból tartott előadást, és idén még a média képviselői sem akarták ebben megzavarni.
Az elmúlt négy évben több mint 100 olyan kormánydöntés született, amely pluszpénzeket juttatott a református gyülekezeteknek a normál költségvetési támogatásukon felül. A HVG összesítése szerint csak a 2018-as parlamenti választás óta összesen 29 milliárd forintot kaptak a reformátusok a református Orbán Viktor kormányától, és ezzel még a katolikusokat is megelőzték az egy főre eső állami támogatásokat tekintve.
A kormány azt reméli, hogy a Mészáros Lőrinctől visszavásárolt visontai szénerőmű gázüzeművé alakítására rengeteg pénzt kaphat majd az Unió klímavédelmi programjából, miközben a következő évtizedben nem új gáztüzelésű erőművekre lenne szükség, hanem a meglévők jobb kihasználására.
Valami biztos megmarad a Nemzeti Összetartozás Évében: a nemzeti szétszakadás.
A finanszírozás már megvan a kormánypárt 2020-as nagy dobásához: az elvesztett szavazók és az elszalasztott fiatalok meggyőzéséhez. Közös cégben talált egymásra Orbán milliárdos barátjának pénze és a feladatra visszahívott Habony Árpád üzlettársa.
Hiába a felismerés, hogy mennyire kártékonyak az álhírek, a módszer hatékonysága miatt 2020-ban még több hamis és manipulált történettel bombáznak majd minket. Izgalmat az okozhat, melyik oldalra áll a Fidesz a klímavédelemről szóló információs háborúban.
A HVG 10, 20, 30 40 éve megjelent cikkeiből közreadott válogatásunk zárásaként ezúttal év végi számaink humoros írásaiból szemezgettünk.
A HVG hetilapban idén több mint 4000 önálló cikk jelent meg, ennél is több fotóval és félezer ábrával, illetve grafikonnal illusztrálva. Most szemléletesen igyekszünk bemutatni, mely témák, helyszínek és szereplők tűntek fel legtöbbször a lapban.
Nemcsak a magyarság őstörténetét és a történelmi hősök névsorát próbálja átírni a kormány, hanem azt is meghatározná, ki mondhatja magát magyarnak. Pedig még az Orbán Viktor által kitüntetett történész is arra figyelmeztet: a hazaárulózás sehova sem vezet.
Az év legfontosabb hazai közéleti eseményeinek kronológiáját négy részben olvashatja a hvg360-on. Ez a negyedik, befejező rész.
Az év legfontosabb hazai közéleti eseményeinek kronológiáját négy részben olvashatja a hvg360-on. Ez a harmadik.
Az év legfontosabb hazai közéleti eseményeinek kronológiáját négy részben olvashatja a hvg360-on. Ez a második.
Az év legfontosabb hazai közéleti eseményeinek kronológiáját négy részben olvashatja a hvg360-on. Ez az első.
A nagyvárosok többségében politikai vérfrissítést hoztak az önkormányzati választások, ám a polgármesterek szociológiai összetételén alapvetően ez sem változtatott.
Két anakronizmus vagy valami más? Csizmadia Ervin fontosnak tartotta elővenni Kis János 2013-ban írt történelmi tablóját a Fideszről és az MSZP-ről.
A daganatos betegek és szegény családok mellett már a klímavédelemre és állatvédő szervezetekre is hivatkoznak azok a bűnszervezetek, amelyek a közösségi médiában próbálják átverni a jóhiszemű és jószívű embereket.
Orbán Gáspárnak éppúgy meg kellett volna tagadnia apja segítségét, mint Szent Ferencnek – mondja Iványi Gábor. A HVG-nek adott interjúban a lelkész beszél Orbánnal való megismerkedéséről, az SZDSZ-ről, és az egyházak helyzetéről is.
Az Alapjogokért Központ emberei osztják az észt a tévében, tudományosnak beállított állításaikból a tényszerűség legtöbbször hiányzik.
