Egy ízes magyar korrupciós botránnyal kezdődött az év, de az oroszok hamar bebizonyították, hogy a történések szívcsakrája nem Magyarországon és nem is a hanyatló Nyugaton van. Ha abból indulunk ki, milyen volt az idei év, akkor 2023-ban is Rogán Antalnak lesz a legtöbb munkája.
A propaganda nagyon mély nyomot hagy az emberekben, annak hatása még egy esetleges rendszerváltás után is érződne – mondta a hvg360-nak Székely Csaba erdélyi drámaíró. A „másság lett az új zsidóság", de tág értelemben: mindenkit utálni kell, aki másként gondolkodik, nem áll be a sorba. Vajon létezik olyan, hogy egy társadalom hajlamosabb demokrácia helyett diktatúrát vagy féldiktatúrát választani? Interjú.
Az év krónikájában egy-egy tőlük vett idézettel emlékezünk a sokak által ismert és elismert hazai hírességekre.
Egyformán süt a nap gazdagra és szegényre, ugyanazt a panorámát láthatta ablakából egykor Kádár János, mint ma II. Efrém Ignác szír pátriárka. Bejártuk az állampárt első titkárának egykori, ma a szír ortodoxok által használt villáját.
Nem kevés a homályos pont az ukrajnai menekültekre vonatkozó számadatok ügyében. Nem csak Magyarországon – Európában általában is. Nem teljesen világos, február óta mennyien érkeztek a kontinens különféle országaiba. Ám a magyar kormány ezen felül még vissza is tart adatokat. Mindeközben a Magyarországra menekültek komoly problémákkal küzdenek.
A háború kirobbanását követő menekültáradat nyomán a magyarok példát mutattak a menekültek iránti szolidaritásból, de mára fogyatkozóban a lendület. Itt élő és hazájukba visszatért családok mesélnek a tapasztalataikról.
Orbán Viktort a leginkább kiszolgáltatott pillanatban érte az ukrajnai orosz invázió, a választási kampány forró szakaszában, a voksolás előtt hat héttel. A kormány első reakcióját kizárólag az határozta meg, hogy a miniszterelnök oroszbarátsága és a kialakult háborús helyzet ne veszélyeztesse a Fidesz újraválasztásának esélyeit. A választási győzelmet követően Orbán a megnövekedett mozgásterét abban látta, hogy egyre inkább akadályozója legyen az Oroszország elleni egységes fellépésnek.
Váratlan arányú Fidesz-győzelmet hoztak a parlamenti választások tavasszal, a párt a listás szavazatok 54 százalékát kapta meg, és ismét hétharmados támogatottságot szerzett az új parlamentben. Az ellenzéki pártok, a DK, az MSZP, az LMP, a Párbeszéd és Jobbik hiába indult pártszövetségként, előválasztáson kiválasztott jelöltjeivel, Márki-Zay Péter vezetésével, 34,5 százalékot szerezve nemcsak listán szerepelt rosszul, hanem az egyéni körzetekben is. Budapesten viszont egy híján minden mandátumot elhozott.
Friss sebekkel dobják át a menekülteket a határon – tapasztaltuk a zöldhatár környékén bujkálva. Megkeresésünk után az ügyészség eljárást indított. Közben egy rendőr arról mesélt, milyen áldatlan állapotok között dolgoznak a határt védő rendőrök. Riportsorozatunk utolsó részében az embercsempészek útját is végigkövetjük.
Az ársapkák pusztító hatása. Novák Katalin államfő lett. Megemelték a politikusok bérét. Iványi Gáborék számára továbbra sincs igazság. Felidézzük 2022 első negyedévének hazai eseményeit.
A kormány a végsőkig szorongatja a tanárokat, az önkormányzatokat, a szegényeket, propagandája mégis sokakat eredményesen hergel az Európai Unió és az Oroszországot érintő szankciók ellen, miközben a tűz közelében lévők gőzerővel készülnek a vágyott EU-s pénzek felszívására. Az emberek többsége sötéten látja a jövőt, a bizonytalanság jó táptalaja a populista politika támogatásának, ám a borúlátás a változtatás melletti kiállásra is ösztönözhet.
A tavaszi választások óta folyamatosan romló közhangulat decemberre újabb mélypontot ért el, az ünnepi készülődés csak kevesek rosszkedvét enyhíti.
Szeptemberben az Európai Bizottság a jogállami eljárás keretében 7,5 milliárd euró befagyasztását javasolta a hétéves költségvetés keretében Magyarországnak járó kohéziós alapokból. A bizottság december elején is ragaszkodott a páratlan büntetéshez. A magyar kormány dicsőséges alkuként adta el, hogy 6,3 milliárd euró pénztől esik el az ország, és a helyreállítási alap pénzei is csak elvileg érkeznek meg és akkor is csak 2023-ban.
Lehet, hogy nőtt az elégedetlenkedők aránya, de nagy társadalmi változás nem történt, az emberek nem is pisszennek például az üzemanyag ársapkájának eltörlése miatt. Miért van ez így, mi okozhat repedéseket a NER-ben? Túlzás azt állítani, hogy hazugságban élünk? Erről beszélgettünk Kovách Imre szociológussal, a Társadalomtudományi Kutatóközpont osztályvezető professzorával, az MTA levelező tagjával.
Az energiaárak felrobbantak, a forint mélyponton. Az állam törvénybe iktatja érzéketlenségét a rászorulók iránt. Árnyékkormány alakult, az ellenzék az útját keresi. Felidézzük 2022 negyedik negyedévének hazai eseményeit.
Az uniós pénzekhez még csak elvileg fér hozzá Magyarország (bár ez az év végére sem sokat változott). Vihart kavart a miniszterelnök "tusványosi kinyilatkoztatása". Palkovics László kirúgta a Meteorológiai Szolgálat vezetőit. Megvette az állam a Vodafont. A tűzifa rendelkezés csak az egyik csapás a természetvédelemre. Felidézzük 2022 harmadik negyedévének hazai eseményeit.
Az autópályákon is Mészáros Lőrinc lett a király, jöttek a profitadók, amelyek a választási osztogatás miatt keletkezett lyukak tömködéséhez kellenek, a népszavazás intézményéről kiderült, hogy lényegében kisajátította a kormány. Felidézzük 2022 második negyedévének hazai eseményeit.
Felesleges pénzkidobás, sőt történelemhamisítás és politikai ámokfutás zajlik a Budai Várban, vagy értő restauráció, amivel végre begyógyulnak a háborús sebek? Erre kereste a választ a HVG kétrészes dokumentumfilmje a várnegyed tucatnyi helyszínén.
Szeptember végén, a parlamentben vetette fel Orbán Viktor miniszterelnök, hogy új családpolitikai intézkedésként szja-mentességet kaphatnak a 30 év alatti, gyermeket vállaló nők is. Ez valóra is válik jövőre - jelentette be a miniszterelnök a nemzetközi sajtótájékoztatón. A részletekről a sajtótájékoztató után kezdődő kormányülésen döntenek. Az ígéret elhangzása után elkezdtük számolni, mennyit jelenthet ez az érintetteknek.
Két éve drasztikus szabályokat hozott a kormány az állami és magánellátás szétválasztására, ezt egy csapásra rúgja fel a pár napja társadalmi vitára bocsátott rendelettervezettel. Innentől kezdve nem lehet komolyan venni azt az előírást, hogy az orvos nem kezelheti magánbetegét állami ellátásban. Vajon nyernek a betegek a beugrasztott orvosokkal? Milyen lenne, ha minden szakmánál bevezetnék ugyanezt?
