A Brüsszel elleni háborúzással Orbán Viktor épp akkor veszítheti el az uniós pénzek jelentős részét, amikor az országnak a legnagyobb szüksége lenne az eurómilliárdokra. A felfüggesztett támogatásokat csak drágán és átmenetileg lehet devizahitelekkel pótolni.
2010 óta drámai átalakulás történt a közélet egészében, amely a rendszeres kormányzati lejárató kampánynak kitett független civil szervezetek működését is alapjaiban változtatta meg. Azonban számos szervezet, így a Társaság a Szabadságjogokért is felismerte, hogy demokratikus értékek hosszú távú és tartós megerősödéséhez elengedhetetlen, hogy a polgárok átérezzék a jogaik és a demokratikus részvétel fontosságát, írja szerzőnk, a TASZ ügyvezető igazgatója a hvg360-on megjelenő sorozatának újabb cikkében.
Miközben minden hír arról szól, hogy 3000 milliárd forintot bukhatunk, a kormány állítja: nincs itt semmi látnivaló, minden a terv szerint halad. Orbán Viktor és két minisztere, Navracsics Tibor és Gulyás Gergely reakciója arra, hogy az Európai Bizottság elégedetlen a magyar jogállamisági vállalásokkal, jól jellemzi azt a kétszínűséget, amellyel az elmúlt 8 hónapban kommunikálták az alkudozást: pár tucat törvénnyel palira vehető kincstárnoknak beállítani az Uniót, hízelegni a színfalak mögött, közben pedig a legmocskosabb EU-ellenes propagandát folytatni. A valóságban azonban úgy fest, nem a Fidesznek áll a zászló.
Orbán Viktor az uniós szankciók árát hangoztatja, mi viszont azt néztük meg, mekkora árat fizet az ország a szankcióellenes politika miatt. Az is kérdés, hol húzódik az a határ, ahonnan Orbán már inkább Putyin érdekeit képviseli, és nem Magyarországét. Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője két stratégiai pontot is felsorolt példaként.
Jelenlegi árfolyamon számolva több mint 4 milliárd forint értékű eurót nyúlt le budapesti kínai kereskedőktől egy nagypályás olasz szélhámos – aki ezt maga is elismerte. De a 2013-ban, részben Budapesten, részben Olaszországban játszódó, magánrepülővel és testőrökkel színesített, magyar, orosz és vietnami szereplőket felvonultató csavaros történet mögött az olasz ügyészség nem egy szimpla átverést, hanem mesteri pénzmosást gyanított. Tény, hogy 10 millió euró készpénznek nyoma veszett, a cserébe átvett 18 millió dollárnyi készpénzről pedig kiderült: jóformán csak papírhulladék.
Szakmai előélete alapján bizakodni lehetett abban, hogy az államtitkár, majd miniszter a rábízott területeken valóban hasznos, építő munkát végez, de ez illúziónak bizonyult.
Mindig is a NER közelében volt Lantos Csaba üzletember, de soha nem volt a Fidesz tagja. Az üzletembert jól ismerőket kérdeztünk arról, mi motiválhatta az egyik leggazdagabb magyart, hogy beszálljon a politikába. Bemutatjuk céges érdekeltségeit, a legzűrösebb történettel együtt.
Mindig is a NER közelében volt Lantos Csaba üzletember, de soha nem volt a Fidesz tagja. Az üzletembert jól ismerőket kérdeztünk arról, mi motiválhatta az egyik leggazdagabb magyart, hogy beszálljon a politikába. Bemutatjuk céges érdekeltségeit, a legzűrösebb történettel együtt.
Novemberben négy képviselőt igazolt máshonnan a DK, a párt szerint az átlépések folytatódnak. Gyurcsány Ferenc ezzel erőt demonstrál az ellenzéki oldalon, hogy minél jobb tárgyalási pozíciót harcoljon ki a 2024-es önkormányzati választások előtti alkudozáshoz.
A Fideszben a kommunikációs térben (és a politikai porondon) aratott siker egyik kulcsának a közösségi médiában vásárolt véleménydominanciát tartják – még csak a másik vélemény eltüntetésére sincs szükség, ha azokat állandóan meg lehet trollkodni.
Egységfrontba tömörültek a populista jobboldali politikusok és a közösségi médiumok dollármilliárdos tulajdonosai, miután rájöttek, hogy egymást kiválóan tudják éltetni. A Trumptól Orbánig húzódó tengely jól jön a Twitter új vezérének, döfés a hagyományos médiumoknak.
A magyar kormány egyelőre nem használja ki az energiaválságot a klímavédelmi célok gyorsabb elérésére, helyette inkább önti a pénzt az atomenergiába, a szénbe és az orosz gázba. A zöldenergiára való átállás motivációja kizárólag az uniós pénzek lenyúlása.
Az ígéretekkel ellentétben Kertész Imre Sorstalanság című regényének „munkanaplója” ez év tavaszán úgy jelent meg németül, hogy az írói vívódás „ritka szép emberi dokumentuma” magyarul hozzáférhetetlen. Mindez ismét felszínre hozta a Nobel-díjas író hagyatéka körüli anomáliákat. Ezekről kérdeztük a Kertész Imre Intézet egykori vezetőjét, Hafner Zoltán irodalomtörténészt.
A kényszerhelyzetekhez és az uniós normákhoz való alkalmazkodás határozza meg Orbán Viktor lépéseit, még ha úgy is tesz, mintha változatlanul világmegváltó elképzelésein dolgozna. A kérdés most az: hol van az általa korábban a gyengeség jelének tartott kompromisszumok végső határa.
Nap-kelte, Echo TV, Klubrádió: számít-e, Kadarkai Endrének, hogy milyen műsorkörnyezetben mennek le az interjúi? És miért fontos számára, hogy ne derüljön ki politikai preferenciája? Kiktől tanult, és miért nincs diplomája? HVG-portré.
Emberségesség helyett pénzkérdésként tekint a kormány a nem feltétlenül humánus, de legalább megfizethető kórházi „elfekvőkre”. A végletekig kivéreztetett szociális szférának passzolná át az ellátást, amelynek borsos lehet a díja.
Csak azért nem lesz fejreállás a hajléktalanellátásban, mert már harminc éve minden télen baj van, és felkészültünk a krízishelyzetre – mondják a területen dolgozó szakemberek.
Nagyon fontos pontokon nem látszik még, mit akar az egészségügyi ellátásban a kormány, ott csak a részletszabályok ismeretében lehet megítélni, hogy jó vagy rossz az irány – így értékelte a hvg360-nak az egészségügy átalakításáról szóló törvényjavaslatot Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász. A kórházak feladatait például Pintér Sándor belügyminiszter határozza majd meg, csak nem tudni, milyen számok alapján. Az sem mindegy, mi alapján minősítik majd az orvosok munkáját, hiszen egy rosszul összeállított rendszertől semmivel sem lesz jobb az ellátás.
Kétharmados törvényt is módosítania kell a Fidesznek, hogy olyan mértékű centralizációt hajtson végre az energiapolitikában, amilyet Orbán Viktor elhatározott. Kicsi az esélye, hogy az energetikai miniszterré avanzsáló Lantos Csaba éppen a kormányfő retrográd politikáján változtatna.
Mindig is a NER közelében volt Lantos Csaba üzletember, de soha nem volt a Fidesz tagja. Az üzletembert jól ismerőket kérdeztünk arról, mi motiválhatta az egyik leggazdagabb magyart, hogy beszálljon a politikába. Bemutatjuk az új energetikai miniszter céges érdekeltségeit, a legzűrösebb történettel együtt.
