A jövő évi minimálbér 78.000, a garantált bérminimum 94.000 forint lesz, az országos béremelési ajánlás 4-6 százalék közé esik, ebben állapodtak meg az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) csütörtöki ülésén.
A jövő évi minimálbér 78 000, a garantált bérminimum 94 000 forint lesz.
Több mint 10 százalékos bruttó béremelés mellett lehetne minden jövedelmi kategóriában biztosítani jövőre a reálkereset növekedését a gyermek nélküli munkavállalók körében az MSZOSZ számításai szerint - írja a Népszabadság.
Hogyan alakul és mitől függ a cégek béremelési hajlandósága 2011-ben? Milyen béren kívüli - és nem anyagi - juttatásokkal motiválhatók a dolgozók? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ egy szakmai workshop résztvevői.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt várja, hogy a parlamenti ciklus végére a pedagógusok bére elérje az értelmiségi átlagbért; bár gesztusértékű béremelésre számítottak 2011-re, úgy tűnik, ez nem valósul meg - mondta Mendrey László, a PDSZ elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
A munkaadók 45 százaléka tervezi, hogy jövőre emeli dolgozóinak bérét, átlagosan 4,9 százalékkal - derül ki a DGS Global 2011-es bértervezési felméréséből. Eszerint a megkérdezett munkáltatók 31 százaléka nem számol fizetésemeléssel, 2 százalékuk pedig valószínűleg csökkenti majd dolgozóinak bérét.
A Németországban tapasztalt robusztus gazdasági növekedést érzik a munkavállalók is: a második negyedévben átlagosan 2,3 százalékkal nőttek a reálbérek az egy évvel korábbihoz képest; ekkora növekedésre az indexszámítás megkezdése, 2007 óta nem volt példa.
A magyarországi cégek 58,2 százaléka már konkrétan tudja, hogy mennyivel növeli a munkavállalók bérét jövőre, míg 13,4 százalék még bizonytalan abban, hogy lesz-e egyáltalán emelés - erre az eredményre jutott a Hay Group tanácsadó cég legfrissebb felmérése.
Legkorábban a 2011/12-es tanévben lesz mód a pedagógusok fizetésének emelésére - közölte Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára a Magyar Hírlappal.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa hétfői ülésén várhatóan jóváhagyja a Szerbiának tavaly odaítélt csaknem 3 milliárd eurós készenléti hitel újabb, immár negyedik részletének lehívását - jelentette a hétfői szerb sajtó. Az újabb hitelrészlet fejében a szerb kormány kénytelen volt lemondani a közalkalmazotti béremeléséről.
A magyarországi vállalatok 45 százaléka tavaly sem emelt bért, és 43 százalékuk idén sem tervezi, ugyanakkor az idén bérfejlesztést végrehajtani szándékozók között is jelentős a szórás - derül ki a DGS Global Research és az Ernst and Young közös felméréséből.
Lengyelországban a vártnál jóval nagyobb, inflációt meghaladó mértékben emelkedtek az átlagbérek a vállalati szektorban márciusban.
Megszállták az IKEA lakberendezési áruházlánc franciaországi székházát az alkalmazottak, mert elégedetlenek a vezetés béremelési ajánlatával. A konfliktus miatt három IKEA áruház zárva tartott kedden.
Az adóváltozások miatt a tavalyival azonos bruttó bérek az idén nettóban többet jelentenek, ami a munkaadókat alapos mérlegelésre készteti. A kutatók arra számítanak, hogy a keresetek vásárlóereje az idén már nőni fog.
Jelképes figyelmeztető sztrájkot tartott az európai uniós alkalmazottak egy csekély része hétfőn Brüsszelben, a jövőre tervezett 3,7 százalékos béremelésük jóváhagyását követelve.
A gazdasági válság a vállalatok jövő évi üzleti tervében is nyomott hagyott: béremeléssel, bérbefagyasztással és több cégnél bércsökkentéssel is számolniuk kell a munkavállalóknak. Míg korábban az egyéni teljesítményre, a kompetenciák és készségek teljes körű kihasználására épített elsősorban egy vállalatvezető, amikor a bérekről döntött, ma sokszor már csak a gazdasági bizonytalanságot szem előtt tartva mérlegelnek. A DGS Global Research által készített „Bértervezés 2010” című felmérés ebben a helyzetben kívánt segíteni.
További egyeztetésekre van szükség a minimálbérről és a kormány által javasolt béremelés mértékéről, miután nem tudtak megegyezni a szociális partnerek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) plenáris ülésén, a felek október elsején folytatják a pénteken megkezdett egyeztetéseket.
A munkáltatóknak 2010-től átlagosan 25 százalékos közterhet kell megfizetniük a dolgozóknak adott béren kívüli juttatásokért. Ugyanekkora kulccsal kell fizetni az egészségpénztári és a nyugdíjpénztári befizetések után is. Eredetileg 32 százalékos közterhet akart kiróni a kormány a cafeteriarendszer elemeire, ezt csökkentette most átlagosan 25 százalékra. De mit jelent az egészségpénztáraknál az a 7 százalékos különbség?
A távozó cseh kormány 3,5 százalékkal emelte a közszférában dolgozók havi bérét - jelentették be a kormány hétfői ülése után Prágában. A cseh közalkalmazottak fizetését utoljára 2007-ben javították.
A munka és magánélet egyensúlyára manapság egyre több vállalat figyel, sőt néhányuk már választható cafeteria-elemként extra szabadságot is felajánl dolgozóinak. A Hewitt felmérése szerint 2008-ban csökkent az e juttatást alkalmazó vállalatok száma, pedig nagymértékben növelheti a motivációt és a cég iránti elkötelezettséget.
