Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A decemberi választásokat megelőző kampányban Koszovó miniszterelnöke, Hashim Thaci azt ígérte, hogy újraválasztása esetén jelentősen emelik a közszférában dolgozók fizetését. Azóta meg is erősítette, hogy betartja az ígéretét. A döntés 100 millió euróval növelné a büdzsé 1,5 milliárd eurós kiadási főösszegét. Ez ellentétes az IMF-el kötött, jelenleg is érvényben lévő kölcsönszerződéssel.
"A kormánynak meg kellene mondania az embereknek, hogy hibázott, amikor több pénzt ígért, hogy a döntést gazdasági vizsgálatok nélkül hozták meg" - vélte egy, az ügyet jól ismerő külföldi diplomata. "Nem lepődnénk meg azon sem, ha néhány hónap után egy fillér sem lenne a koszovói államkincstárban" - tette hozzá.
Az IMF megállapodás ugyan csupán 108 millió eurós összegről szól, ám előfeltételét képezi annak, hogy az Európa egyik legszegényebb országának számító állam 200 millió eurót kapjon adományokban. A kormány korábban szerette volna 300 millió euróért privatizálni a nemzeti telefontársaságot, azonban a tranzakciót többször is elhalasztották politikai bizonytalanságok miatt.
A két millió fős lakosságú ország gazdasága idén várhatóan 5-6 százalékkal bővülhet, ám az 50 százalékos munkanélküliségi szint és a 90 százalékos kereskedelmi deficit mellett ez nem jelent lényegesebb elmozdulást. Az ellenzék vezetője, Shpend Ahmeti szerint "a koszovói gazdaság a legrosszabb állapotban van azóta, hogy a háború 1999-ben véget ért". "Egész történetében nem volt ilyen rossz az ország megítélése, ez elriasztja a külföldi és helyi befektetőket" - tette hozzá.
