Egy csoport szíriai menekültet tartóztatott fel a szlovén rendőrség csütörtök hajnalban a magyar határ közelében, Ausztria felé tartottak, de visszatoloncolták őket Magyarországra.
A horvát kormány korábban már kinyilvánította azt a szándékát, hogy önkéntes alapon 550 menekültet vesz át más uniós tagállamoktól. Észtország mellett Horvátország volt az az ország, amely több menekült befogadása mellett döntött, mint amennyire az Európai Bizottság májusban javaslatot tett.
Az EP szerint a jelenlegi dublini szabályokat egy olyan új, állandó mechanizmussal kellene felváltani, amely meghatározná, hogy melyik tagállam felel egy adott menedékkérelem elbírálásáért.
Magyarország azt szeretné, ha a migránsok helyzetét még a schengeni határon rendezi lehetne, azaz kideríteni, hogy kik a valódi menedékkérők és kik a gazdasági bevándorlók, akiknek nincs joguk belépni az Európai Unióba. A szerb belügyminiszter a találkozón azt mondta: a probléma megoldásához szükség van az Európai Unió segítségére, mert sem Szerbia, sem Magyarország nem tudja azt egyedül megoldani, sem pénzügyileg, sem kapacitások tekintetében.
Szerdán újra rekordszámú menekült érkezett az országba, és az emberfolyam reggel újraindult Röszkére, ahol áznak és fáznak az emberek. A tábor betelt, a gyűjtőpontra folyamatosan érkeznek a menekültek a szakadó esőben. A Keletiben továbbra is tömegek várják, hogy folytathassák az útjukat Németországba. A menekültek továbbhaladása némi kiabálással, lökdösődéssel jár, de alapvetően nyugalom van. Az osztrák vasút, túlterhelésre hivatkozva, átmenetileg felfüggesztette a Magyarország felé irányuló vonatközlekedést, Lázár János pedig bejelentette: szeptember 15-én kihirdetik a válsághelyzetet.
A Öböl Menti Együttműködési Tanács országai közül először az Egyesült Arab Emírségek kezdett magyarázkodásba a szíriai helyzet kezelésében és a menekültek befogadásában őket ért kritikákra, szerdán Kuvait is jelezte, hogy pénzadományok átadásán túl százhúszezer szír állampolgárt fogadtak be és meghosszabbítják vízumukat.
Drámai zenei aláfestésű videóriport jelent meg a volt miniszterelnök Facebook-oldalán. Gyurcsány Ferenc a videón beszélt egy maroknyi menekülttel egy tolmács segítségével, "riporteresen" hátrafelé haladva szólt ki a nézőknek, kifejtette, hogy a világ legmagasabb kerítését is felépíthetjük, nincs olyan, ami megállítaná a sok ezer menekültet, és elmondta a megoldást is: "azzal a pár száz emberrel, akiket be kell fogadni, azzal méltóságteljesen kell bánni". "Ki fogjátok bírni. Könnyebb lesz ez, mint amin túlvagytok" -- mondta a határon köré összegyűlt menekülteknek.
A menekülthullámért természetesen nem Magyarország a felelős, ám amit a kérdésben a budapesti kormányzat az elmúlt fél évben művelt, az az inkompetencia és a gonoszság olyan sűrűségét mutatta meg, amely még a rendszerváltás utáni hazai politikában is párját ritkítja.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerint illúzió, hogy a határok teljes lezárása, vagy teljes megnyitása megoldása lenne a migrációs válságnak.
Míg az év elején főleg a koszovóiak, addig a vizsgált időszak után, augusztusban már jellemzően afgánok, szíriaiak és irakiak jelezték igényüket.
Werner Faymann osztrák kancellár úgy vélte, hogy a menekültkérdésről szóló vitában végre elmozdulás történt. A kancellár kijelentette: Ausztria támogat minden, a menekültelosztás kötelező uniós kvótájáról szóló kezdeményezést.
A német ntv.de szerint a magyar kormányfő a hivatalos Európában azért nem kedvelt, mert a menekültválságban azt mondja, amit Brüsszelben senki nem akar hallani: Európának le kell zárnia határait. Brüsszel a magyar politika elleni támadásokkal arról is el akarja terelni a figyelmet, hogy az Európai Unió migrációs politikájában jelenleg "minden rosszul megy, ami egyáltalán rosszul mehet" – olvasható a cikkben.
Időzített bombának nevezte a migránshelyzetet Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök. Szerinte az illegális bevándorlás a modern kor és az Európai Unió legnagyobb kihívása.
Az Európai Bizottság elnöke szerint Európának jobb védelmet kell biztosítania a menekülteknek, ugyanakkor meg kell erősítenie határainak őrzését. Az EU összesen 160 ezer menekültet vállalna át Görögországtól, Olaszországtól és Magyarországtól, őket aztán szétosztaná a tagországok között. Juncker azt is bejelentette, hogy egy sor eljárást indít Brüsszel az uniós menekültjogok megsértése miatt. A schengeni rendszer marad.
A reggeli látszólagos nyugalom után szerdán újra többször is otthagyták a röszkei gyűjtőpontot a menekültek, a rendőrök az 5-ös úton állták útjukat, egyik csoportjukat buszokkal vitték tovább a vámosszabadi befogadó központba. A külföldi lapokban a menekülteket rugdosó nő lett a magyarországi menekültkrízis új jelképe, az Európai Bizottság pedig közzétette a menekültek elosztásáról szóló javaslatot - e szerint Magyarországról 54 ezer embert vennének át más országok két év alatt. Híreink a migránsválság tizedik napjáról.
A Magyar Telekom Facebook oldalának moderátora(i) nem kis feladattal küzd(enek) meg a pár nappal ezelőtti bejelentésük óta, miszerint ingyenwifit építenek ki a tranzitzónák környékén és elosztókat is biztosítanak, hogy a menekültek feltölthessék telefonjaikat. A kezdeményezés nem aratott ugyanis osztatlan sikert, sorra érkeznek a felháborodott, menekültellenes kommentek, amikre a moderátor(ok) hatalmas türelemmel válaszolgat(nak).
Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója szerint ez lehet az oka annak, amiért az EU nem kéri Görögországon számon az ott belépő menekültek regisztrálását.
Folyamatosan érkeznek a menekültek Szerbiából, többen, mint amennyit el tudnak buszoztatni a menekülttáborba. Sokan visszamennének Szerbiába, néha megpróbálnak elszökni a gyűjtőpontról. Harmadik világbeli állapotok a kukoricaföldeken.
A legtöbb embert ezúttal is Röszke külterületéről állították elő a rendőrök, többségük szír, afgán és pakisztáni állampolgárnak vallotta magát.
Azok kerülhetnek Ausztráliába, akik jelenleg a Szíriával és Irakkal szomszédos országokban – Törökországban, Libanon, Jordánia – lévő menekülttáborokban tartózkodnak.