A Taschen művészeti kiadó egy különleges könyvvel jelentkezik, ami nagy segítség lehet az anatómia vizsgán, de bárki számára érdekes élmény lesz, akit érdekel a biológia vagy az emberi test.
A földi élet kezdete 3,5 milliárd évnél korábbra nyúlik vissza – állítják amerikai kutatók, akik a valaha talált legrégebbi megkövesedett maradványokként azonosították azokat a mikrofosszíliákat, amelyeket egy csaknem 3,5 milliárd éves kőzetben fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában.
Vannak olyan emberek, akik a többiekhez képest egy pici “extrával” születnek: egy extra “füllyukkal”, hogy egészen pontosan fogalmazzunk. A fül külső részén, a felső porc tövében található aprócska lyuk pontosan úgy néz ki, mintha egy piercing helye lenne, de egyáltalán nem erről van szó.
Kínai és ausztrál kutatók 1445 új RNS-vírusfajt fedeztek fel, ami várhatóan megkönnyíti a jövőben a vírusfejlődésre és az élet eredetének felderítésére vonatkozó kutatásokat.
Afrika legmagasabb hegye, a Kilimandzsáró egyik lakatlan völgyében bukkantak a kontinens legmagasabb fájára: a 81,5 méteres Entandrophragma excelsum a mahagónifélék családjába tartozik.
A „furcsa” magyar településnevek képzeletbeli versenyében Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megye egészen biztosan a befutók közt lenne.
Ahogy a póknem elnevezése is tanúsítja, a nőstények párosodás közben gyakran felfalják a hímeket, ezért – ahogy kanadai tudósok megfigyelték – a hímek elkezdtek még kifejletlen nőstényeket megtermékenyíteni. A még nem érett nőstények elrakják a spermát azokra az időkre, amikor már kifejlettek lesznek, és így létrejön a megtermékenyítés.
A világ egyik legismertebb játékának a lehető legkisebb változata készült el, amelyben az apró állatok a táplálékukért küzdenek.
A tudomány egyre pontosabb választ tud adni arra, hogy miért öregszik és hal meg idővel minden, ami él, és miért számíthatnak hosszabb életre a nők. Egyes öregedéselméletek szerint attól lesz rövidebb az életünk, hogy testünk karbantartása helyett inkább az utódok nemzésére és felnevelésére koncentrálunk. Legyen intő jel az ecetmuslica-életmód!
Lézerszkennerrel sikerült nagy pontossággal bemérni, hogyan viselkednek a fák éjszakánként. Az eredmény a magyar–finn–osztrák kutatócsoportot is váratlanul érte.
Genetikusok megtalálták azokat a géneket, amik a zsiráfok hosszú nyakának kialakulásáért felelnek.
Összesen tíz, rövid válaszokat igénylő feladatot kell megoldaniuk 120 perc alatt a biológiából középszinten érettségizőknek – írja az Eduline.
Mindkettő sokat variál – mutat rá az evolúcióbiológia. A tudomány továbbá azt is bebizonyítja, hogy ha találkozunk egy ragadozóval a vadonban, vagy csendben bújjunk el a bozótba, vagy ordítozzunk bottal a kezünkben. Ezek kombinációja semmiképp nem előnyös.
Az élősködő több ezer éve nem él nemi életet, egyedei egyetlen ősszülő klónjai - fedezték fel a Glasgow-i Egyetemen. Az ivartalan szaporodás hátránya, hogy előbb-utóbb kihal a faj.
Már másodpercekkel a halál után érdekes biológiai folyamatok zajlanak le az emberi testben, de percekkel, órákkal, napokkal, hetekkel és hónapokkal később is más-más jelenség a jellemző.
Melyik vitamin oldódik zsírban és melyik vízben? Mi okozza a fekete bőrszínt? Mi történik a szervezetünkkel sportolás közben? - Legújabb tesztünkkel most próbára teheti tudását az emberi test működéséről.
A táplálék megszerzése közben az elefántok fújtatóként használják ormányukat: szíva vagy fújva hozzák az ételt elérhető közelségbe -fedezték fel japán tudósok.
Újszerű szemléltető módszerrel próbálkozott egy holland iskola biológia tanárnője, amikor vetkőzni kezdett diákjai előtt.
Angustopila dominikae-nek nevezte el az általa leírt, egy milliméternél kisebb csigafajt Páll-Gergely Barna mosonmagyaróvári biológus, aki jelenleg a japán Sinsu Egyetemen kutat csapatával.
Az új kabócamajomfaj a közeli Urubamba folyóról kapta a nevét. Egy vadásszal való véletlen találkozásnak köszönhetően a kutatók hozzájutottak az újonnan felfedezett faj egy példányának bundájához és koponyájához is, amelyet a limai természettudományi múzeumnak adtak át.
