Néhány évente teljesen megújítják dalukat az ausztrál hosszúszárnyú bálnák. Keleti partvidéki állatok dalának elemzésekor megfigyelték, hogy a hím populáció által kiadott hangok alkalmanként teljesen megváltoznak.
Megfejtették a vombatok kocka alakú ürülékének titkát: a rövid lábú, dundi erszényesek rugalmas és mozgékony bélfalai felelősek a különleges székletért – állapították meg amerikai kutatók.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán a Biológiai Intézet egyes tanszékei, oktatói október 15-én részleges sztrájkba kezdtek.
Súlyosan veszélyeztetett ősi halfaj, a folyami fűrészhal váratlanul sok példányára bukkantak Ausztráliában.
Elsőként sikerült emberi belsőfülsejteket alkotnia laborban egy berni kutatócsoportnak. Ezzel új utat nyitottak a halláskárosultak kezelését célzó módszerek kutatása számára.
Világszerte riasztó mértékben csökken a fajokban különösen gazdag vizes területek kiterjedése. 1970 és 2015 között a vizes területek 35 százaléka tűnt el a klímaváltozás, a környezetszennyezés, valamint a tengerparti és folyótorkolati régiókban folyó városépítkezések miatt – áll a ramsari egyezmény titkári hivatalának új jelentésében. A vizes területek állat- és növényvilágának 25 százalékát a kihalás fenyegeti.
Az óriásvarangy DNS-ének megfejtése révén lelassíthatják a kártevő állat pusztításait.
A porvafélék (Dermestidae) családjába tartozó új bogárfajt fedeztek fel kutatók egy part menti erdőségben Dél-Morvaországban, a Morva és a Thaya folyók összefolyásánál magasodó öreg tölgyfákon.
Az új Nemzeti Alaptanterv tervezetét pár napon belül hozzák nyilvánosságra, néhány elemről már terjednek a hírek.
Hobbitudósok részvételével készítették el a Nagy-korallzátony virtuális térképét ausztrál tengerkutatók és informatikusok.
A világ legnagyobb koralltelepe feletti felhőtakaró megnövelésével és "kifényesítésével" óvná meg az ausztrál Nagy-korallzátonyt egy helyi oceanográfus a pusztító fehéredéstől.
Rádiójelek segítségével kutatták fel ázsiai lódarazsak fészkét brit tudósok, akik szerint módszerük áttörést jelent az invazív faj nagy-britanniai terjedése elleni harcban.
Charles Darwin és Alfred Wallace 1870-es évekbeli vitája óta nem tudják a tudósok, hogy milyen evolúciós előnye származik a zebráknak a fekete-fehér csíkos mintázatukból. Az egyik lehetséges felvetés szerint a zebracsíkok fölött kialakuló légörvények hűtik az állat testét. Az ELTE Természettudoményi Kar, az Állatorvostudományi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói a Scientific Reports folyóiratban most megjelent cikkükben cáfolták ezt a feltételezést.
A tudományalapú orvoslás társadalmi tekintélye igen alacsony szintre lavírozta magát mára. A szakmán belülről erős kételyek fogalmazódnak meg a modern biológia eredményeinek gyógyászatban való alkalmazhatóságát illetően, sőt a tudományt magát is érik támadások. A gyógyszeripar kutatás-fejlesztési befektetéseinek megtérülési rátája óriási mértékben zuhan, 2020-ra nulla értéket vizionálnak. Az egészségügy hétköznapjai egyes országokban katasztrofálisak, a forráshiány pedig világjelenség. Mi az igazság, és van-e kiút? E kérdésekről szól Boldogkői Zsolt professzor írása.
Nem az állatok a megtévesztés egyedüli mesterei: egy új tanulmány szerint a növények is képesek hasonló álcázási trükkökre. Ott van például a Corydalis hemidicentra.
Az elmúlt harmincezer évben már ötször majdnem elpusztult az ausztrál Nagy-korallzátony az éghajlattal összefüggő környezeti változások miatt, ám mindig sikerült regenerálódnia – állapították meg ausztrál kutatók, akik szerint azonban nem biztos, hogy a koralltelep képes lesz túlélni jelenlegi hanyatlását is.
Új emlősfajt fedeztek fel egy 130 millió éves észak-amerikai koponyalelet alapján, amely az ősi Pangea szuperkontinens szétválásának időpontját is későbbire teheti.
Számítógépes modellel fejtették meg amerikai tudósok, miért nőtt aránytalanul nagyra az ember agya az evolúció során, eredményeik szerint a legfontosabb tényezők nem társadalmiak, hanem gazdaságiak voltak: az élelem megszerzése, tárolása, eszközök készítése.
Magyar és német kutatók kimutatták, hogy a gólyák vonulásuk alatt két jellegzetes "személyiségtípusba” sorolhatók: a vezetők feltérképezik a légáramlatokat, míg a követők inkább a nyomukba szegődnek. Az pedig, hogy egy gólya melyik stratégiát választja, egyúttal jól jelzi vonulási útjának végállomását is.
Egy Új-Guineán honos gyíkcsoport különleges tulajdonsággal rendelkezik: zöld színű a vére. A kutatók DNS-vizsgálatokkal próbálják kideríteni, milyen előnyökkel járhat ez a tulajdonság és milyen úton fejlődött ki az evolúció során.
