#biológia



Vízhiány a Földön: új technológiák a szennyezés ellen

A vízhiány jelentette veszély mérséklésére világszerte kiterjedt kutatások folynak, részint az édesvízkészletek túlfogyasztásának meggátlására, részint a szennyezettek megtisztítására és magának a szennyezésnek a csökkentésére. Az ivóvíz fogyása a Föld elnéptelenedéséhez vezethet. Hiába van a tengerekben rengeteg sós, a magas hegyek és a sarkvidékek jegében édesvíz, hiába újulnak meg a víz körforgása során a felszíni vizek a kontinenseken és törnek fel a mélyből gyógyhatásúak, az édesvízkészlet vészesen fogy. A folyamat okozója maga a víz nélkül életképtelenné váló emberiség.




BioArt: bacilus mint karóra, fül az alkarban

BioArt-e a planktonokat ábrázoló festmény? Ha igen, a katedrálist ábrázoló rajz KatedroArt? Fűből növesztett portrék, génkezelt bacilusokból összeálló, fluoreszkáló képek - hol a határ, mi a BioArt, és mikor beszélünk pusztán technológiáról vagy dizájnról művészet helyett? Amőbázna bacilusok ellen? Egyetért azzal, hogy bacilus mutassa a bőrön a karóra helyén az időt? Mit szól ahhoz, ha valaki fület növesztet az alkarjába, vagy lóhormonokat juttat a szervezetébe vérátömlesztéssel, hogy így azonosuljon a lovakkal?




Ötven helyett hatmillió - hangyák a városban

Nem csak az ember esetében érvényes, hogy a népsűrűség nagyobb a városban, mint vidéken. A parányi Tapinoma sessile nevű hangya még nagyságrendekkel túl is szárnyalja az emberi arányokat - állapította meg Grzegorz Buczkowski amerikai biológus. Az indianai Purdue Egyetem munkatársa kutatásának egy részét az egyetem területén is elvégezhette.


Egy génváltozat édesebbé teszi a paradicsomot

Egyetlen gén mutációja szupernövénnyé változtathatja a hibrid paradicsomokat, melyek így több és édesebb termést hoznak génmérnökség nélkül is - közölték amerikai kutatók.A Nature Genetics című tudományos folyóiratban vasárnap közzétett tanulmányuk szerzői szerint a klasszikus növénytermesztési módszerekkel ugyanolyan ugrásszerű növekedés érhető el a terméshozamban, mint genetikai módosítással.



Sztereóban szagolnak a hangyák

A hangyák két csápjukkal "sztereóban" képesek kiszagolni környezetüket, ami valószínűleg lényegesen megkönnyíti számukra a térbeli tájékozódást - fedezték fel német kutatók.



A jegesmedvék a barnamedvék leszármazottai

A jegesmedvék csupán mintegy 150 ezer éve fejlődtek ki a barnamedvékből - erre a megállapításra jutottak amerikai kutatók a norvégiai Svalbard-szigetcsoporton (Spitzbergákon) talált ritka lelet, egy megkövesedett állkapocs vizsgálata nyomán.







Genetikailag kódolva vagyunk a gyorsabb öregedésre

A sejtek korai öregedésében közreműködő génváltozatot találtak brit és holland kutatók.Eredményük megmagyarázhatja, miért öregszenek egyes emberek korábban, mint mások; a felfedezés az öregedéssel összefüggő betegségek, ráktípusok megértéséhez is közelebb visz.