A Föld legszárazabb térségében is létezik élet - bizonyították chilei kutatók, akik eredményeiket az Environmental Microbiology Reports című szaklapban mutatták be. Az Atacama-sivatag egyes részei hasonlítanak a marsi körülményekhez.
A New York-i Christie's-ben kerül kalapács alá a 86 éves amerikai biológus díja. Még sosem fordult elő, hogy Nobel-díjas bocsássa áruba elismerését. James Watsont jótékonysági célok motiválják.
Angol nyelvű tudományos teszttel borzolja a kedélyeket a Buzzfeed. A természettudományokban erősnek tartott (magukat erősnek tartó) magyarok közül néhányan talán nagy mellénnyel látnak neki a kémia-, biológia- és fizikatudást felmérő kérdéssornak, de könnyen kiderülhet, hogy némileg már megfakult a középiskolában megszerzett tudás. Szerencsére a teszt készítői még a kétharmados találati arányt is elismeréssel honorálják.
Egy-egy röntgetfelvétel is tud érdekes lenni, de az MRI-vel készített mozgóképek sokkal életszerűbbek: megmutatják, hogyan is néz ki az emberi test működés közben. Íme egy videó, alatta pedig magyarul is kiemeljük a fontosabb látnivalókat.
A 6. osztályos új állami tankönyv szerint "szellemi képességeikben" is eltérőek a férfiak és a nők, a férfiak ugyanis például jobbak matematikából.
Egészen hihetetlen sebességgel folytatja le akcióját az éhes sáskagarnéla. Valakit kiüt, valakit leszúr. Most 60-szoros lassításban mutatjuk.
Az orosz űrhivatal megerősítette, hogy elpusztultak azok a gekkók, amiket a súlytalanságbéli szexuális magatartás tanulmányozására küldtek fel az űrbe.
Nagyobb agy és fejlettebb gondolkodás lehetne az eredménye, ha maradtunk volna a rovarfogyasztásnál.
A pókokról úgy tartják, rovarokra vadásznak, ám az új kutatás szerint sok fajuk halakkal is táplálkozik. Egyes esetekben erős méreggel ölik meg náluk sokkal termetesebb áldozatukat.
Mexikói kutatók a denevérek meglepő viselkedését tanulmányozták: a repülő emlősök holdfóbiájára, a holdfénytől való félelmükre kerestek bizonyítékokat.
A légy szárnya akár ezret is verhet másodpercenként: német és osztrák kutatók most rájöttek e kivételes képesség genetikai hátterére.
A gould amandina egy színpompás ausztráliai pinty. A feje lehet fekete, vörös vagy ritkán sárga színű. A tojó legszívesebben olyan partnert választ, amelynek tollazata az övével megegyezik, a kevert színű párok utódai ugyanis 40-80 százalékkal nagyobb valószínűséggel pusztulnak el.
Új farkasfajt fedeztek fel Afrikában a genetikusok: a nemzetközi kutatócsoport genetikai jellemzők alapján ismerte fel, hogy az eddig az aranysakálok egyik alfajának vélt állat inkább a farkasok csoportjába tartozik, és szoros rokonságban áll az északi kontinensek szürke farkasaival.
Az elmúlt évben annyi fontos tudományos hír érkezett, hogy nem akartuk tízre csökkenteni – a szokásoknak megfelelően – a leglényegesebb eredményeket. Még akkor sem, ha néhány tavalyi siker megítélése egyelőre bizonytalan. Bemutatunk hat orvosi és biológiai, illetve hat-hat fizikai valamint csillagászati felfedezést, amelyek rendkívüli előrelépést jelenthetnek a tudomány fejlődésében.
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pálinkás József szerint azonnal tenni kell valamit a tanárhiány miatt. Az okatási államtitkárságon nem nyilatkoztak.
Az Amazonas-medencében átlagban háromnaponta látványos, addig ismeretlen fajra bukkannak - érzékelteti a terület biológiai gazdagságát a Természetvédelmi Világalap (WWF) kedden kiadott jelentésében.
A tér, egészen pontosan az élőlények által benépesíthető élettér az evolúció végső határa – véli egy új kutatás, amelyről a BBC számol be. Mindez relativizálja a - Darwin által hangoztatott - fennmaradásért folytatott harcot, a fajok versengését, ezt eddig az evolúció fő hajtóerejének véltek a biológusok. Az új elméletet máris vitatják, sőt egyesek szerint éppen a versengés magyarázza meg, miért hódítanak meg új élettereket az élőlények.
Csupán három milliméteres, mégis hatalmas szenzáció az az új trópusi csigafaj, amelyet a Schönbrunni Állatkert esőerdőházában fedeztek fel kutatók.
Krétakori halgyík, azaz Ichthyosaurus 100 millió éves maradványait találta meg egy ausztrál tinédzser, amikor osztálytársaival az iskolai veteményeskertben szorgoskodott.
A biológusok és a fizikusok már régóta szerették volna utánozni az állatokra jellemző színváltásokat - egy brit kutatócsapatnak most sikerült is.
