A kormány és az ország támadása ugyanazt jelenti – ezt mondta a Magyar Hírlapnak adott, hétfőn megjelent interjújában Boross Péter. A volt kormányfő úgy látja, hogy láthatóan nem eredménytelenül folytatja a baloldal ezt a politikáját, és a helyzet nem veszélytelen.
Boross Péter szerint Almássy Kornél 2008-ben őszén nem volt alkalmas a párt elnöki posztjára, többek között azért, mert túl fiatal volt hozzá. Az egykori miniszterelnök és MDF-es politikust az UD Zrt.-vel összefüggő büntetőper szerdai tárgyalásán a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tanúként hallgatták meg.
Teljesen érthetetlen a német megszállás emlékművét övező ellenkezés, hiszen az minden áldozat fájdalmának állítana emléket - mondta Boross Péter volt miniszterelnök az ATV Szabad szemmel című vasárnapi műsorában. Arról, hogy Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató Intézet vezetője a Kamenyec-Podolszkba történt deportálást idegenrendészeti eljárásnak nevezte, Boross Péter kijelentette: a történész nem mondta, hogy ez nem része a holokausztnak, és nem tagadja a holokausztot.
Bőkezűen támogatja a kormány a történeti, filozófiai, szociológiai kutatásokat. A kabinet által milliárdokért gründolt új intézetek élére viszont vagy olyan vezetők kerültek, akik állandó vitában vannak a kollégáikkal, az adott szakterülethez nem értenek, vagy olyan perifériára szorult politikusok, akik igazodnak az új elvárásokhoz. A Szakály-botrány nyomán összeszedtük, hány hivatalt, intézetet alapított a második Orbán-kormány.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke Boross Péter volt miniszterelnököt köszöntötte 85 éves korában.
Boross Péter korábbi miniszterelnököt köszöntötték egykori és jelenlegi kormánytagok, pályatársak és barátok 85. születésnapján hétfőn a fővárosban.
Lesújtó a véleménye Boross Péternek a mai politikai kultúráról. Ahogy a Magyar Hírlapnak adott interjújában fogalmazott: a modor itt már nem mérce.
Boross Péter volt kormányfő, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke összehívta hétfőre a Horn Gyula egykori miniszterelnök temetését koordináló ad hoc bizottságot - tájékoztatta közleményében Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke pénteken az MTI-t.
Több mint 2 milliárd forint az az összeg, amit a kormány különféle intézetek, archívumok, központok létrehozására tervezett be idén. Miközben a zárolások miatt a kabinet leépítésekre készül, e héten újabb, 175 milliós kutatóközpont létrehozásáról határozott. A korábban létrehozott intézetek indulásával komoly gondok akadtak. Az ügynökügyek rendezése viszont továbbra is csúszik.
Bár 1945 után épp azzal a céllal jelölték ki május utolsó vasárnapjára a gyereknapot, hogy az "elhomályosítsa" a hősök napjának jellegét, az elmúlt években kiderült, hogy ez a két ünnep megfér egymás mellett - mondta Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke vasárnap Budapesten, a rákoskeresztúri Újköztemetőben, a magyar katonahősök emlékművénél tartott megemlékezésen.
Az ország érdeke a nemzet múltjának feltárása, mégpedig úgy, hogy a korabeli dokumentumokat kellő forráskritikával kezelik - mondta Boross Péter volt miniszterelnök A XIX-XX. századi magyar állam nemzetbiztonsági szervezetei című gyűjteményes kötet bemutatóján szerdán Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetemen.
Boross Péter volt miniszterelnök szerint aki józanul gondolkodik ebben az országban, annak tudnia kell, hogy a jelenlegi baloldalt kormányra segíteni "több mint bűn, iszonyú hiba lenne", mert szerinte ez a baloldal nem kormányképes, nincs vezető, meghatározó személyisége.
Az ügynökmúltat is vizsgáló Nemzeti Emlékezés Bizottságát sajtóhírek szerint az a Boross Péter exkormányfő vezetné, aki a rendszerváltás óta mindent megtett annak érdekében, hogy az ügynökmúltat ne lehessen tisztázni a nyilvánosság előtt. Paradox módon az emberiesség elleni kommunista bűnöket is vizsgáló leendő bizottság élére kiszemelt Boross számlájára írható az is, hogy Magyarország haláláig bújtatta a román kommunista rezsim egyik legkegyetlenebb alakját.
Boross Péter volt miniszterelnök vezetheti a Nemzeti Emlékezet Bizottságát – tudta meg a Magyar Hírlap.
A rendszerváltás utáni Magyarország haláláig bújtatta a román kommunista rezsim egyik legkegyetlenebb alakját, "a román Péter Gábort". Alexandru Draghici Antall Józsefnek és Boross Péternek köszönhetően halhatott meg ágyban, párnák közt - a román kormány 1992-ben hiába kérte Budapesttől a kiadatását. Jakab Attila írása.
Boross Péter és Medgyessy Péter volt miniszterelnök egyaránt úgy véli, felesleges tovább bolygatni, hogy a rendszerváltás előtt ki volt az állampárti titkosszolgálat ügynöke - derült ki az ATV Szabad szemmel című műsorának vasárnap esti adásában.
Boross Péter korábbi miniszterelnök szerint ha már kétszáz főre csökkentették a parlament létszámát, szükség lett volna egy második kamarára is. A korábbi kormányfő a Lánchíd Rádió honlapjára szerdán felkerült interjúban arról is beszélt, hogy a Fidesz egyrészt talán nem méri fel a nemzetközi erőviszonyokat, másrészt elég konkrét és határozott válasz nélkül hagyja a belföldi megnyilatkozásokat.
1956 történelmi parancsot jelentett az akkori generációnak – hangoztatta Boross Péter, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke szombaton, a forradalom és szabadságharc kitörésének 55. évfordulóján tartott ünnepi beszédében a Műegyetem épülete előtti megemlékezésen.
Boross Péter volt miniszterelnök, egykori MDF-es politikus az UD Zrt.-ügy büntetőperének szerdai tárgyalásán, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon tanúként arról beszélt, hogy ez az eset "otromba beavatkozási kísérlet" volt a párt életébe, és ő emberileg jobban megértette a vádlottak padjára került Dávid Ibolyát, mint a feljelentőket.
Kövér László szerint a magyarság megmaradása a nemzeti érdek feltétlen követésének köszönhető, és erre az erőre ma is nagy szükség van.
