#botrány

A kormány fütyülői – 30 évvel ezelőtt ordították le a színpadról Göncz Árpádot

A Belügyminisztérium szervezésében a kormánytábor és a legszélsőbb jobboldal egyesült erői botrányba fojtották az 1956-os forradalom központi ünnepségét 1992. október 23-án. A forradalom egyik legjelentősebb, életfogytiglanra ítélt emlékőrző személyisége, az újszülött magyar demokrácia őre, Göncz Árpád nem mondhatta el beszédét a Kossuth téren. A botrány a fékek és ellensúlyok rendszerének rombolói és védelmezői között harc fontos állomása volt.













Miért csak akkor mondanak le a politikusok, ha már teljesen megsemmisültek?

Hiába a Pegasus- vagy a Völner-botrány, az Igazságügyi Minisztérium élén megingathatatlanul áll Varga Judit, de Szijjártó Péternek sem tett be a jachtozás, vagy Rogán Antalnak a helikopterezés, és újabban kabinetfőnöke diplomabotránya sem. A politikusok nem csak Magyarországon élvezik, hogy a választópolgároknak nincs közvetlen ráhatása a pozíciójukra – itthon viszont rendkívül magas a társadalmi ingerküszöb – mondta a hvg.hu-nak Csepeli György szociológus.







Sebastian Kurz felemelkedésénél csak a bukása volt gyorsabb és látványosabb

Üstökösként robbant be Ausztria politikai életébe Sebastian Kurz, s mostanra kiderült nem lett belőle állócsillag, sőt. A minden tisztségéről lemondott egykori kancellár teljesen átformálta pártját, az Osztrák Néppártot (ÖVP) s a jelek szerint a pályáját dicstelenül befejező politikus magával rántja pártját is. Az új kancellár az eddigi belügyminiszter, Karl Nehammer lett.