Minden fontosabb közösségi csatornát elleptek a brüsszeli robbantások kapcsán közzétett mémek. Valamelyik szolidaritást fejez ki, de van olyan is, ami egyenesen a terroristáknak üzen.
A brüsszeli robbantások miatt kettes fokozatú terrorkészültség lépett életbe Magyarországon. Járőröket és páncélozott gépjárműveket vezényelnek a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre, továbbá a metrók területén és a Parlament előtti Kossuth téren a Terrorelhárítási Központ munkatársai is megjelentek.
A miniszterelnök szerint a brüsszeli robbantások tanulsága az, hogy tovább kell erősíteni az EU tagországainak belbiztonsági együttműködését. Eddig két magyar sérültről érkeztek hírek.
A facebookos eszköz segítségével gyorsan ellenőrizhetjük, hogy a Brüsszel környékén tartózkodó ismerőseink jól vannak-e.
A belgiumi magyar nagykövet szerint két magyar is megsérült a kedd reggeli brüsszeli robbantásokban. Úgy tudjuk, az egyikük a brüsszeli magyar állandó képviselet munkatársa.
Röviddel a brüsszeli Zaventem reptérnél történt támadás után Maelbeek metróállomásnál is robbanás volt. Egyelőre nem erősítették meg, de öngyilkos merénylőre gyanakszanak, és pontosan nem tudni, hányan sérültek meg, de a legfrissebb hírek szerint 15 sérültet ápolnak. A metróállomásokat lezárták a városban. Cikkünk folyamatosan frissül.
A Brüsszel Zaventem repülőterén történt robbanások után a légiforgalmi irányítók azonnal más repülőterekre irányították át az útban lévő repülőket.
Két pokolgép robbant kedd reggel a brüsszeli Zaventem reptéren, majd egy újabb az Európai Parlament közelében található Maalbeek metróállomásnál is. A terrortámadásokban 31-en meghaltak és mintegy 270-en megsérültek. Magyar sérültjei is voltak a merényletnek, Orbán Viktor emelt a hazai terrorkészültségen. Az elkövetők öngyilkos merénylők voltak, egy testvérpár, akik az Iszlám Állammal állhattak kapcsolatban, de a társaik még szökésben vannak.
Az Interpol fokozott elővigyázatosságot tanácsol a határokon a 190 tagállamának, miután Salah Abdeslam elfogása arra késztethet minden segítőt, hogy megpróbáljon elmenekülni Belgiumból Európa más országába vagy a kontinensen kívülre – figyelmeztetett szombaton a lyoni székhelyű rendőri szervezet.
Elutasítja kiadatását Franciaországnak a Brüsszelben pénteken elfogott Salah Abdeslam. A tavaly novemberi, párizsi terrortámadás fő gyanúsítottját ettől függetlenül átadhatják majd a franciáknak, de az eljárás hosszabb lehet így.
Politikai nézeteltérések és gazdasági érdekellentétek akadályozzák a közös fellépést az EU-ban az adóügyi kiskapukon át eurómilliárdokat kimenekítő multinacionális cégek ellen. Mivel az utóbbiak főleg amerikaiak, Washington és Brüsszel is civakodik a behajtható pénzen.
Egy terrorellenes akció során a brüsszeli Molenbeekben az EU-csúccsal egyidőben megsebesítették és elfogták Európa legkeresettebb terroristáját, a párizsi terrortámadások kitervelőjét, Salah Abdeslamot.
A tavaly novemberi párizsi terrortámadások egyik szervezője, Salah Abdeslam lehetett az a támadó, aki kedden Brüsszelben rendőrökre lőtt.
Az EU-tagok állam- és kormányfői elfogadták a menekültválság megoldását célzó közös álláspontot. Péntek délelőtt ismertetik azt a török féllel.
A vasárnaptól érkező menekülteket már visszaküldik Görögországból Törökországba, az unió költségén. Ankara akkor kap még pénzt az EU-tól, ha az első 3 milliárd eurót felhasználta. Áprilistól indul a török menekülttáborokból a sérülékeny menekültek áttelepítése az EU-ba. Ankara cserébe újabb fejezetet nyithat meg az EU-csatlakozásban, és - közelebbről eddig nem tisztázott feltételek mellett - vízummentességhez jut.
A belga hatóságok szerdán elfogták azt a két szökésben lévő férfit, akik előző nap nyitottak tüzet rendőrökre egy házkutatás során Brüsszelben. A fegyvereseknek közük lehetett a párizsi merénylet elkövetőihez.
A párizsi merényletekkel kapcsolatban nyomoztak a rendőrök, egyelőre három sérült rendőrről tudni.
Brüsszelben a belügyminiszterek tovább gyűrik a török kérdést és a balkáni útvonal lezárását. Miközben az osztrák miniszter élesen bírálta Ankara hétfőn előterjesztett újabb követeléseit, német kollégája pedig éltette a törökökkel kötött elvi megállapodást, egy török miniszter nyilatkozatából az derül ki, hogy nem is úgy értették ők a menekültek visszafogadását.
A magyar állam ugyan hisz a nők egyenlőségében, de azt kikéri magának, hogy Brüsszelben ezt az ügyet az LMBTI-emberek jogainak védelmével kapcsolják össze. Az Emmi szerette volna, ha a két ügyet külön tárgyalják, de a foglalkoztatási tanács ezt elvetette. Magyarország így nem támogatta a melegek egyenlőségéről szóló dokumentumot, a tanács pedig nem szavazta meg végül se azt, sem pedig a nők társadalmi egyenlőségéről szóló részt.
Orbán Viktor megvétózta azt a javaslatot, hogy a menekülteket a török táborokból telepítsék Európába. Ezért is szakadt félbe a brüsszeli török-EU csúcstalálkozó. Nem Orbán volt az egyetlen, aki szembement a megállapodástervezettel, így a török javaslatokat nem sikerült elfogadtatni a tagállamokkal, az eleve nehéznek ígérkező találkozó kudarcba fulladt.
