#bullying


„Vége van, kicsi!” felkiáltással nyomták az iskolai vécé falának – milyen nyomot hagy a gyerekeken a mérgező politikai klíma?

Ellepték a közterületeket a Fidesz új háborús plakátjai, mindennapossá vált a politikai ellenfelek nyilvános megalázása. Szülőket, pedagógusokat kérdeztünk, hogyan élik meg a gyerekek az ő világukat is mérgező politikai bullyingot, és hogyan próbálják védeni a rájuk bízottakat. Szakértőket pedig arról, mit tehetnek a szülők.



„2018 volt a fordulópont” – kilőtt a fiatalkorú elkövetők száma Magyarországon, brutálisabbak lettek a lányok

Jobban végzi a dolgát a rendőrség, több eset lát napvilágot? Vagy valóban egyre több a fiatalok, azon belül is a lányok által elkövetett erőszakos bűncselekmény a Covid óta? Molnár István Jenő bűnmegelőzési szakértő szerint a statisztikák csak elsőre tűnnek egyértelműnek és objektívnek, a stigmatizáló jelzőkkel pedig óvatosan bánna, hiszen a Z generáció különösen sok címkét kap. Szerinte nemcsak a szülők edukációja fontos, hanem hogy az iskolában nagyobb figyelmet fordítsanak a mentális egészség megőrzésére. 






Bullying a sportban: Mit tehet az edző, a szülő és a sportoló?

A bullying egyfajta gyűjtőfogalom, amely leginkább a zaklatás, csúfolódás, piszkálódás, megalázás, kiközösítés, megfélemlítés magatartásformákkal írható körül, és mindenképpen bántalmazó légkörhöz kapcsolódik. Részlet a Sportpszichológia – Útmutató a kiemelkedő teljesítményhez című könyvből.


Húsz év alatt megduplázódott az antidepresszánsok fogyasztása Magyarországon, de sokan feleslegesen szedik

Miközben Magyarországon még mindig viszonylag kevés antidepresszáns fogy, és más országok elhúzni látszanak a statisztikában, az adat csalóka, hiszen ha valaki nem jut ellátáshoz, nem kerül be a statisztikába. Az öngyilkosságok és a sürgős ellátást igénylő gyermekpszichiátriai zavarok aránya a Covid idején megugrott, és bár azóta csökkent, még mindig magasabb, mint a járvány előtti időkben.










„Köpni-nyelni nem tudtam, mert ezt az agressziót soha nem tapasztaltam”

A pedagógusok az egyetemen nem tanulnak eleget az osztályközösség építéséről és az iskolai bántalmazásról, így sokan azt sem tudják, mi az a bullying. Pedig ez jóval több a sajtót felforgató tragédiáknál, nemcsak a gyerekek között, hanem a tanár-gyerek kommunikációban is gyakran jelen van. A fiatalabb tanárgeneráció már felismeri a problémát, de módszereket ők is csak külföldi szakirodalmakban találtak.