#business IT

Magyar égre magyar felhőt akarnak a magyar cégek

Miközben a Magyarországon működő és külföldi tulajdonosi hátterű nagyvállalatok alapértelmezett infrastruktúrája egyre inkább a felhő, a hazai gyökerűek a lokális megoldásokat favorizálják – ez derült ki az IDC friss kutatásából. A jelenség mögött az áll, hogy a magyarországi nagyvállalatok jelentős része az adatvagyon birtoklására koncentrál, más részük a versenyképességi megfontolásokra. A T-Systems Magyarország szakértői szerint különösen fontos ez akkor, ha előbbre tekintünk, hiszen a piacon tapasztalható konvergencia trendek kiegészülnek a cloud technológián alapuló megoldásokkal és a szolgáltatásalapú üzleti modellel.



Rámértek a magyar vállalkozásokra: egy helyben topognak, de most végre történhet valami változás

A Digiméter idén is megvizsgálta a hazai kis- és középvállalkozások digitalizáltságát. A harmadik éve végzett kutatás historikus adatai alapján kijelenthető, hogy a digitális versenyképesség terén a pozitív és a negatív hatások kioltják egymást. A hazai cégek a koronavírus okozta kényszerdigitalizáció eredményeit megtartották, de nem fejlődtek tovább. A kutatók szerint várható ugyanakkor, hogy a 2022. év végén kibontakozni látszó gazdasági recesszió, a megnövekedő energiaárak és infláció hatására a cégek hatékonyság-javításba kezdenek, aminek alapvető eszköze lehet a digitalizáció és az adatvezérelt működés erősítése.


Minden eddiginél jobb kapcsolatot építettek ki Bécs és Budapest között

Gyorsabb, biztonságosabb és minden eddiginél nagyobb kapacitású, redundáns üvegszálas kapcsolatot épített ki Bécs és Budapest között az Invitech és az A1 Telekom Austria. A vállalatok közlése szerint az új gerinchálózat ezen az útvonalon biztosítja a legrövidebb és legbiztonságosabb összeköttetést Nyugat- és Kelet-Közép-Európa között.


Megkérdeztek 400 magyar kkv-vezetőt, mitől félnek – kiderült, hogy alaposan elmérik a helyzetet

A magyar vezetők alig harmada tart kibertámadástól. A Sophos felmérése szerint a hazai cégek nem igazán fordítanak nagyobb figyelmet kiberbiztonsági kérdésekre, mint két évvel ezelőtt. A koronavírus-járvány és Oroszország Ukrajna elleni inváziója ellenére sem történt lényegi szemléletváltás a cégek többségénél. A lengyel és cseh adatokkal összehasonlítva különösen beszédesek a hazai számok.



Elszabadult a rezsidémon, az alkatrészhiány mellett már amiatt is aggódnak a szerveresek

A szerveralkatrészek ellátási láncában a Brexit után lehetett először érezni fennakadásokat, az orosz-ukrán háború eredményeként pedig sok termék esetében az árak is a duplájára nőttek. Egy friss magyar kutatás szerint jelenleg az alkatrészellátás, a márka és a bővíthetőség a legfontosabb szempont szervervásárláskor az iparági szereplők számára, de a rezsi emelkedése miatt egyre inkább előtérbe kerül a szerver fogyasztása is.


Mégis honnan érkeznek a kibertámadások? A válasz kissé meglepő

Lehet akármilyen komoly a hardver és a szoftver, a munkavállaló a leggyengébb láncszem egy céges hálózatban, és ezzel a kiberbűnözők is pontosan tisztában vannak. A kiberbiztonsági incidensek jelentős hányada mögött áll a munkavállalók vagy egy bedolgozó partnerek hanyagsága. Az ellenszer a cégvezetők kezében van.


Mítosz vagy fontos? A felhőből könnyen ellophatják a fájljaimat?

Vannak vállalatok és magánfelhasználók is, akik félnek érzékeny adataik felhős rendszerekben való tárolásától, mondván, az állományok ha védetten is, de „kikerülnek az internetre”. Pedig sokszor biztosabb helyen van az, amit magunktól kilométerekre tárolunk, ha cserébe ott van, aki odafigyel rá.






Az Apple, a Google és Meta nagyágyúi érkeznek Budapestre, azonnal használható trükköket ígérnek

Többek között az Apple, a Meta, a Google és a Shopify nagyágyúitól leshetnek el szakmai trükköket az október első hetében, Budapesten szerveződő konferenciasorozat résztvevői. A rendezvényeket szervező magyar CraftHub 1500 embert vár az adatalapú megoldásokra, az IT-termékmenedzsmentre és a felhasználói élmény (UX) friss trendjeire fókuszáló eseményekre.


Ez már nem plusz, ez már az alapelvárás: kapcsolja be a többfaktoros azonosítást, ahol csak tudja

A legtöbben az online bankolás során ismerkedtek meg a kétlépcsős azonosítással: már évekkel ezelőtt is úgy volt, hogy a netbankos jelszó begépelése után az SMS-ben érkező egyedi kódot is be kell gépelni, hogy hozzáférjen az ember a bankszámlájához. A „második jelszót” mára a Facebooktól a vállalati távmunkarendszerekig egyre több szolgáltatás kéri. Nemcsak az a jó hír, hogy terjed, hanem hogy egyre kényelmesebb lesz igénybe venni.


Szakértő: Le kell cserélni rengeteg wifi-hálózatot Magyarországon

Az irodákban egyre több és újabb okostelefon, notebook, tablet és egyéb vezeték nélküli eszköz akar csatlakozni a céges hálózatra, és nemcsak a kapcsoló eszközök száma, hanem az azok által generált adatforgalom is nő. Szakértők szerint sok hazai cégnél illene korszerűsíteni a hálózatot, hiszen legtöbb helyen még az előző generációs készülékek vannak beépítve, pedig már hamarosan a következő generáció is itt van.


Új világ jöhet a magyar kkv-k számára

Bár korábban nem feltétlenül volt magától értetődő a dolgok internete (IoT) valódi hozzáadott értéke, a kapcsolódó költségek csökkenésének, valamint az analitikai megoldások fejlődésének köszönhetően mára a technológia kézzelfogható előnyöket hordoz. Ennek megfelelően már itthon is megannyi példát találni kisebb-nagyobb komplexitású IoT-megoldásokra, amely hozzájárulnak a vállalatok hatékonyabb működéséhez – áll a Deloitte elemzésében.


Óriási veszélyben a 10 főnél kisebb magyarországi vállalkozások

Eddig nem látott mértékben támadják a vállalkozásokat zsarolóvírussal. A támadók célkeresztjébe újabban óriási számmal kerülnek a 10 főnél kisebb cégek – figyelmeztet a hazai alapítású Balasys. A közép-európai régió egyik legjelentősebb kiberbiztonsági szoftvergyártója szerint a megoldás a „nulla bizalom” modell bevezetése lehet.


Digitálissá válik Buda egyik legnépszerűbb termelői piaca

A Czakó Termelői Piacz és a Mastercard szombaton bejelentette, hogy közösen dolgoznak azon, hogy a piac vásárlói valamennyi árusnál fizethessenek elektronikus módon – így például elkerülve a „kisebb nincs?!” jellegű nagycímletes fizetési problémákat.