Könnyíti a kormány a bányanyitást természetvédelmi területeken
Olyan helyen is engedélyezhetik a bányászatot, ahol azt a törvény szerint nem lenne szabad.
Olyan helyen is engedélyezhetik a bányászatot, ahol azt a törvény szerint nem lenne szabad.
Hatalmas mennyiségű aranyat sejt a Börzsöny mélyében egy magyar társaság. Ők már kész tervekkel rendelkeznek: távolról fúrnának lejtaknákat a Natura 2000-es területek alá, az üzemcsarnokot is a föld alatt alakítanák ki, nem használnának cianidos technológiát. A reményeket tápláló kutatási eredmények azonban régiek, annak kiderítése pedig, hogy mennyi nemesfém található még itt, eurómilliókba és évekbe kerül. A hazai szakemberek szerint, ha valaki aranyat bányászna itthon, inkább Recsk környékén kellene keresgélnie.
A helyiek nemcsak petíciót indítottak, de népszavazást is kezdeményeztek a Pilismarótra tervezett bányával szemben. Az önkormányzat kezdetben támogatta a projektet, majd hétfőn lemondott Pergel István polgármester.
A Kovászna Megyei Törvényszék egy kedden kimondott ítéletben érvénytelenítette azt az iratot amellyel a Szebeni Regionális Környezetvédelmi Hatóság 2011-ben kedvezően véleményezte a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) területrendezési tervét, ezért egyelőre nem tudják megnyitni a verespataki bányát. Az ítélet még nem jogerős, és azonnal fellebbeztek ellene.
Tüntetők vonultak fel vasárnap Bukarestben és más nagyvárosokban a verespataki aranybánya-projekt elutasítását, a ciántechnológiás bányászat betiltását követelve, miközben az erdélyi Verespatakon a bányanyitást támogató memorandumot írt alá ötven környező település polgármestere a beruházó támogatásával szervezett bányásznapi ünnepségen.