szerző:
Szegő Iván Miklós

Decemberben jelképesen nyitották meg a farkaslyuki bánya "száját": a helybeliek most abban bíznak, hogy újraindulhat a szénbányászat a sorsára hagyott, óriási munkanélküliséggel küszködő borsodi településen. A kihaltabb utcák egyikében már szétbontották a házakat a lakók, ők aligha a tárnanyitásban bíznak, inkább csak abban, amit rögtön magukhoz vehetnek.

Búskomor, ködös időben jutunk el Farkaslyukig. A Bükkön át, Szilvásvárad után az Upponyi-hegység kacskaringós szerpentinjén ereszkedünk le kocsival Ózd „elővárosába”, a hajdani borsodi szénbányászat egyik központjába. Időnként sűrű, fekete füstöt ereget az egyik ház kéménye, találgatni sem merjük, mit tüzelnek éppen – a szén és a fa mellett – a bentlakók. Szénpor szaga biztos, hogy terjeng a levegőben, néhol viszont a füst csak fehéren gomolyog a völgyben, emiatt nehéz időnként a levegővétel is: köd és szmog egyszerre, méghozzá Magyarország egyik lenyűgöző természeti szépségű vidékén.

Az épített környezet már kevésbé vonzó. Szocreál és lepusztult épületek köröskörül. A település központja a Gyürky-tárna „szája”: a bánya bejárata körül több helyen is az Elco felirat olvasható. Az elektromos berendezéseket gyártó vállalat már hosszú évek óta nem termel itt semmit, viszont ingatlanai az egész település központját elfoglalják. Három idegesítően ugató kutya után a portás is megjelenik: azt mondja, érdeklődjünk az Elco tulajdonosánál, ha tudni akarunk valamit a cégről, ő csak őrzi itt, amit még lehet. (Érdeklődtünk is, Illés József azonban nem hívott vissza minket az utóbbi másfél héten.)

Nagyítás-fotógalériánk megtekintéséhez kattintson a képre!
©

Mondják is a helybeliek: amíg az Elco tulajdonosával nem tudnak megegyezni, addig hiába is nyílna meg újra a szénbánya, mozdulni sem lehetne Illésék engedélye nélkül a kétezres lélekszámú településen, amely 1999-ben vált le Ózdról.

Jelképes újranyitás

Néhány héttel ezelőtt viszont nagy csinnadrattával törték át a lezárt Gyürky-tárna bejáratát Farkaslyukon, az egykori bányásztelepülésen, ahol szinte mindenki bízik benne: munkalehetőségeket teremthet a létesítmény ismételt beindulása. „Nemcsak a Gyürky-tárna ünnepélyes megnyitásán vagyunk túl” – mondta a hvg.hu-nak Molnár György, az Ózdi Szénbányák Zrt. vezérigazgatója. Decemberben már megkezdődtek az előzetes felmérések, és kiderült, hogy a „főfeltáró rendszer” (a Gyürky-táró 1430 métere, valamint az 500 méteres lejtős akna is) ép és járható a farkaslyuki bányában – tette hozzá a borsodi szénbányászat újjáélesztésével próbálkozó üzletember.

Ha tényleg megkezdődik a bányanyitás előkészítése, az egyik legfontosabb feladat lesz a közeljövőben a szellőztetés megoldása. Ezt folyamatosan építik majd ki, azzal egyidejűleg, hogy a rossz állapotban lévő sínrendszert, az energiaellátó és a híradástechnikai hálózatot újjáépítik – mondta Molnár. A sínek pótlására jelenleg Szlovákiában néznek körül, de ennél is lényegesebb, hogy a bánya körüli területek sorsát rendezzék. Molnár egyébként tárgyalásokat folytat az Elco tulajdonosával, aki szerint korrekt és segítőkész partner, így jó esély van a megegyezésre. Ha ez nem történne meg, akkor az egész bányanyitás veszélybe kerülhetne, hiszen a kijárattól eltekintve szinte minden hasznosítható terület Farkaslyuk központjában az Elco kezében van.

Nagyítás-fotógalériánk megtekintéséhez kattintson a képre!
©

Molnár reméli, hogy az Elcóval való esetleges megállapodás után hozzákezdhetnek a bányabeli rekonstrukciós munkálatokhoz, majd az engedélyeztetési eljárást követően, 2013 végén, legkésőbb 2014 elején szeretnék megkezdeni a kitermelést is. (Ez jelképes esemény is lehetne, akkor lenne éppen százéves a bányászat kezdete a környéken: 1914-ben indult meg ugyanis a kitermelés Farkaslyuktól nem messze - A szerk.)

Már most nagy a várakozás a bányával kapcsolatban, mivel már majd százan adták be az önéletrajzukat, hogy munkát kapjanak a vállalatnál. Az Ózdi Szénbányák Zrt. tervei szerint az üzemszerű termelés teljes felfuttatása után akár 1000-1200 ember is kaphatna munkát – mondta Molnár. Ez nemcsak üzleti, hanem foglalkoztatáspolitikai érdek, az, hogy végre történjen valami Ózd környékén, és munkalehetőséget teremtsenek a mélyszegénységben élőknek.

Mélyszegénység

A mélyszegénységet mi sem mutatja jobban, mint az Elco kezében lévő egyik központi terület, a település centrumában lévő meddőhányó sűrűn látogatott helynek számít. Évtizedek óta gyűlt itt a bányából kikerült, hasznosíthatatlan kőzet, hatalmas dombot képezve az amúgy is lankás, időnként meredeken lejtős területen. A meddőhányóban azért akad némi szén is, a környék szegényei pedig ide gyűlnek, és még Ózdról is érkeznek a boldogult acélgyárból egykori munkások, hogy legalább pár napi fűtésre elegendő széndarabokat ássanak ki a meddőhányóból.

Apa és fia csákányozik egy gödörben. A férfi Egercsehiben volt csillés, de már a településen él családjával. Kétzsáknyi szenet gyűjtött össze a fiával, ennyit senki nem szedett ott össze aznap délig a meddőhányón. Egy kiskocsira rakják a zsákokat, azt fogják majd hazatolni.

Nagyítás-fotógalériánk megtekintéséhez kattintson a képre!
©

Persze a meddőhányón nemcsak a szegények, legalábbis nemcsak a legszegényebbek gyűjtik a széndarabokat: találkoztunk egy középkorú férfival, aki a domboldalon állva, a meredek lejtőnek háttal túrta a meddőhányót. Hegesztő a szakmája. S hogy miért nem megy el a Dunántúlra, ahol elképesztő a kereslet az ilyen szakképzettségűek iránt? „Jártam már ott – mondja - az Audi-gyár építkezésén hegesztettem.” Akárcsak itt a meddőhányón, ott is a legveszélyesebb helyen dolgozott: olyan magasságban hegesztett, amire senki más nem vállalkozott.

Megtaláltuk a területen az utolsó farkaslyuki bányászok egyikét is: tizenharmadmagával azok között volt, akik a két évtizeddel ezelőtti bezáráskor még „lerabolták” a farkaslyuki bányát, azaz kihozták a még menthető, hasznosítható értékeket a tárnákból: síneket, gépeket, berendezéseket. Most büszkén mutatta a két méter mélyre kiásott gödréből: akkora széndarabot talált, amivel akár két-három órán át is fűteni tud.

Óriási vagyon a föld alatt?

Persze a két évtizeddel ezelőtti bányabezáráskor óriási vagyon maradt a föld alatt – erről Kovács Károly, egy még öregebb bányász mesélt nekünk. Szerinte hihetetlen mennyiségű szén van a föld alatt, kérdés persze, hogy azt ki lehet-e még hozni onnan. A 38 évig a bányában dolgozó Kovács megkeseredetten idézte fel a pár héttel ezelőtti és a pár évtizeddel ezelőtti eseményeket egyaránt. Néhány hete az újranyitásakor – bár már járni is alig tud cukorbetegsége miatt – levitette magát a Gyürky-tárnához, a fiatalok azonban nem törődtek ezzel a rendezvénnyel. Szerinte nem annyira lelkes az újabb generáció. Sokan adják ki magukat bányásznak, miközben nem is jártak a működő bánya környékén, hiszen még nem is éltek, amikor a tárnában még ők dolgoztak – teszi hozzá.

Kovács Károly
©

Régi bajtársaiért tűzbe is ment volna Kovács. Visszaemlékezett, hogyan mentették ki az egyik bányászt, akire „megszaladt” a homok, vagyis a tárna falát is áttörte a homokos kőzet. Társuknak csak a feje látszott ki a földből: visszamentek érte, kiásták, kihozták, de a sokkot sosem tudta feldolgozni - elborult elmével tűnt el évekkel később a környékről. Ma már Kovács csak szomorúan emlékezik ezekre az időkre, amikor egy csillényi kolbászt és zsíros kenyeret küldtek le a három napig folyamatosan dolgozó bányászoknak – ha éppen sürgős munkát kellett befejezni. Manapság Kovács fejszével a feje mellett alszik, a környéken annyira rossz a közbiztonság, hatalmas kutyát is vettek, nehogy betörjenek. Egy közeli házban lakó, szintén idős házaspár arra panaszkodott, hogy bementek a kórházba egy rokonukat meglátogatni, s mire visszajöttek, a bádog előtetőt leszedték a házukról.

Lecsontozott házak, kifosztott, leégett épületek

A legelképesztőbb kép azonban a Boroszló-völgy utcában tárult elénk. Falakig lecsupaszított épületek, "lecsontozott" panel családi házak sorakoznak egymás mögött. A tetejüket már rég leszedték – a cserepeket környező és távolabbi házak udvarán láttuk viszont. Mindenütt kosz, szemét. Vannak, akik élnek még itt, egyikük háza éppen karácsonykor égett le – a műholdvevő parabolaantenna viszont még az ég felé meredt az oldalfalon. Tizenkét gyerekükkel most a menyükhöz költöztek át, így húszan laknak ott – mondta az asszony, akinek a férje egykor vállalkozó volt. „Tíz embert is foglalkoztatott egy időben” – dicsekedett a nő, de most odalett mindenük.

Nagyítás-fotógalériánk megtekintéséhez kattintson a képre!
©

A közelben találkozunk az egyik cigány kisebbségi önkormányzati képviselővel, Pap Attilával. Ő is a múltba révedezve meséli, hogy egykor magyarok és romák együtt ették a vakarót, a családja által sütött kenyeret – ma már ez elképzelhetetlen lenne. Nincs munka, nagy a szegénység, rossz a közbiztonság - sorolja a mindenki által ismert dolgokat. Viszont nincs már kamatos pénz, azaz uzsora se. Ez arra kényszeríti a rászorulót Pap szerint, hogy ha mondjuk nincs pénze gyógyszert venni a gyereknek, akkor most már egyszerűen elmegy lopni. Kölcsönkérni nem lehet, nem is mernek neki adni, még magas kamatra se…

Van, aki bízik a bányanyitásban, és van, akit nem érdekel

Harkály Aladár önkormányzati képviselő, a farkaslyuki polgármesteri hivatalban tanácsosként is dolgozó helyi politikus viszont azt mondja: van remény a bánya újranyitására, és arra is, hogy a környékbelieknek munkát tudnak adni.

Farkaslyuk egykor tipikus bányásztelepülés volt. A kétezres lakosság nagy része a bányában dolgozott egykor, ma viszont csak egy varroda van, amely negyven főnek ad munkát, meg egy fecskendőgyár, ahol talán harmincan dolgoznak.

Nagyítás-fotógalériánk megtekintéséhez kattintson a képre!
©

De aztán csak visszatért Farkaslyukra, mert ide húzza őt a ház, amit nem akar eladni, itt vannak a barátai is. És amikor rákérdeztünk: komolyan a faluban akar maradni, a szenet túrni a meddőhányóból? Akkor aztán kiböki: „Hamarosan megyek nyugatra, most úgy tűnik, tényleg valami jobb munka néz ki arrafelé.”

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Stiller Ákos Nagyítás

Méteres lyukakban bányásszák a reményt Ózd mellett - Nagyítás-fotógaléria

Decemberben jelképesen nyitották meg a farkaslyuki bánya "száját": a helybeliek most abban bíznak, hogy újraindulhat a szénbányászat a sorsára hagyott, óriási munkanélküliséggel küszködő borsodi településen. A kihaltabb utcák egyikében már szétbontották a házakat a lakók, ők aligha a tárnanyitásban bíznak, inkább csak abban, amit rögtön magukhoz vehetnek.

Fürjes Judit Vélemény

Cigányok között Borsodban – kendőzetlen képes riport

Naponta látjuk a híradásokban, olvassuk az újságban a cigányokkal összefüggésbe hozható híreket. A politikusok folyamatosan a romák integrálásáról beszélnek. A dolgok mögé azonban kevesen néznek, akik véleményt mondanak gyakran csak felületesen ismerik a cigányok életét, gondolkodását. Végigjártuk három Ózdhoz tartozó település és a város mellett lévő Farkaslyuk roma negyedét - mi változott az utóbbi időben, történt-e javulás életfeltételeikben?

Fürjes Judit Interjú

Farkaslyuki romák a Jobbik lakossági fórumáról

Az Ózd mellett lévő Farkaslyuk községben az elmúlt hétvégén a Jobbik lakossági fórumot tartott, Kisgergely András ismertette a párt programját. A rendezvényre közel százan voltak kíváncsiak, köztük harminc-negyven roma lakos is. Vajon hogyan fogadták a Jobbik elképzeléseit, egyáltalán, miért jöttek el? Néhányan, nevük elhallgatását kérve, nyilatkoztak a hvg.hu-nak

Fürjes Judit Vélemény

Versenyben a fatolvajokkal: eltűnnek az erdők Ózd környékéről

Földcsuszamlástól félnek az Ózd mellett lévő Farkaslyukon élők, de veszélybe kerülhet a település ivóvízellátása és több lakóház is, miután az Egererdő Zrt. néhány napja a falu fölött magasodó hegyoldalon fakitermelésbe kezdett. Mintha csak versenyeznének a fatolvajokkal, akik már alaposan megritkították az egykor festői környék erdeit. A helyszínen próbáltunk utánajárni, mi folyik erdőgazdálkodás helyett ezen a vidéken?

Hírszerző/FH Itthon

Csúszik a hegyoldal Farkaslyuknál

Megcsúszott a hegyoldal egy része a Borsod megyei Farkaslyuk közelében. Az önkormányzat szerint ehhez köze lehet annak, hogy az Egererdő Zrt. kitermeli a fákat az érintett területről, az erdő kezelője viszont úgy gondolja: a suvadáshoz a rendkívül csapadékos időjárás mellett a talajra nehezedő fák súlya is hozzájárulhat.

Marabu Féknyúz: Kultúrpolitika aczélosan

Marabu Féknyúz: Kultúrpolitika aczélosan

Péntek lesz a szombat a budapesti tömegközlekedésben

Péntek lesz a szombat a budapesti tömegközlekedésben

Cicás kontent másképp: ha valami, ez gyorsan hoz profitot

Cicás kontent másképp: ha valami, ez gyorsan hoz profitot

106 millió forintért épül futódomb a felcsúti fociakadémián

106 millió forintért épül futódomb a felcsúti fociakadémián

Távolabb kerülhetett a Fidesztől egy ingatlanos projektcég

Távolabb kerülhetett a Fidesztől egy ingatlanos projektcég

Marabu Féknyúz: Kis probléma a járulékfizetéssel

Marabu Féknyúz: Kis probléma a járulékfizetéssel