Mikor Galambos Lajost végigkísérték a börtönfolyosón, az esetleg ott lévő többi rabnak a fal felé kellett fordulnia, hogy még csak rá se nézhessenek a többek közt áramlopással és vesztegetéssel gyanúsított zenészre, akit megviselt ez a totális elszigeteltség. A bv szerint a bíróság dönti el, kit milyen fokozatban, mennyire szigorú ellenőrzés alatt kell tartani.
Lesújtó állapotokról adott számot Székely László ombudsman jelentése a fiatalkorúak tököli börtönéről, ahol a rabok többsége eleve felnőttkorú. A foglyok testi és verbális erőszaknak vannak kitéve, brutálisak az őrök, börtönstressztől szenvednek már a dolgozók is.
A most 38 éves Gy. István volt bv-alkalmazottat szexuális erőszak, gyermekpornográfia és lőfegyverrel való visszaélés miatt mondta ki bűnösnek a bíróság. A kislányt nyolcéves korától, nyolc éven keresztül zaklatta a nevelőapa, aki tetteit mobiltelefonon részletesen dokumentálta is. Az ítélet nem jogerős.
Semmilyen statisztika nem támasztja alá, hogy az egyre szigorodó törvényeknek nincs elég visszatartó erejük. Sőt, a létező bűnözési statisztikák már a három csapás bevezetését sem indokolták. Minden elérhető adatot lekértünk és kigyűjtöttünk: a képből kirajzolódik, Orbán csak blöffölt, amikor azt sugallta, hogy időszerű elgondolkodni a halálbüntetés visszaállításán, hiszen nincs a kezében semmi.
Börtönök kibővítésével és egy új létesítménnyel küzdene a kormány a börtönök túlzsófoltsága ellen - derül ki Pintér Sándornak egy írásbeli kérdésre adott válaszából. Az új büntetés-végrehajtási intézetet Szirmabesenyőn építenék fel.
Szerdán lépnek életbe a reintegrációs őrizet szabályai, ennek lényege, hogy ha a bíró arra lehetőséget ad, akkor azok az első bűntényesek, akiket kisebb súlyú cselekmények miatt ítéltek el, a szabadulásuk előtti utolsó hónapokat akár a saját otthonukban is tölthetik.
Hazajárhat a börtönből, a hétvégéket otthon töltheti a milliárdos csempészésért és sikkasztásért jogerősen hat év szabadságvesztésre ítélt Földesi-Szabó László, az Egymásért Egy-Másért Alapítvány egykori kuratóriumi elnöke – tudta meg a hvg.hu.
Március 31-i hatállyal megsemmisíti az Alkotmánybíróság (Ab) a fogvatartottak minimális mozgásterének nagyságára vonatkozó rendelkezést, mivel az nemzetközi szerződésbe és Alaptörvénybe ütközik. Egy héttel ezelőtt a strasbourgi bíróság hat fogvatartott embertelen bánásmódja miatt ítélte a magyar államot mintegy 74 ezer euró kártérítésre. További 500 hasonló magyar ügy van még az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
Hungária Értékpapír Zrt. egyik előzetes letartóztatásban lévő munkatársa próbált véget vetni az életének – tudta meg a hvg.hu.
Több milliárd forint kiadást jelenthet a magyar államnak az a strasborgi bírósági ítélet, amelyet a Magyar Helsinki Bizottság kedden délután hozott nyilvánosságra. Az Emberi Jogok Európai Bírósága mintegy 44 ezer euró kártérítést ítélt meg annak a hat, magyar börtönökben fogvatartott személynek, akik a túlzsúfoltság miatt tettek panaszt. A jogvédők szerint a magyar kormány hiába épít börtönöket, amíg ezreket tart indokolatlanul előzetes letartóztatásban.
A börtönökben működő, mezőgazdasági és ipari termeléssel foglalkozó társaságok tavaly 14 milliárd forint értéket állítottak elő. A jövő évtől kötelezően hozzá kell járulniuk fogva tartásuk költségeihez. Az intézkedést társadalmi elvárásra hivatkozva vezetik be.
Egy 1996-os miniszteri rendelkezés megengedte, hogy a cellákban egy emberre jutó mozgástér az európai normákban és magyar törvényben meghatározott minimumnál is kevesebb legyen. Ezt semmisítette meg az Alkotmánybíróság 2015. március 31-i hatállyal.
Az 1976-os születésű Füzesi Viktor ezredes igazgatja ezentúl az állampusztai intézményt. Eddig a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnokaként teljesített szolgálatot.
Tavaly tovább nőtt a fogvatartottak száma a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekben, 143 százalékos az átlagos kihasználtság - mondta Csóti András vezérőrnagy, országos parancsnok kedden Kaposváron.
Júliusban 18439 rab töltötte börtönbüntetését Magyarországon. A rekordszám ellenére a börtönbeli atrocitások száma csökkent.
Nem oldja meg a magyar börtönök túltelítettségét a most készülő büntetés-végrehajtási törvény, állítja a Magyar Helsinki Bizottság. A jogvédő szervezet szerint illúzió az is, hogy önfenntartó börtönök lesznek, még akkor is, ha pénzt kérnek a fogvatartottól egy-egy extrának mondott szolgáltatásért. A Közigazgatási és Igazságügy Minisztérium szerint 34 év után mindenképp szükség van egy új törvényre.
Csóti András büntetés-végrehajtási vezérőrnagyot, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokság (BVOP) megbízott vezetőjét nevezi ki Pintér Sándor belügyminiszter országos parancsnoki beosztásba - közölte a Belügyminisztérium pénteken.
