A magyarországi vállalatok a megszorítások ellenére hisznek a cafeteria létjogosultságában, idén mindössze kilenc százalékuk nem kívánja fenntartani a béren kívüli juttatások rendszerét - derül ki a Napi Gazdaság által ismertetett, a Pécsi Tudományegyetem Menedzsment és HR Kutató Központja, valamint a Cafeteria Plaza által készített felmérésből.
Jelentősen átalakult a cafeteria elemek adózása 2010 január elsejétől. Januártól három csoportba kerülnek a korábban adómentes béren kívüli juttatások: lesznek adómentes, kedvezményes adózású, valamint normál adózású juttatások.
Az adóhivatal december 9-én a béren kívüli juttatások adásával, adózásával kapcsolatos közleményt adott ki, „Tájékoztató egyes természetbeni és béren kívüli juttatások áthúzódó adókötelezettségéről” címmel. A cél annak tisztázása volt, hogy idén még mit és miként lehet adómentesen vásárolni.
Annak ellenére, hogy jövőre 25 százalékkal adózik a legtöbb korábban adómentes természetbeni juttatás, lehetőség van arra, hogy bizonyos elemeket mégis adómentesen adhasson a munkáltató, az idén átadott, jövőre is érvényes juttatások után ugyanis még nem kell adózni – írja a Napi Gazdaság pénteki számában.
Egyesek szerint átmeneti jellegű lesz a szabályozás, amely különböző adókulcsokkal sújtja 2010-től a béren kívüli juttatásokat, míg mások úgy vélik így is jól működtethető a cafeteria-rendszer. Ezeknek a juttatásoknak lassan tizenöt éves hagyománya van Magyarországon is, s munkaadók és munkáltatók – eltérő okokból ugyan, de - egyaránt kedvelik a rendszert. Ebbe az idillbe „rondít bele” némiképp az új adótörvény.
A munkáltatók 31 százaléka csökkentené jövőre az alkalmazottaknak adott választható béren kívüli juttatásokat, és csak 15 százalékuk tervez - átlagosan 10,65 százalékos - emelést - derül ki abból a kutatásból, amelyet a DGS Global Research végzett több mint 650 munkáltató megkérdezésével.
A szakértők szerint a vállalatok többsége dolgozóira hárítja a cafeteriaelemek január elsejétől növekvő adóterheit, de nem valószínű, hogy jelentősen változna a béren kívüli juttatások aránya a teljes kereseten belül - írja csütörtöki számában a Napi Gazdaság.
A miskolci Misek Kft. igazgatója a dolgozói alapfizetésen kívüli pótlékokat (éjszakai pótlék, ágy melletti pótlék stb.) étkezési utalványban és egyéb cafeteriaelemben akarja „kifizetni” az év hátra lévő részében. Így a kórház jelentős pénzt takarítana meg, de a dolgozókat ellehetetlenítik, hiszen senki se egyenlítheti ki a gáz- és egyéb számláját étkezési jeggyel. Ráadásul a cafeteriaelemek a nyugdíjba se számítanak bele.
Tavaly és az idén eddig összesen 106 millió forint, nem rendszeres cafeteria juttatásban részesült a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) 378 dolgozója - közölte a kormányszóvivői iroda pénteken az MTI-vel, hozzátéve: ez havonta egy főre levetítve 22 500 forint.
Hány munkáltatótól kaphat a munkavállaló béren kívüli juttatást? Olvasóink kérdéseire a Sodexo szakértője, Domonkos Rita válaszol.
A jövőben is megéri a vállalatok számára a cafeteria annak ellenére, hogy az országgyűlés a 25 százalékos speciális természetbeni adókulcs alkalmazása mellett döntött - olvasható a NEXON közleményében.
Nem vonulnak ki az országból a cafeteria-szolgáltatók, viszont a bevételek várható csökkenése az általuk kínált szolgáltatások átgondolására, költségszerkezetük újratervezésére készteti őket: kiegészítő tevékenységüket fogják erősíteni, ami munkahelyek elvesztéséhez is vezethet. Kérdések.
Nem egyértelmű, hogy a 25 százalékos áfakörbe kerülő vállalati juttatások (cafeteria) automatikusan visszaessenek - írja a Napi Gazdaság saját számításaira hivatkozva.
Csak átmenetileg tartja indokoltnak a cafeteria megadóztatását a BDO Forte, amely úgy véli, hogy a természetbeni juttatásokra 2010-től kivetett 25 százalékos adó és a válság legalább 30 százalékos visszaesést okoz az egészségpénztári szektorban.
A munkáltatóknak 2010-től átlagosan 25 százalékos közterhet kell megfizetniük a dolgozóknak adott béren kívüli juttatásokért. Ugyanekkora kulccsal kell fizetni az egészségpénztári és a nyugdíjpénztári befizetések után is. Eredetileg 32 százalékos közterhet akart kiróni a kormány a cafeteriarendszer elemeire, ezt csökkentette most átlagosan 25 százalékra. De mit jelent az egészségpénztáraknál az a 7 százalékos különbség?
A cafeteria rendszer keretösszegén felül háromévente egymillió forintig adható adómentes lakásfelújítási támogatás? Kiadható-e az egész keret olyan dolgozónak is, aki nem állt munkaviszonyban egész évben? Kis cégnél melyik cafeteria-elemhez érdemes nyúlni? Olvasóink kérdéseire Domonkos Rita, a Sodexo munkatársa, az Adózóna cafeteria-szakértője válaszol.
A magyar munkavállalók kevesebb mint a fele állítja, hogy a cégéről kialakult külső kép összhangban áll személyes tapasztalataival, vagyis a dolgozók több mint 50 százaléka elégedetlen a munkahelyével – derül ki a Hewitt Legjobb Munkahely Felméréséből. De hogy lehet megtartani a jó munkaerőt, anélkül hogy az többe kerülne a cégnek?
A márciusi törvényjavaslat szerint a természetbeni juttatások értékhatára nem változik, de értékük 50 százaléka után a munkáltató kötelezően 62 százalék személyi jövedelemadót és az ezzel növelt összegre 27 százalék tb-t fizet. Ez a juttatások teljes összegére vetítve 52,87 százalékos effektív adóterhet jelent - derül ki a Kopint-Tárki felméréséből. Juttatás-csökkentés, béremelés, avagy hogyan reagálnának a munkáltatók?
Akár százmilliárd forintnyi vásárlóerő is kikerülhet a magyar vendéglátóipar piacáról akkor, ha a kormány valóban adó- és járulékterhet vet ki a hideg- és melegétel-utalványokra - írta a keddi Világgazdaság.
Módosítható-e a cafeteria-szabályzat, ha megadóztatják a béren kívüli juttatásokat? Mit kell tudni az iskolakezdési támogatásról? Az értékhatárok változása hogyan és kit érint? Az Adózóna cafeteria-szakértője, Domonkos Rita, a Sodexo munkatársa válaszol az olvasók kérdéseire.
