A munkáltatók 31 százaléka csökkentené jövőre az alkalmazottaknak adott választható béren kívüli juttatásokat, és csak 15 százalékuk tervez - átlagosan 10,65 százalékos - emelést - derül ki abból a kutatásból, amelyet a DGS Global Research végzett több mint 650 munkáltató megkérdezésével.
A szakértők szerint a vállalatok többsége dolgozóira hárítja a cafeteriaelemek január elsejétől növekvő adóterheit, de nem valószínű, hogy jelentősen változna a béren kívüli juttatások aránya a teljes kereseten belül - írja csütörtöki számában a Napi Gazdaság.
A miskolci Misek Kft. igazgatója a dolgozói alapfizetésen kívüli pótlékokat (éjszakai pótlék, ágy melletti pótlék stb.) étkezési utalványban és egyéb cafeteriaelemben akarja „kifizetni” az év hátra lévő részében. Így a kórház jelentős pénzt takarítana meg, de a dolgozókat ellehetetlenítik, hiszen senki se egyenlítheti ki a gáz- és egyéb számláját étkezési jeggyel. Ráadásul a cafeteriaelemek a nyugdíjba se számítanak bele.
A jövőben is megéri a vállalatok számára a cafeteria annak ellenére, hogy az országgyűlés a 25 százalékos speciális természetbeni adókulcs alkalmazása mellett döntött - olvasható a NEXON közleményében.
Nem vonulnak ki az országból a cafeteria-szolgáltatók, viszont a bevételek várható csökkenése az általuk kínált szolgáltatások átgondolására, költségszerkezetük újratervezésére készteti őket: kiegészítő tevékenységüket fogják erősíteni, ami munkahelyek elvesztéséhez is vezethet. Kérdések.
Nem egyértelmű, hogy a 25 százalékos áfakörbe kerülő vállalati juttatások (cafeteria) automatikusan visszaessenek - írja a Napi Gazdaság saját számításaira hivatkozva.
