Hosszas előkészítés után a kormány március végén fogadta el azt a rendeletet, amely meghatározta az üdülési csekket felváltó Széchenyi Pihenő Kártya – azaz a SZÉP-kártya – kibocsátásának és felhasználásának alapvető feltételeit. A turisztikai szolgáltatók által régóta várt rendelet szerint a munkáltatók az általuk működtetett cafeteriarendszer egyik elemeként évente legfeljebb 300 ezer forintnyi támogatást utalhatnak majd a plasztikra, amelyet a juttatásban részesülő munkavállalók a következő év december 31-éig használhatnak fel.

A kártyával a szolgáltatóknál elhelyezett kártyaleolvasón (POS terminálon) vagy az interneten lehet majd fizetni, azaz megszűnik az üdülési csekknél korábban megszokott papír alapú rendszer, amely a kormány szerint visszaélésekre is lehetőséget adott. A kártya – amelyet a munkáltatóktól független intézmény, például egy bank bocsáthat ki – lejárati ideje legalább három év lesz, de a kibocsátó meg is szüntetheti, ha két éven keresztül nem érkezik rá juttatás. A kártyatulajdonosok közeli hozzátartozóiknak társkártyát is igényelhetnek majd, az elsőt ingyenesen, minden továbbit pedig legfeljebb 1500 forintos díjért.

A tervek szerint a július elsejétől megjelenő SZÉP-kártyával több más mellett szállodákban, éttermekben, fürdőkben, múzeumokban, színházakban és belföldi utakat szervező utazási irodáknál, de még a lovaglóistállóknál is lehet majd fizetni. Az üdülési csekkhez képest jelentős változás, hogy ezeket a kiegészítő szolgáltatásokat csak akkor lehet igénybe venni, ha legalább egy éjszaka erejéig a szálláshelyet is a SZÉP-kártyával fizetjük ki – azaz önmagában, szállás nélkül a fürdőbelépőt vagy az éttermi számlát sem lehet majd ezzel megvásárolni.

Jól jön a szállodáknak

Ezzel a korlátozással elvileg a hotelek nyerhetnek és a fürdők, éttermek, egyéb szolgáltatók bevételektől eshetnek el, főképp akkor, ha a munkáltató évi 300 ezernél kevesebb juttatást ad a dolgozónak, akinek így a hotelszoba kifizetése után már kevesebb pénze marad a kártyán, hogy más szolgáltatást is igénybe vegyen. Megoldást jelenthet a helyzetre, hogy a kormány olyan új cafeteriaelemek bevezetésén is dolgozik, amelyeket a vendéglátóhelyeken, illetve a fürdőkben lehetne igénybe venni – erről április elején Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdasági államtitkára beszélt, de nem árult el további részleteket.

Nemsokára eltüntetik

Túry Gergely

Az Orbán-kormány mindenesetre vérmes reményeket fűz a SZÉP-kártya bevezetéséhez: az NGM szerint a kártya alkalmazása 3-5 éven belül a belföldi turizmus mintegy 35 százalékos fellendülését eredményezheti. A tárca szerint a multiplikátorhatás figyelembe vételével emellett a GDP 0,64 százalékos bővülése és a költségvetési egyenleg 0,13 százalékos GDP-arányos javulása várható. A minisztérium szerint az utóbbi években jelentősen növekedett és modernizálódott a hazai szálláshely-kapacitás, de a vendégforgalom növekedése nem követte a kapacitásbővülés ütemét, így a szálláshelyek kihasználtsága folyamatosan romlik – a visszaesés az NGM szerint a kereskedelmi szálláshelyeknél a 2008-as szinthez képest tavaly 3,3 százalékos, a hoteleknél pedig még nagyobb, 3,7 százalékos volt. A SZÉP-kártyától azt várják, hogy megfordíthatja ezt a trendet.

Bár összességében a kártya bevezetésének hatása pozitív lehet a turisztikai ágazatot tekintve, a kormány várakozásai ezzel együtt is merészek lehetnek – mondta a hvg.hu-nak Bank Dénes, a GKI Gazdaságkutató turisztikai szakértője. Szerinte a júliusban megjelenő SZÉP-kártyának idén érdemi hatása nem lesz a szektorban, mivel a legtöbb cég év végén vagy év elején dönt az éves cafeteriakeretről, illetve annak elemeiről, így jövőre indulhat be igazán a kártya használata, először pedig 2013-ban lehet majd megítélni, hogy az eredmények megfelelnek-e az elvárásoknak.

De kell-e a cégeknek?

Kérdés, hogy a vállalkozások mennyire „kapnak majd rá” erre a juttatásformára, illetve ha úgy döntenek, hogy SZÉP-kártyát adnak az alkalmazottaknak, akkor annak a keretével növelik-e majd a dolgozók összjövedelmét vagy esetleg a meglévő bértömeget csökkentik majd a juttatással – ez utóbbit a GKI kutatója inkább a kisebb vállalkozásoknál tartja elképzelhetőnek. A cégek Bank Dénes szerint leginkább a magasan kvalifikált munkavállalók megtartását célozhatják meg a SZÉP-kártyával, és elképzelhető, hogy számos olyan cég vált majd erre a juttatásformára, amely korábbi szüneteltetése után ismét bevezeti a cafeteriarendszert a vállalaton belül.

Nem mernek beleugrani

Stiller Ákos

Bár a múlt évi 54 százalékról 63 százalékra nőtt azoknak a kis- és középvállalkozásoknak a száma, amelyek valamilyen juttatást nyújtanának a dolgozóknak idén, a Széchenyi Pihenő Kártya – vélhetően a vele kapcsolatos információk eddigi hiánya miatt – egyelőre nem keltette fel a kisebb cégek érdeklődését, csak egy százalékuknál jelölték meg választott juttatási formaként – tette közzé néhány hete megjelent felmérésében a K&H. Nagy lökést adhatna a SZÉP-kártya elterjedésének, ha az állami szektorban is ezt a juttatást választanák majd a későbbiekben – tette hozzá Bank Dénes.

Kisebb jutalékkal is megérheti

Mindezzel együtt a SZÉP-kártya rendszere a kormány szerint sokkal olcsóbb lesz majd a munkáltatóknak és a turisztikai szolgáltatóknak is: az ilyen juttatást adó cégek, szervezetek ingyen igényelhetik a kártyát és a személyijövedelemadó-törvény béren kívüli juttatásokra vonatkozó előírásai szerint a támogatás értékének 1,19-szerese után kell majd 16 százalékos személyi jövedelemadót fizetniük, a juttatást más közteher nem terheli. A munkáltató 300 ezernél többet is utalhat a kártyára egy évben, de az e feletti rész már nem adózik kedvezményesen, azaz az egyéb jövedelmekkel azonos járulékok terhelik majd. Az elfogadóhelyeknek azért érheti meg csatlakozni a rendszerhez, mert a kibocsátó az üdülési csekk 6 százalékos jutalékával szemben a SZÉP-kártya után legfeljebb a fizetési forgalom 1,5 százalékát számíthatja fel nekik.

A SZÉP-kártyával nyerhetnek a kibocsátók is, amelyeknek a körét a nemrégiben megjelent kormányrendelet megehetősen jól körülírja – a bankok közül ennek alapján vélhetően csak a nagyobbak rúgnak majd labdába. A kártya kibocsátására ugyanis olyan cégek jogosultak, amelyek minden 35 ezresnél nagyobb hazai városban működtetnek üzlethelyiséget, illetve az utolsó lezárt üzleti évben legalább 100 ezer saját kibocsátású bankkártyával rendelkeztek. Feltétel az is, hogy legalább két éves tapasztalatuk legyen a béren kívüli juttatások igénybevételére szolgáló elektronikus utalványkártyák kibocsátásában, és az általuk kibocsátott utalványkártyák száma meghaladja a 25 ezret.

A lehetőség várhatóan több bank érdeklődését is felkeltheti. Helyzetbe kerülhet például az OTP, amely eddig közel 70 ezer saját, többek között egészségpénztári, kulturális és hideg és meleg étkeztetési szolgáltatásokat is lehetővé tévő cafeteriakártyát bocsátott már ki az OTP Pénztárszolgáltató Zrt.-n keresztül. A leányvállalat vezérigazgatója, Róth Lajos szerint az OTP-nél hivatalosan még nem született döntés a SZÉP-kártya leendő piacára való belépésről, de az épp beleillene a pénztárszolgáltató profiljába. Szerinte a piacra lépőknek jelentős beruházást kell végrehajtaniuk, ami leghamarabb 3-5 éven belül térülhet meg. Az OTP-nél előnyt jelenthet, hogy már kiterjedt elfogadóhely-hálózatot épített fel a saját cafeteriakártyája számára, amelybe Róth szerint – ha az OTP belép a piacra – integrálnák a Széchenyi Pihenő Kártyát is.