Az adóhivatal december 9-én a béren kívüli juttatások adásával, adózásával kapcsolatos közleményt adott ki, „Tájékoztató egyes természetbeni és béren kívüli juttatások áthúzódó adókötelezettségéről” címmel. A cél annak tisztázása volt, hogy idén még mit és miként lehet adómentesen vásárolni.
Annak ellenére, hogy jövőre 25 százalékkal adózik a legtöbb korábban adómentes természetbeni juttatás, lehetőség van arra, hogy bizonyos elemeket mégis adómentesen adhasson a munkáltató, az idén átadott, jövőre is érvényes juttatások után ugyanis még nem kell adózni – írja a Napi Gazdaság pénteki számában.
Egyesek szerint átmeneti jellegű lesz a szabályozás, amely különböző adókulcsokkal sújtja 2010-től a béren kívüli juttatásokat, míg mások úgy vélik így is jól működtethető a cafeteria-rendszer. Ezeknek a juttatásoknak lassan tizenöt éves hagyománya van Magyarországon is, s munkaadók és munkáltatók – eltérő okokból ugyan, de - egyaránt kedvelik a rendszert. Ebbe az idillbe „rondít bele” némiképp az új adótörvény.
Bár számos juttatást csökkentettek az utóbbi hónapokban lesz további drasztikus megvonás - derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás keretében végzett GfK felmérésből.
Magyarországon eddig a cafeteriát az adómentes jövedelmekkel azonosították, azonban a megváltozott adózási környezet most arra kényszeríti a cégeket, hogy átgondolják, milyen lehetőségeket rejt magában ez a juttatási rendszer. Nagy dilemma, hogy a felmerülő adókötelezettségeket a társaságok áthárítják-e a munkavállalójukra, vagy magukra vállalják az adó miatti többletköltségeket.
A munkáltatók 31 százaléka csökkentené jövőre az alkalmazottaknak adott választható béren kívüli juttatásokat, és csak 15 százalékuk tervez - átlagosan 10,65 százalékos - emelést - derül ki abból a kutatásból, amelyet a DGS Global Research végzett több mint 650 munkáltató megkérdezésével.
A szakértők szerint a vállalatok többsége dolgozóira hárítja a cafeteriaelemek január elsejétől növekvő adóterheit, de nem valószínű, hogy jelentősen változna a béren kívüli juttatások aránya a teljes kereseten belül - írja csütörtöki számában a Napi Gazdaság.
A miskolci Misek Kft. igazgatója a dolgozói alapfizetésen kívüli pótlékokat (éjszakai pótlék, ágy melletti pótlék stb.) étkezési utalványban és egyéb cafeteriaelemben akarja „kifizetni” az év hátra lévő részében. Így a kórház jelentős pénzt takarítana meg, de a dolgozókat ellehetetlenítik, hiszen senki se egyenlítheti ki a gáz- és egyéb számláját étkezési jeggyel. Ráadásul a cafeteriaelemek a nyugdíjba se számítanak bele.
A juttatások közül egyértelműen az étkezési hozzájárulás a legnépszerűbb a cégek körében, miközben az üdülési csekket csak minden ötödik munkáltató favorizálja - - derül ki a K and H Bank legutóbbi kkv bizalmi index felméréséből.
Tavaly és az idén eddig összesen 106 millió forint, nem rendszeres cafeteria juttatásban részesült a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) 378 dolgozója - közölte a kormányszóvivői iroda pénteken az MTI-vel, hozzátéve: ez havonta egy főre levetítve 22 500 forint.
Hány munkáltatótól kaphat a munkavállaló béren kívüli juttatást? Olvasóink kérdéseire a Sodexo szakértője, Domonkos Rita válaszol.
A jövőben is megéri a vállalatok számára a cafeteria annak ellenére, hogy az országgyűlés a 25 százalékos speciális természetbeni adókulcs alkalmazása mellett döntött - olvasható a NEXON közleményében.
A cafeteria-rendszeren belül az üdülési csekk, a munkahelyi képzés, a helyi közlekedési bérlet, az iskolakezdési támogatás, az önkéntes pénztári (egészségpénztár, magánnyugdíjpénztár) befizetések után 25 százalék adót kell fizetni 2010-től. A hideg étkezési utalványra pedig 97,89 százalékos adóteher hárul. Nő viszont a melegétel-utalványok havonta adható kerete 12 ezerről 18 ezer forintra. Mikor jár a legjobban a munkavállaló és mennyit spórolhat így a munkáltató?
2010. január 1-jével a korábban adómentes béren kívüli juttatások egy részét 25 százalékos adóval sújtják, de továbbra is maradnak adómentes elemek a rendszerben. Milyen juttatások után nem kell egyáltalán adót fizetni jövőre és mennyivel kevesebbe kerül a munkáltatónak a megadóztatott juttatás, mint a béremelés?
Nem vonulnak ki az országból a cafeteria-szolgáltatók, viszont a bevételek várható csökkenése az általuk kínált szolgáltatások átgondolására, költségszerkezetük újratervezésére készteti őket: kiegészítő tevékenységüket fogják erősíteni, ami munkahelyek elvesztéséhez is vezethet. Kérdések.
Sólyom László nem támogatja a gyes időtartamának három évről két évre csökkentésével, ezért nem írta alá a törvényt. Többek között erről is szavaz hétfőn az Országgyűlés. Milyen döntések várhatóak még?
Nem egyértelmű, hogy a 25 százalékos áfakörbe kerülő vállalati juttatások (cafeteria) automatikusan visszaessenek - írja a Napi Gazdaság saját számításaira hivatkozva.
Csak átmenetileg tartja indokoltnak a cafeteria megadóztatását a BDO Forte, amely úgy véli, hogy a természetbeni juttatásokra 2010-től kivetett 25 százalékos adó és a válság legalább 30 százalékos visszaesést okoz az egészségpénztári szektorban.
Alig több mint egy hónapja fogadta el az Országgyűlés az évközi változásokat hozó adócsomagot, a 2010-től várható módosítások egyes elemeiről pedig hétfőn szavaz a parlament. Járulékcsökkentés, áfaemelés és a személyi jövedelemadó sávhatárának emelése visszamenőleg - csupán néhány a júliusban várhatóan hatályba lépő módosításokból, amikről bővebben és részletesebben július 7-én hallhat az adóváltozásokról szóló konferencián, amelyet az Adózóna támogat.
A munkáltatóknak 2010-től átlagosan 25 százalékos közterhet kell megfizetniük a dolgozóknak adott béren kívüli juttatásokért. Ugyanekkora kulccsal kell fizetni az egészségpénztári és a nyugdíjpénztári befizetések után is. Eredetileg 32 százalékos közterhet akart kiróni a kormány a cafeteriarendszer elemeire, ezt csökkentette most átlagosan 25 százalékra. De mit jelent az egészségpénztáraknál az a 7 százalékos különbség?
