A cafeteria szabályok ugyan változtak az idén, de az életbiztosítás továbbra is a vállalati juttatások költséghatékony eleme maradt. A munkavállalók, vagy akár a vállalkozásban személyesen közreműködő tag is kedvező feltételekkel válhat kedvezményezetté életbiztosításnál.
A munkáltatónak, a kifizetőnek a juttatások után megállapított adót a juttatás hónapjára kell a "08"-as bevallásban kötelezettségként bevallani és a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A juttatás hónapja az a hónap, amelyben a magánszemély a juttatás formájában kapott bevételt megszerzi. Az APEH honlapján összefoglalta a legfontosabb
Bár számos juttatást csökkentettek az utóbbi hónapokban lesz további drasztikus megvonás - derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás keretében végzett GfK felmérésből.
A juttatások közül egyértelműen az étkezési hozzájárulás a legnépszerűbb a cégek körében, miközben az üdülési csekket csak minden ötödik munkáltató favorizálja - - derül ki a K and H Bank legutóbbi kkv bizalmi index felméréséből.
A cafeteria-rendszeren belül az üdülési csekk, a munkahelyi képzés, a helyi közlekedési bérlet, az iskolakezdési támogatás, az önkéntes pénztári (egészségpénztár, magánnyugdíjpénztár) befizetések után 25 százalék adót kell fizetni 2010-től. A hideg étkezési utalványra pedig 97,89 százalékos adóteher hárul. Nő viszont a melegétel-utalványok havonta adható kerete 12 ezerről 18 ezer forintra. Mikor jár a legjobban a munkavállaló és mennyit spórolhat így a munkáltató?
2010. január 1-jével a korábban adómentes béren kívüli juttatások egy részét 25 százalékos adóval sújtják, de továbbra is maradnak adómentes elemek a rendszerben. Milyen juttatások után nem kell egyáltalán adót fizetni jövőre és mennyivel kevesebbe kerül a munkáltatónak a megadóztatott juttatás, mint a béremelés?
Sólyom László nem támogatja a gyes időtartamának három évről két évre csökkentésével, ezért nem írta alá a törvényt. Többek között erről is szavaz hétfőn az Országgyűlés. Milyen döntések várhatóak még?
Alig több mint egy hónapja fogadta el az Országgyűlés az évközi változásokat hozó adócsomagot, a 2010-től várható módosítások egyes elemeiről pedig hétfőn szavaz a parlament. Járulékcsökkentés, áfaemelés és a személyi jövedelemadó sávhatárának emelése visszamenőleg - csupán néhány a júliusban várhatóan hatályba lépő módosításokból, amikről bővebben és részletesebben július 7-én hallhat az adóváltozásokról szóló konferencián, amelyet az Adózóna támogat.
Az étkezési utalványok megadóztatásáról tartanak ma kerekasztal-megbeszélést egyebek mellett a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet, a Pénzügyminisztérium és az Étkezési Utalványok Forgalmazói Egyesülés képviselőinek részvételével.
Egyelőre nem tudni, hogy mi vár a béren kívüli juttatások rendszerére, az azonban a pénzügyminiszter legutóbbi nyilatkozata alapján biztosnak tűnik, hogy „idén nem téma”. Vagyis munkaadó és munkavállaló továbbra is, az eddigiekhez hasonlóan számolhat vele. De mikor és hogyan differenciálhat a munkaadó, amikor a cafeteriaról dönt?
Felmondási időre jár-e cafeteria, pontosabban étkezési hozzájárulás? Betéti társaságunk van, ahol alkalmazottként is dolgozunk, és fizetést veszünk fel, de a cég 2 beltagja is mi vagyunk, cafetáriát kaphatunk? Egy kft-ben jár-e a dolgozóknak valamilyen béren kívüli juttatás? Olvasóink kérdeztek Domonkos Ritától, az Adózóna cafeteria-szakértőjétől, a Sodexo munkatársától.
Magyarországon eddig a cafeteriát az adómentes jövedelmekkel azonosították, azonban a megváltozott adózási környezet most arra kényszeríti a cégeket, hogy átgondolják, milyen lehetőségeket rejt magában ez a juttatási rendszer. Nagy dilemma, hogy a felmerülő adókötelezettségeket a társaságok áthárítják-e a munkavállalójukra, vagy magukra vállalják az adó miatti többletköltségeket.
