Országos téma a romakérdés, de mi a helyzet az ökölvívással? A bokszolóktól példát kell venni! - ezt a következtetést vontuk le, miután megbeszéltük a "cigánykérdést" Szabó Sándorral, a DVSC bokszcsapatának tulajdonos-menedzserével. A monokli. com interjúja.
A veszprémi gyilkosság után valakinek ki kellene állnia, hogy egy bonyolult problémáról – a cigány-magyar együttélésről - érthetően beszéljen az emberek előtt. Az elit keresi a szavakat.
Nem az a baj, hogy cigányokról, vagy cigánybűnözésről beszélünk. Muszáj beszélni olyan élményekről, amelyek számtalan választópolgár mindennapjait alapvetően befolyásolják. Az a baj, hogy a hirtelen gátszakadás miatt a közbeszéd a sajtóban és a politikában megengedhetetlen sztereotipizálást erősíti.
Másképpen kell beszélni a cigányok helyzetéről, de az őszinte és nyílt beszédnek nemcsak a romákról, hanem a többség rasszizmusáról is szólnia kellene - mondta az MTI-nek szerdán Bíró András alternatív Nobel-díjas polgárjogi aktivista, aki aggasztónak tartja, hogy a szélsőjobb szóhasználata válhat legitimmé a politikai közbeszédben a veszprémi tragédia után.
Ügyvédi segítséggel szórólapokon hívják fel Dél-Baranya lakóinak figyelmét a kölcsönök veszélyeire, a károsultaknak jogi segítséget nyújtanak, az őket sanyargató hitelezők megbüntetésére pedig törvénymódosítást kezdeményeznek - mondta Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere.
Az uzsorakamatos kölcsönzéssel megvert magyar vidékek lakói nem részesülnek a civilizáció áldásaiból. Egy budapesti tolmácsnő a fejébe vette, hogy helyrerázza a feje tetejére állított világot.
A romák között fölöttébb elterjedt uzsorázásról szóló cikkünk első részét már olvashatták. Alábbi, második fejezetében megpróbálunk utánajárni, hogy mégis kikből lett uzsorás, hogy miért dőlnek be nekik a nyomorgó cigányok, és milyen megoldási képletek születtek a lehetetlen állapotra.
A legnyomorultabb körülmények között élőkön is meg lehet gazdagodni, csak erőszak és arcátlanság kell hozzá. Feudalizmus, szolgaság és kizsákmányolás a magyarországi cigányok között. Cikksorozatunk első részét olvashatják.
Megosztják a potenciális fogyasztókat, elenyésző a vásárlóerejük, az átlag tévénéző nem képes azonosulni velük – csupán néhány a leggyakoribb kifogások közül, miért nem látunk roma reklámszereplőket a képernyőn. Közben lépten-nyomon hallani, hogy 2007 az Esélyegyenlőség Európai Éve.
